Lukács Zoltán Jó tanács címmel nyújtott be azonnali kérdést a miniszterelnökhöz. A képviselő a Századvég csoport kormányzati tanácsadói szerződéseivel kapcsolatban érdeklődött Orbánnál. A kormányfő válaszában elmondta, fontos a kérdés. A megfelelő színvonal biztosítása érdekében fontos, hogy milyen tanulmányokkal segítik a kormány munkáját, és az is, a kabinet honnan szerzi be az információkat.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jelenlegi kormány 2010-ben ígéretet tett arra, hogy nagyjából fele akkora összegből finanszírozza majd a tanácsadást, mint amennyit a szocialista kabinetek erre a célra fordítottak. „Önök nagyjából 18 milliárd forintot költöttek erre, mi most 3 milliárdnál tartunk, és reméljük, hogy ezen a téren az önök által felemésztett büdzsé felét sem érik el a kiadásaink ” Orbán kijelentette, minden olyan tanulmányt nyilvánosságra kell hozni, amelyik oda való, amelyek azonban a belső viták tárgyát képezik, azok nem tartoznak ebbe a körbe, így azokat nem fogják feltárni.
Lukács viszonválaszában úgy vélte, ha semmivel nem ért egyet a kormány – így mindenről zajlik belső vita –, akkor a kormányfő érvelése alapján semmit sem kellene nyilvánosságra hozni. Orbán Viktor azt tanácsolta erre, Lukács legyen picit igazságosabb, és ha részleteiben lebontja az Orbán-kabinet tanácsadásra elköltött tételeit, akkor koponyákra bontsa le a szocialisták által elszórt 18 milliárdot is. A jogrendszer pontosan szabályozza, mely tanulmányokat kell nyilvánosságra hozni, és melyeket nem; így van ez a döntés-előkészítéshez szükséges anyagokkal is.
„Magyarország lesz az élen”
Nézzen körbe Európában, a világon válság van, méltányolja, hogy ilyen gazdasági helyzetben is sikerült a családtámogatásokat növelni, a nyugdíjak értékét megőrizni – válaszolta a miniszterelnök Volner János (Jobbik) növekedésre vonatkozó kérdésére. Emlékeztetett arra, hogy a kormányváltáskor világosan leszögezték: nem hajlandók újabb megszorításokra, és megőrzik a nyugdíjak értékét.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy 2013-ban öt olyan ország lesz az Európai Unióban, amely nemzeti össztermékéhez képest tudja majd csökkenteni az államadósságát, közülük Magyarország lesz az élen.
Nem menekül Magyarországról a külföldi tőke, hanem a magyar kkv-k beruházásai csökkennek. Erről lehet vitázni, hogy miért. Az előző években ők főképp devizában adósodtak el, ezért nem tudnak hitelekből beruházni – mondta viszontválaszában a kormányfő. Hozzátette: Németországból a kormányváltás óta 5 milliárd euró érkezett, 18 új gyár épült, és 22-nek a kapacitását bővítették.
A miniszterelnök kiemelte: a kormány négy lépésben csökkenti az adósságot. Az első az államadósság leszorítása, a második a devizahiteles családok megsegítése, ezt követte az önkormányzatok adósságrendezése és a következő fél évben jön az eladósodott vállalkozások hiteleinek csökkentése.
A kormány felveszi a versenyt
Azt a jó hírt osztom meg most önökkel nyilvánosan, hogy a magyar kormány meghozta azt a döntést, felveszi a versenyt a hajléktalanság ellen – válaszolta Orbán Viktor az LMP-s Szabó Tímea kérdésére. A miniszterelnök – utalva az Ab határozatára – felhívta rá a figyelmet, hogy egy komplex kérdéskörről van szó amit ketté kell választani: hajléktalanügyre és alkotmányos gondolkodásra.
„Ésszerűnek tartom az Ab döntését, de szeretném megtudni, hogy mindenki így gondolja-e” – mutatott rá a miniszterelnök. Felhívta rá a figyelmet: a megyei jogú városokban nemzeti konzultációt indít a kormány, hogy megtudják, mit szeretnének kezdeni a magyar emberek ezzel a kérdéssel. „Az alkotmány egy emberi alkotás, megfelelő szabályokkal létrejött emberi alkotás” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a megfelelő tisztelet mellett azonban nem kell vele feltétlenül egyet érteni.
