Gyöngyösi-ügy: nem lesz sikeres az MSZP kísérlete

Nem lesz képes az MSZP visszaszerezni a Jobbikba távozott szavazóit Gyöngyösi Márton botrányos kijelentése után sem.

Kovács András-Gabay Balázs
2012. 12. 01. 17:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyöngyösi Márton hétfői kijelentését követően a legfőbb kérdés, hogy vajon milyen politikai szándékok húzódtak meg mögötte, és ki profitálhat belőle. Mint ismert a Jobbik szavazóinak jelentős része, főként a kelet-magyarországi régióban 2006-ban még az MSZP-re szavazott, így a szocialisták számára az ő visszaszerzésük elsőrendű fontosságú a választási győzelemhez.

A Jobbik-tábor MSZP közeliségét mutatja, hogy a Századvég legfrissebb felmérése szerint 82 százalékának kedvezőtlen a véleménye Orbán Viktorról és a Fideszről, és csak 8 százalékuk vélekedik pozitívan a miniszterelnökről. Bajnai Gordont a jobbikos szavazók 22 százaléka kedveli és 61 százaléka utasítja el, vagyis jóval többen rokonszenveznek vele, mint Orbánnnal.

Nincs témája a Jobbiknak

Politikai hasznot nyilván a Jobbik próbál ebből az ügyből húzni, Gyöngyösi vélhetően ezért is mondta az ominózus kijelentést – erről Kiszelly Zoltán beszélt az MNO-nak. A Jobbik képviselője abból az aspektusból indult ki, hogy az izraeli–palesztin konfliktusban az utóbbiak pártját fogja. Míg Ungvári Tamásék egyértelműen az izraeli oldalra helyezkedtek és az ő szempontjaikat jelenítették meg, addig Gyöngyösi a palesztin álláspontot akarta megjeleníteni, fejtette ki a politikai szakértő.

Azonban ahogy megfogalmazta: a dolog a visszájára sült el, és egységes visszautasítást kapott a politikai elittől. A politológus szerint a Jobbiknak gyakorlatilag semmilyen témája nincsen, csak a rossz hírekkel jelenik meg, éppen ezért durva dolgokat kell mondania. A palesztinbarát álláspont és a nagyotmondás most átfedte egymást, és emiatt lett ekkora botrány a kijelentésből.

Nem lesz sikeres az MSZP

Kiszelly úgy látja, hogy az MSZP mostani offenzív fellépése a Jobbik ellen nem lesz elég arra, hogy a szélsőjobboldali pártba távozott szavazóit visszaszerezze. Szerinte ez a téma nem érdekli a széles közvéleményt, helyette a szociális kérdésre kellene összpontosítania. „Magyarországon van egy erős gazdasági antiszemitizmus az MSZP szavazói körében is, amely egyfajta irigység megjelenése.”

A Fidesz nagyon jól tette, hogy elítélte a kijelentést, mivel korábban Gyurcsány is megpróbálta az antiszemitizmus vádját a mostani kormánypártra tolni – tette hozzá. A politológus szerint a radikális liberálisok még most is megpróbálják összemosni a kormánypártot a szélsőjobboldallal, de azzal, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is felszólal a vasárnapi tüntetésen, ezek a próbálkozások nem lesznek sikeresek.

Egy platformon

Ellenzéki oldalról Gyöngyösi megnyilvánulása után azzal támadták a kormányt, hogy nem ítélte el azonnal a gyűlöletbeszédet. A Magyar Távirati Iroda által közzétett nyilatkozatok nem erről tanúskodnak: a Raoul Wallenberg Egyesület és a Hit Gyülekezetének elhatárolódását rögvest a Kormányszóvivői Irodáé követte, a politikai pártok csak ezt követően szólaltak meg az ügyben.

A jobbikos képviselő interpellációja kapcsán a Magyar Progresszív Intézet elemzője a kormányt és az ellenzéket is megrótta. Filippov Gábor úgy látja, Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalását követően egyik oldal sem reagált a megfelelő időben és módon, ugyanakkor a kormányzat utóbb korrigált, és megtette a kiállást, mégpedig kellően határozott hangvétellel. Fontosnak tartja azt is, hogy a kormányszóvivői iroda mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal is egyértelműen kiállt a gyűlöletbeszéddel szemben. Filippov üdvösnek, egyben óriási eredménynek tartja, hogy a kormány és az ellenzék végül egy platformra került az interpelláció kapcsán.

