Még nem tudni, hogy az idei esztendő a 2011-es népmozgalmi adatokhoz képest milyen véglegesnek tekinthető számokkal zárul. Ami biztos: a tavalyi évben 88 050 gyermek született Magyarországon, ami minden idők legrosszabb adatsora. Az idei évben az első tíz hónapban 75 655 volt az élveszületések száma, ami 3,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Noha a magyar népesség fogyásának üteme némileg lassult, a tendencia alapvetően nem fordult meg s mivel komplex társadalmi folyamatról van szó, teljes fordulatot várni nem érdemes. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy születésszám-csökkenés és az elöregedés folyamata nem egy speciális magyar jelenség. A modern társadalmaknak erőteljes kihívást jelent a születések növelése, s azon keresztül a nyugdíj- és a gazdasági rendszer fenntarthatóságának biztosítása. Komoly problémákkal küzd Európa is. Az EU27-ekre rápillantva kitűnik: mindössze Írország és Franciaország volt képes arra a bravúrra, hogy a teljes termékenységi arányszámot 2.0 fölé emeljék. Az ettől alacsonyabb számok csökkenést jeleznek. Magyarország 1.25-ös arányszámával az utolsó előtti helyen található a sorban, csupán a lettek állnak rosszabbul.
Tíz év, tizenöt százalék – felismert probléma
A KSH népszámlálási előzeteséből is az derült ki, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkent a gyerekek száma, míg az időseké 12 százalékkal növekedett. Az viszont tény, hogy immár több mint három évtizede közismert a demográfiai válság, s kevés kivételtől eltekintve a politikai élet szereplői kézlegyintéssel intézték el az ügyet. A 2010-ben választásokat nyert Fidesz–KDNP többször is deklarálta érzékenységét a demográfiai folyamatokkal és a családok védelmével összefüggésben. Az adórendszer sokat kritizált átalakítása többek között azt a célt hivatott szolgálni, hogy az egykulcsos szisztéma kedvezőbb helyzetbe hozza a gyereket nevelő családokat. A kritikák egyikének lényege szerint csak arról van szó, hogy a kormányzat az adópolitikán keresztül egyéb társadalmi rétegektől szivattyúzza el a forrásokat a középosztály megsegítésére. Ezzel párhuzamosan javítani kell a nők munkaerő-piaci helyzetének körülményeit is. A feladat többszereplős: a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat szoros és megértő együttműködése szükséges.
A kormányzat idén májusban készítette el az Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma című stratégiai vitairatot. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a gyermekvállalást ösztönző intézkedéseknek hosszabb a beérési ideje. Ennek ellenére az adórendszer átalakítása egy kedvező folyamat kezdete is lehet.
A népesedési folyamatok rendszere – hiszen ennek nemcsak anyagi, hanem mentális aspektusai is vannak – különösen a negatív rezgésekre reagál érzékenyen. Ezt jól példázza a 2010 májusában – még a Bajnai Gordon vezette időszak egyfajta „búcsúajándékaként” – életbe lépő családpolitikai intézkedéscsomag, aminek kimutatható negatív hatása volt a 2011-es történelmi mélypont.
Akár a 90 ezer is meglehet
Ezt erősítette meg az MNO-nak Németh Zsolt is. A Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese lapunknak úgy fogalmazott: a gyermeket tervezők azonnal reagáltak az intézkedésekre, ez látszott a tavalyi adatokban. Még meg kell várni az idei év végleges adatait, s akkor dől majd el, hogy sikerült-e elérni a 90 ezres születésszámot 2012-ben, erre van némi esély – mondta Németh Zsolt. A szociológus ugyanakkor óva intett attól, hogy nagy elvárásaink legyenek, hiszen továbbra is magas a halálozások száma. Tehát magas halálozás társul alacsony születésszámhoz, nem sikerül megtörni azt a drámai spirált, amibe 1981-ben került a magyar társadalom. Csökken a szülőképes korú nők száma, s az első gyermekvállalás ideje is kitolódott, így generációnként egyre kevesebb lesz a potenciális anyák száma – mondta lapunknak a KSH elnökhelyettese. Viszont óriási előrelépésnek tartja, hogy jelentősen sikerült javítani a csecsemőkori halálozások arányszámait.
Egyre később jön az első gyerek
A gyermekvállalás időpontjának kitolódása a számokban is tetten érhető. A 2009-es Demográfiai Portré (DP) szerint is 1990-ben a magyar nők átlagosan 23 évesen szülték első gyermeküket, míg a férfiak 29 évesek voltak első gyermekük születésekor. Az elmozdulás már 2008-ban is megfigyelhető volt: a nők esetében öt, míg a férfiaknál négy évvel tolódott ki az első szülés időpontja. A DP 2011 további elmozdulást mutat: nőknél a 28-29 éves, míg a férfiaknál 33-34 éves korra futott ki az apává válás ideje. Az utolsó adatok szerint minimálisan növekedett a házasságkötések száma, noha az utóbbi évtizedek meg sem közelítik az 1980-as – 80 331 – szintet. A tavalyi évben 35 812 házasságkötés történt, a válások száma 23 335 volt. Ez még mindig magas, de érdemes megemlíteni, hogy 1987-ben több mint 29 ezren váltak el. A magyar társadalomban egyébként még mindig a házasság intézménye a leginkább támogatott együttélési forma, noha egyre több gyerek születik élettársi kapcsolatokban is.
A gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket a társadalom vitalitásának mértéke is befolyásolja. A magyarok bizalmi szintje igen alacsony, s mindez az alacsonyabb szintű emberi kapcsolatokra is hatással van, így nem nehéz belátni, hogy a hosszabb távú és jelentős elköteleződést igénylő döntéseket miképpen befolyásolja mindez. Székely András szerint sem értékrendi válság okozza a bajokat. A Magatartástudományi Intézet kutatója úgy látja: fejleszteni kell a párkapcsolati és kommunikációs készségeket is.
