Megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes, az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn nyilvánosan kihirdetett határozatával.
A testület indoklása szerint a családjogi törvény túl szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámság alapjaira épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.
Az mno.hu-nak korábban Rétvári Bence nyilatkozott annak kapcsán, hogy az Ab vizsgálja a szabályozást. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára akkor elmondta, a családvédelmi törvény biztonságot és kiszámíthatóságot teremt az emberek számára.
Az öröklési szabályokkal kapcsolatban pedig kimondta, hogy a törvényes öröklés rendjének egyértelműnek kell lennie, a vizsgált rendelkezések viszont olyan mértékben mondanak ellent a polgári törvénykönyvben (Ptk.) rögzítetteknek, hogy ez jogalkalmazói jogértelmezéssel már nem oldható fel, így sértik a jogbiztonságot.
Így került az Alkotmánybíróság elé a családvédelmi törvény
A tavaly elfogadott törvény egyes – a család fogalmáról, illetve a törvényes öröklés rendjéről szóló – szabályait diszkriminatívnak találta az alapvető jogok biztosa és június elején kezdeményezte alkotmánybírósági vizsgálatukat. Szabó Máté indítványa szerint a családvédelmi törvény családfogalma férfi és nő házasságán alapul, így szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg. Ám a család fogalmából nem zárhatók ki a létező, működő és jogilag is elismert kapcsolatok, mert ez az érintettek, sőt esetenként gyermekeik jogait is sérti. Továbbá a törvényben deklarált családfogalom nemcsak a párkapcsolatban élő azonos nemű pároknak okoz hátrányt, hanem azoknak a különnemű pároknak is, akik nem házasságban, hanem más kapcsolati formában kívánnak élni.
Az alapvető jogok biztosa indítványozta a július 1-jével hatályba lépő jogszabály vitatott rendelkezéseinek felfüggesztését. Az Ab június végén felfüggesztette a családvédelmi törvény törvényes öröklésről szóló rendelkezésének hatálybalépését. A testület ekkor élt először az új alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörével. Az Ab döntését akkor azzal indokolta, hogy a törvényes öröklés kérdésében a Ptk. és a családvédelmi törvény között hiányzik az összhang. A testület megállapítása szerint „a vizsgált rendelkezés alaptörvény-ellenessége valószínűsíthető az alaptörvényben rögzített jogállamiság elve és a belőle levezethető jogbiztonság követelménye alapján”.
