Pénzbüntetés és kizárás: megvédenék az Országgyűlés méltóságát

Bővülhet a házelnök és az ülést vezető alelnökök jogköre: ha egy képviselő kirívóan sértő kifejezést használ, akár ki is zárhatják az ülésnap hátralevő részéből.

Rogán Antal, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője és frakciótársa, Gulyás Gergely az országgyűlési törvényen változtatna, és ahhoz a törvényjavaslathoz nyújtottak be módosító indítványt, amelyben fideszes képviselők kezdeményezik, hogy a 2014. őszi önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a honatyáknak.

A módosító javaslat szerint ha egy képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy a sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, akkor az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből vagy kezdeményezheti a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását. A kizárásról az Országgyűlés vita nélkül szavaz, s ha a Ház határozatképtelen, akkor az ülést vezető elnök mondja ki a döntést.

Akár pénzbüntetéssel is

A házelnök a kirívóan sértő kifejezés elhangzásától számított öt napon belül jogosult lenne a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni. Az Országgyűlés erről is vita nélkül határozna, és a pénzbírság összege nem haladhatná meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

A fideszes képviselők módosító javaslatuk indoklásában azt írták: az Országgyűlésben nemrég elhangzott elfogadhatatlan politikai kijelentések miatt nem tűrhet halasztást az indítvány elfogadása.

Az MSZP-s Steiner Pál a vitában egy szocialista kapcsolódó módosító indítványt ajánlott a kormánypártiak figyelmébe, amelyben a pénzbírság lehetősége nem, a szó megvonásának joga viszont szerepelne, valamint rögzítenék azt is, hogy a „nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság más, az emberi személyiség lényegi vonásán alapuló csoportjaihoz tartozás miatti gyűlölet keltésére irányuló kijelentéseket” szankcionálhatná az ülést vezető elnök.

Milyen jogon ül a parlamentben olyan képviselő, aki nyílt zsidózásra vetemedik az ülésterem falai közt? Hová süllyedt az IQ-ja, amikor kimondta, meg akarja számolni a zsidókat, akik jelen vannak a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban, s pusztán származásuk révén „nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek”? – A Magyar Nemzet vezércikke

A Jobbik jelenti az egyik legkomolyabb nemzetbiztonsági kockázatot ma Magyarországon – reagált Gyöngyösi Márton parlamentben elhangzott szavaira Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője.

A Krónika erdélyi magyar napilap hétfői vezércikkében arról ír, hogy Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarokat is megsértette, amikor zsidók, majd az izraeli–magyar kettős állampolgárok listázását szorgalmazta.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: minden olyan javaslatot elutasítanak, ami a képviselői véleménynyilvánítási szabadságot korlátozza. Szerinte a Gyöngyösi felszólalása miatt kialakult „hisztéria” arra utal, hogy vannak olyanok, akik a demokrácia intézményrendszerét másként szeretnék működtetni, és ki akarnak zárni olyan véleményeket a parlamentből, amelyek részei a közgondolkodásnak. A képviselő szerint ez a népképviseleti rendszer drasztikus korlátozásához vezet, és sérti azokat a választópolgárokat, akik a Jobbikra szavaztak.

Steiner Pál jelezte, nem akar Gaudi-Nagy Tamással vitába bocsátkozni, és kijelentette: „aki listázni akarja a zsidókat, az fasiszta”.

Az Országgyűlés méltósága

A fideszes Gulyás Gergely is azt jelezte, nem ért egyet Gaudi-Nagy Tamással, mert nem arról van szó, hogy a szólásszabadságot büntetőjogi eszközökkel korlátozzák, hanem arról, hogy az Országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében legyen lehetőség a szólásszabadság korlátozására. Hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy ezen a területen a büntetőjogi eszközök alkalmazása oda vezethet, hogy „néhány hülyéből csinálunk mártírokat”.

A bizottság a vita után végül 24 igennel, a kormánypárti képviselők és az MSZP-s tagok szavazatával támogatta Rogán és Gulyás javaslatát.

November 26-án a parlamentben Gyöngyösi annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Elítélték Gyöngyösi felszólalását

Az MSZP kezdeményezésére állásfoglalásban ítélte el az alkotmányügyi bizottság Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő múlt heti felszólalását, Balczó Zoltánt, az Országgyűlés jobbikos alelnökét pedig azért, mert levezető elnökként nem utasította rendre a képviselőt.

A testület hétfői ülésén Mesterházy Attilának, az MSZP frakcióvezetőjének megkeresésére hozott eseti állásfoglalást a kormánypárti és szocialista képviselők támogatásával. Ebben megállapította: Gyöngyösi Márton hozzászólása sértette az országgyűlési törvényt, mivel zsidó származású emberek csoportját kirívóan sértő kifejezéseket használt, illetve az ülést vezető Balczó Zoltán is megsértette a jogszabályt, mert elmulasztotta rendre utasítani a jobbikos képviselőt.

Nem fogadták el a jobbikos Staudt Gábor javaslatát, amely Balczó Zoltán esetében nem az országgyűlési törvény megsértését mondta volna ki, hanem csak annyit, hogy az alelnöknek a házszabály tágabb értelmezése szerint meg lett volna a lehetősége a képviselő rendre utasítására. Az alkotmányügyi bizottság ülésén megjelent Balczó Zoltán is, aki azt hangsúlyozta: a legjobb lelkiismerete szerint járt el, betartva a házszabály rendelkezéseit.

Új esküje lehet az ügyvédeknek

Új szöveggel tehetnének esküt a jövőben az ügyvédek, amelyben már a titoktartási kötelezettségre is utalnak – erről az alkotmányügyi bizottság nyújtott be bizottsági módosító javaslatot az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

A testület ülésén Répássy Róbert igazságügyi államtitkár kezdeményezte a bizottsági módosító javaslat benyújtását, amelyet egyhangúan támogattak a képviselők. A javaslat az ügyvédi törvényt módosítaná és új esküszöveget állapítana meg. Eszerint az ügyvédek arra tennének esküt, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hűek lesznek, jogszabályait megtartják, szakmai kötelességeiket lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint ügyfelük érdekében teljesítik, és az ennek során tudomásukra jutott titkot megőrzik. Répássy Róbert utalt arra, hogy még a nyáron készítették el a javaslatot, majd közigazgatási egyeztetést folytattak az ügyben. Jelezte, hogy az ügyvédi kamara támogatja a javaslatot.

Cséfalvay: EU-konform a gazdaságpolitika

A magyar kormány gazdaságpolitikája összhangban van az Európai Unió (EU) által megfogalmazott prioritásokkal; az ajánlások egy része már meg is valósult a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a parlament európai ügyek bizottsága hétfői ülésén.

Differenciált adósságrendezés

Az 5 ezer fő alatti települések adósságrendezésének differenciálására tett javaslatot a kormány, eszerint a vállalkozási célú – például fürdővásárlásra felvett – hiteleknek legfeljebb a 40 százalékát vállalná át az állam.

Nem került napirendre az alaptörvény módosítása

Nem került a napirendre az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén a Magyarország alaptörvényének harmadik módisításáról szóló törvényjavaslat – ez tartalmazta volna az új földtörvénnyel összefüggő változtatásokat is.