Még nem tudni, hogy az idei esztendő a 2011-es népmozgalmi adatokhoz képest milyen véglegesnek tekinthető számokkal zárul. Ami biztos: a tavalyi évben 88 050 gyermek született Magyarországon, ami minden idők legrosszabb adatsora. Az idei évben az első tíz hónapban 75 655 volt az élveszületések száma, ami 3,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Noha a magyar népesség fogyásának üteme némileg lassult, a tendencia alapvetően nem fordult meg s mivel komplex társadalmi folyamatról van szó, teljes fordulatot várni nem érdemes. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy születésszám-csökkenés és az elöregedés folyamata nem egy speciális magyar jelenség. A modern társadalmaknak erőteljes kihívást jelent a születések növelése, s azon keresztül a nyugdíj- és a gazdasági rendszer fenntarthatóságának biztosítása. Komoly problémákkal küzd Európa is. Az EU27-ekre rápillantva kitűnik: mindössze Írország és Franciaország volt képes arra a bravúrra, hogy a teljes termékenységi arányszámot 2.0 fölé emeljék. Az ettől alacsonyabb számok csökkenést jeleznek. Magyarország 1.25-ös arányszámával az utolsó előtti helyen található a sorban, csupán a lettek állnak rosszabbul.
Tíz év, tizenöt százalék – felismert probléma
A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet. A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.