Az alapvető jogok biztosa rendelkezésére bocsátott iratok szerint átszállítását az elítélt kezdeményezte, kérelmét Azerbajdzsán Magyarországra akkreditált nagykövete adta át a kormány képviselőjének. Az átszállításhoz való hozzájárulást a közigazgatási és igazságügyi miniszter az előtt adta meg, hogy az azeri fél magyar kérésre tájékoztatást adott volna, miként fogják Azerbajdzsánban végrehajtani a magyar bíróság által kiszabott büntetést. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény szerint ez nem kifogásolható, ugyanis az értesítést az átszállítás tényleges megtörténte, és nem a hozzájárulás megadása előtt kell teljesíteni.
Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően akkor sem, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek. „A garanciákhoz való ragaszkodásra szükség lett volna ahhoz, hogy Magyarország eljárását utólag jóhiszeműnek minősíthessük.” Mivel ez a garanciakérés nem történt meg, a magyar és a nemzetközi közvélemény egy része rosszhiszemű döntésként értékeli az Azerbajdzsánba szállításhoz adott kormányzati hozzájárulást.
A biztos kéri Magyarország miniszterelnökét, hívja fel a közigazgatási és igazságügyi miniszter figyelmét arra, hogy a magyar szervek hasonló esetekben a jelentésében foglalt szempontok figyelembevételével járjanak el, hiszen sérült a magyar állam szuverenitása, amikor egy másik állam elnöki kegyelme felülírta a független magyar bíróság jogerős döntését.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
Kovács László Miért? címmel tett föl kérdést a parlamentben október elején miniszterelnöknek az „azeri baltás gyilkos” átadása kapcsán. Orbán válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország helyes és igazságos döntést hozott, a nemzetközi jognak megfelelően járt el, a lépés összhangban állt a korábbi gyakorlattal. „Fordított esetben is így jártunk volna el, nem az örmény és azeri, hanem a magyar érdekeket kell követni” – jelentette ki. Orbán szerint nem rövid távú haszon motiválta a döntést, az azeri–örmény konfliktus várhatóan a közeljövőben nem enyhül. „Magyarország a döntésével ebből a konfliktusból kiszállt.”
Háttér
A mesterségesen Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabahot 1988-ban próbálta magához venni Örményország, amire Azerbajdzsán fegyveres választ adott. Máig határzár van érvényben. A bakui Eurovíziós Dalfesztiválra Örményország nem küldött versenyzőt 2012-ben.
Késekkel és szekercékkel támadtak Azerbajdzsán fővárosának örmény lakosságára 1990. január 12-én. A kilenc napig tartó bakui pogrom során rengetegen meghaltak, az öldöklés során a felbőszült azeri férfiak címlisták alapján járták végig azokat a lakásokat, ahol biztosan örményeket találni. 1992-ben – orosz támogatással – örmény fegyveresek támadták meg Hodzsali városát egy februári hajnalon. A menekülő azerieket válogatás nélkül, a legkegyetlenebb eszközökkel mészárolták, hivatalos adatok szerint 613 embert (424 férfit, 106 nőt és 83 gyereket). 155 gyerek maradt félig vagy teljesen árván. A hosszú ideig tartó harcoknak mintegy 40 ezer áldozata van a két oldalon. Mindez máig órási indulatokat kelt mind az örmények, mind az azeriek lelkében, még azok körében is, akik közvetlenül nem érintettek. Safarov ráadásul közvetlenül érintett.
Magyar György, a hazánkban elítélt Safarov ügyvédje a HVG-nek kifejtette, pszichológus szakértők azt állapították meg, a tettes tudatállapota beszűkült, úgynevezett poszttraumás stresszben szenved. Safarov tizenéves volt, amikor a szeme láttára lefejezték családtagjait az örmények. „Ez pszichésen megterhelte, így amikor örmény hallgatótársa folyamatosan froclizta, felnagyította az őt ért sérelmeket, és úgy gondolta, hazájáért cselekednie kell. Ráadásul tőle mint azeri katonatiszttől hazája ezt el is várja” – emlékezett vissza az ügyre Magyar.
