Az államtitkár annak kapcsán, hogy a napokban közzétett korrupciós listán Magyarország a 46. helyezett, elmondta: az unióban körülbelül úgy áll az ország, ahogyan a gazdasági rangsorban, a szűkebb régiónak pedig az első harmadában helyezkedik el. A bizalom az egyik legnagyobb hiánycikk a régióban az állam és az állampolgárok között – jegyezte meg Rétvári Bence.
Átlátható kampányfinanszírozás
A jogalkotásban a korrupció elleni lépésekre példaként említette az államtitkár a közélet tisztasága elleni cselekmények kiemelt üggyé nyilvánítását és az ilyen büntetőperek felgyorsítását, illetve a közbeszerzés, valamint a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozását, melynek eredményeként például a kampányfinanszírozás a kiadási oldalon átláthatóvá válik. Hozzátette: a jogalkotás mellett fontos a szemléletformálás, a társadalom ellenálló képességének növelése, amiben nagy szerepe lehet a civilszervezetekkel való együttműködésnek.
A kormánytisztviselői kar várhatóan a közeljövőben elfogadja magára nézve az úgynevezett zöld könyvet, ami egy majdani etikai kódex alapja lehet. A nemzeti alaptantervnek pedig része lesz a középfokú oktatásban a korrupció problémája – mondta Rétvári Bence.
Folyamatosan javul a magyar korrupciós helyzet
Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete a konferencia megnyitóján elmondta: országa érdeke a korrupció elleni harc, és az átlátható gazdasági kapcsolatok, ezért még idén elindul egy 150 millió eurós program a két ország közt. A nagykövet is kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, különösen a fiatalok körében. Hozzátette: miközben az országok kétharmada korruptnak nevezhető, a jómódú országok tiszták, a jóléttel együtt jár a korrupció elleni harc.
„Nem kell elfogadni a korrupciót, nem természetes közegünk!” – jelentette ki a norvég nagykövet, akinek országa a korrupciós rangsorokban rendre kedvező helyen szerepel. Magyarország korrupciós helyzetéről a nagykövet annyit mondott: folyamatosan javul.
Nőhet a kampányfinanszírozás korrupciós kockázata?