Nem lesz kivonulás

Gyöngyösi parlamenti szavai akár a Jobbik teljes parlamenti elszigetelődését is magával hozhatja. Ezt sugallja például az, hogy akadt frakció, ahol felmerült: amennyiben Gyöngyösi Márton részt vesz az elkövetkező plenáris üléseken, kivonulnak az ülésteremből. „Más országokban van hagyománya az ilyen komolyabb mértékű elhatárolódásnak, mint a kivonulás, azonban felettébb csodálkoznék, ha a magyar országgyűlésben is sor kerülne erre ebben az ügyben – vélekedett a Progresszív Intézet munkatársa. – Erre már csak azért is kicsi az esély, mert ha adott esetben a szocialisták tennék meg, a Fidesz biztosan nem akarná, hogy hasonló lépést téve egy lapon említsék a szocialistákkal.”

A Gyöngyösire zúduló össztűz párttársait, köztük kiemelt mértékben a hétfői interpellációt élőben végighallgató Balczó Zoltánt is elérte. A parlament alelnöke levezető elnökként nemhogy megvonta volna a szót frakciótársától, de még csak helyre sem utasította Gyöngyösit. A levezető elnöknek a magyar parlamentben csupán szimbolikus szerep jut ilyen helyzetben. Jogköre alapján maximum megintheti, figyelmeztetheti a felszólalót az országgyűlés méltóságára hivatkozva, ami persze vajmi kevés eredménnyel jár. A Fidesz ezért a héten kezdeményezte az országgyűlési törvény módosítását.

Súlyosabb megrovás kellene

Filippov Gábor kérdésünkre cáfolta, hogy esetleges házszabály-módosítással kezelni lehetne a hasonló eseteket. „Ne feledjük, a Jobbik korábban sem riadt vissza a nyílt cigányozástól a parlamenti ülésteremben. Sajnos azt kell mondjam, jogi keretek között nem szorítható vissza az ilyen retorika, a szélsőségesebb nézetű képviselők ugyanis szóban simán kijátsszák a szabályokat. Esetleg a súlyosabb megrovás némiképp visszatartóerővel bírhatna” – így az elemző.

Gyöngyösi interpellációját követően sokan a parlament elé vonultak sárga csillagot ragasztva, és nem akadt párt, mely ne ítélte volna el a jobbikos honatya szavait. Vasárnap a Kossuth térre várják azokat, akik elutasítják a parlamenti gyűlöletbeszédet, a rendezvényen a politikai élet különböző pólusainak képviselői mondanak beszédet, mint Szanyi Tibor vagy éppen Rogán Antal. Logikusnak tűnt, hogy miután a felszólalás ilyen méretű felháborodást váltott ki, a Jobbik visszahúzódik és agyonhallgatja az ügyet, de nem tett így.

Maguk alatt vágják a fát

Novák Előd, a párt alelnöke például levelet írt Ertsey Katalin LMP-s képviselőnek az ökopárti politikus állampolgárságát firtatva. Ertsey ironikus hangvételű válasszal tette helyére Novákot – „izraeli–piréz állampolgár vagyok” –, aki duzzogva utasította helyre a válaszadót. Filippov érdekesnek tartja, hogy ebben a feszült helyzetben a Jobbik maga görgeti tovább az ügyet ilyen húzásokkal, annál is inkább, hogy Gyöngyösi felszólalása tulajdonképpen egy platformra helyezte a Fideszt és az MSZP-t, ami a Jobbiknak nem válik előnyére.

„Az antiszemita beszéd a magyar választók elenyésző részét képes megszólítani, így ha a Jobbik napirenden tartja a kettős állampolgárság ügyét, maga alatt vágja a fát. Azt nem tudom, hogy a közvélemény-kutatások is azonnal mérni tudják-e majd a támogatottságuk esését, de erősen csodálkoznék, ha ezután jottányit is erősödnének.”

Milyen jogon ül a parlamentben olyan képviselő, aki nyílt zsidózásra vetemedik az ülésterem falai közt? Hová süllyedt az IQ-ja, amikor kimondta, meg akarja számolni a zsidókat, akik jelen vannak a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, s pusztán származásuk révén „nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek”? – A Magyar Nemzet vezércikke

A Jobbik jelenti az egyik legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot ma Magyarországon – reagált Gyöngyösi Márton parlamentben elhangzott szavaira Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.