A miniszterelnök egyet értett abban az LMP-s politikussal, hogy fel kell számolni a hajléktalanságot. Orbán a fedél nélküliek helyzetét egy erkölcsi és morális kérdésnek nevezte, amit nem csak a kormánynak, de azon életformának elszenvedői aspektusából is mérlegelni kell. „Itt kell megköszönni a különböző szervezetek munkáját”– húzta alá. Minden olyan dolgot megfontolunk, ami a hajléktalanok helyzetét javítja, de nem fogadunk el olyan javaslatokat, ami nem így tesz – mondta. „Ezek érdekében a kormány mindent meg fog tenni” – szögezte le.
„Magyarország megvédi Önt bármilyen támadás esetén”
Steiner Pál (MSZP) azzal a kérdéssel fordult a kormányfőhöz: a felmérés, a kutatás és a listázás azonos körbe tartozó fogalmak-e. Orbán a Gyöngyösi-ügyet, az akkor interpellált Németh Zsolt szakértelmét firtató, a külügyi államtitkárt lemondásra felszólító képviselőnek reagálásában úgy fogalmazott: elutasítja az államtitkárra vonatkozó kérést. Elmondta, Németh mindig kiállt az elnyomottak, kisebbségek védelme mellett, egyben megköszönte Rogán Antal vasárnapi Kossuth téri felszólalását.
„Képviselő úr, igaza van: múlt hétfőn az országgyűléshez nem méltó szavak hangoztak el. A kormány nevében ezért visszautasítok bármiféle listázást. Amíg én a miniszterelnöki székben ülök, hite, származása, meggyőződése miatt senkit nem érhet itt kirekesztés. Megvédjük állampolgárainkat, így zsidó származású honfitársainkat is. Egységre szólítom fel ebben a kérdésben Magyarország polgárait” – emelte ki Orbán. A miniszterelnök visszautalt arra a támadásra, mely Steinert korábban származása miatt érte. Képviselő úr, én akkor is, és most is azt ígérem önnek: Magyarország megvédi Önt bármilyen támadás esetén.”
Helyes döntés volt az uniós csatlakozás
„Maradunk és harcolunk” – szögezte le Z. Kárpát Dániel (Jobbik), Magyarország uniós tagságának felülvizsgálatát felvető azonnali kérdésére válaszolva a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte: helyes döntés volt az uniós csatlakozás és a kormány álláspontja szerint bent is kell maradni. A kormányfő azt is elmondta, hogy a jelen válságos helyzetben semmilyen alapszerződés-módosítást sem támogat a kabinet.
A feladat, hogy segítsünk az eurózónának a problémák megoldásában és úgy politizáljunk, hogy minél jobban tudjuk képviselni hazánk érdekeit – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta azt is, hogy egyre gyorsul az EU átalakítása, ezért ő maga is rendszeresen tárgyal az összes frakcióval. Az alkotmányba pedig belefoglalták a forintot is, így kétharmados alkotmánymódisítás kell az eurózónához való csatlakozáshoz.
„Azt sem tudják, mi fán terem az unió”
Az Európai Unió csúcstalálkozója csúfos, de nem váratlan kudarcba fulladt, ahová Orbán Viktor harcolni ment, harcolni az ellenséggel, legyőzni Magyarország ellenségeit – mondta az MSZP-s Harangozó Tamás. Belefáradtam abba, hogy olyan képviselők hozzászólásait hallgassam, akik nem tudják „ mi fán terem az Európai Unió” – kezdte válaszát a kormányfő Harangozó kérdésére. Elmondta, mindent megtesz azért, hogy kirángassa az országot a rámaradt posztkommunista rendszerből, úgy gondolja továbbá, hogy Magyarország érdekében szót kell érteniük egymással. Válaszul Harangozó azt emelte ki, hogy a kudarcot Orbán okozta, aminek meg fogja fizetni az árát. Felszólította a miniszterelnököt, hogy indítsanak egy lakástámogatási programot a beragadt uniós támogatásokból, és tegyék jobbá az emberek életét. A miniszterelnök nem élt a viszonválasz lehetőségével.
Orbán: Megfontoljuk
A vitanapok kultúrája töredékesnek látszik: megtörténik, de nem tudjuk, mivégre – mondta a miniszterelnök Mirkóczki Ádám (Jobbik), a cigánysággal kapcsolatos vitanapra vonatkozó kérdésére. Valamilyen javaslatot kellene a parlamenti képviselőknek ezeket követően készíteni. A kormány elé kerül ilyenkor egy összefoglaló és akciótervek is születhetnek az arra érdemes javaslatokból. A parlamentben még egy lépés hiányzik, hogy ezek a vitanapok elérjék a céljukat – mondta Orbán. A miniszterelnök a cigány–magyar együttélés problémáit vizsgáló eseti bizottság felállítására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt: megfontoljuk.
