Ebből még baby boom is lehet egyszer

Apró jelekből úgy tűnik, hogy a kormányzat népesedéspolitikájának lesz pozitív eredménye. Egyelőre azonban csak csatákat lehet nyerni, háborút még nem.

A kormányzat idén májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Ennek ellenére az adórendszer átalakítása egy kedvező folyamat kezdete is lehet.

A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.

Akár a 90 ezer is meglehet

Ezt erősítette meg az MNO-nak Németh Zsolt is. A Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a gyermeket tervezők azonnal reagáltak az intézkedésekre, ez látszott a tavalyi adatokban. Még meg kell várni az idei év végleges adatait, s akkor dől majd el, hogy sikerült-e elérni a 90 ezres születésszámot 2012-ben, erre van némi esély – mondta Németh Zsolt. A szociológus ugyanakkor óva intett attól, hogy nagy elvárásaink legyenek, hiszen továbbra is magas a halálozások száma. Tehát magas halálozás társul alacsony születésszámhoz, nem sikerül megtörni azt a drámai spirált, amibe 1981-ben került a magyar társadalom. Csökken a szülőképes korú nők száma, s az első gyermekvállalás ideje is kitolódott, így generációnként egyre kevesebb lesz a potenciális anyák száma – mondta lapunknak a KSH elnökhelyettese. Viszont óriási előrelépésnek tartja, hogy jelentősen sikerült javítani a csecsemőkori halálozások arányszámait.

Egyre később jön az első gyerek

A gyermekvállalás időpontjának kitolódása a számokban is tetten érhető. A 2009-es Demográfiai Portré (DP) szerint is 1990-ben a magyar nők átlagosan 23 évesen szülték első gyermeküket, míg a férfiak 29 évesek voltak első gyermekük születésekor. Az elmozdulás már 2008-ban is megfigyelhető volt: a nők esetében öt, míg a férfiaknál négy évvel tolódott ki az első szülés időpontja. A DP 2011 további elmozdulást mutat: nőknél a 28-29 éves, míg a férfiaknál 33-34 éves korra futott ki az apává válás ideje. Az utolsó adatok szerint minimálisan növekedett a házasságkötések száma, noha az utóbbi évtizedek meg sem közelítik az 1980-as – 80 331 – szintet. A tavalyi évben 35 812 házasságkötés történt, a válások száma 23 335 volt. Ez még mindig magas, de érdemes megemlíteni, hogy 1987-ben több mint 29 ezren váltak el. A magyar társadalomban egyébként még mindig a házasság intézménye a leginkább támogatott együttélési forma, noha egyre több gyerek születik élettársi kapcsolatokban is.

A gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket a társadalom vitalitásának mértéke is befolyásolja. A magyarok bizalmi szintje igen alacsony, s mindez az alacsonyabb szintű emberi kapcsolatokra is hatással van, így nem nehéz belátni, hogy a hosszabb távú és jelentős elköteleződést igénylő döntéseket miképpen befolyásolja mindez. Székely András szerint sem értékrendi válság okozza a bajokat. A Magatartástudományi Intézet kutatója úgy látja: fejleszteni kell a párkapcsolati és kommunikációs készségeket is.