Vajon eléri-e az MSZP az 5 százalékot?

Újabb, 10 ezer főnél népesebb településen tartanak időközi önkormányzati választást, ahol a kormányoldalt a Nemzeti Fórum képviseli.

Kovács András
2012. 12. 01. 4:06
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb tízezer főnél népesebb településen tartanak időközi önkormányzati választást vasárnap. Budakalászon az egyes számú körzetben járulhatnak az urnákhoz a választók, akik hat jelöltre szavazhatnak majd. Márton András az MSZP, Máté István a Budakalászi Baráti Kör, Nógrádi Zoltán a Budakalászért Védegylet, Pál Béla a Jobbik, míg Szigeti Ferencné a Budakalászi Nemzeti Fórum színeiben indul. A Fidesz és a Nemzeti Fórum még a 2010-es választás előtt kötött szövetségi szerződést, így a kormánypártot most az utóbbi alakulat képviseli a körzetben.

A 2010-es önkormányzati választáson ebben a választókerületben meglehetősen érdekesen alakultak az erőviszonyok. Két évvel ezelőtt az első helyet a Fidesz jelöltje szerezte meg a voksok 41,99 százalékával, míg a második helyen a most is ringbe szálló Szigeti Ferencné végzett 31,68 százalékos eredménnyel a Nemzeti Fórum támogatásával. A Budakalászért Védegylet akkor 12,52, míg az MSZP 10,13 százalékot ért el. Ennek tükrében a mostani választás elsőre lefutottnak tűnik, mivel csupán egy kormánypárti jelölt van, de a múlt tapasztalatai alapján elhibázott lenne ilyen kijelentést tenni.


Nem volt összefogás

Budakalászon 2011. novemberében is tartottak már egy időközi megmérettetést, amelyen a Budakalászért Védegylet jelöltje futott be. Akkor a kormánypártok elkövették azt a hibát, hogy a Fidesz és a Nemzeti Fórum külön indult, és így a Budakalászért Védegylet jelöltje futott be nevető harmadikként. Egy évvel ezelőtt a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy az MSZP és a Jobbik jelöltje még az ötszázalékos küszöböt sem érte el.


Mivel 2010-ben az önkormányzati képviselői helyek felére csökkentése miatt alapvetően kellett átrajzolni az egyéni kerületek határát, így a korábbi évekre visszamenően gyakorlatilag lehetetlen az eredmények felrajzolása az új körzetekre. Éppen ezért érdemes kicsit visszanézni a múltba, hogyan is alakultak az erőviszonyok Budakalászon. A parlamenti listás voksokat figyelembe véve a Pest megyei település a 90-es években inkább jobboldalinak számított. Bár a '94-es választáson az MSZP győzött, támogatottsága akkor sem érte el a 30 százalékot.

Nem tudták bevenni

A 2002-es országgyűlési választáson a Fidesz–MDF közös lista csupán 2,5 százalékkal előzte meg a szocialistákat, de a 2004-ben megtartott Európai Parlamenti választáson a kettejük közötti különbség 22 százalékra nőtt a Fidesz javára. A hat évvel ezelőtti parlamenti választáson a Fidesz–KDNP 43,89, míg az MSZP 36,16 százalékot összesített.

Jól látszik, hogy a jobboldal még az országosan elveszített választások idején is képes volt itt nyerni. A 2009-es EP és a 2010-es parlamenti választás már semmilyen izgalmat nem okozott, mivel mindkét esetben a jelenlegi kormánypártok 50 százalék fölötti eredménnyel végeztek.

Kormánypárti győzelmek

Idén eddig tizenkét olyan időközi választásra került sor, amelyet tízezer főnél népesebb településen tartottak. Szentendrén márciusban voksoltak, Kőrösi Tibor, a Fidesz–KDNP jelöltje 46,9 százaléknyi voksot kapott. A II. kerületben áprilisban tartottak időközi megméretést, ott az LMP, az MSZP és a Demokratikus Koalíció egységesen sorakozott föl egy független jelölt mögé, de a Fidesz–KDNP jelöltje így is közel 60 százalékot szerzett. Szintén áprilisban Miskolcon nagyon szoros küzdelemben győzött a kormánypárt, míg a Jobbik és az LMP csúfosan leszerepelt.

Egyszer nyert az MSZP

Májusban Dunaújvárosban szavazhattak, de a szocialisták korábbi fellegvárukban képtelenek voltak az áttörésre, és 13 százalékkal kaptak ki a Fidesztől. Gyomaendrődön szintén májusban voksoltak, ahol egy helyi egyesület jelöltje futott be, a Fidesz a legjobb eredményt érte el a parlamenti pártok versenyében. Július elsején ismételten Dunaújvárosban voksoltak, ahol a Fidesz–KDNP aspiránsa, ha szorosan is, de győzött. Július 29-én Balmazújvárosban járulhattak az urnákhoz a választók, ahol független győzelem született, de a Fidesz–KDNP maradt a legerősebb parlamenti párt, az MSZP el sem indult.

A legtöbb embert érintő voksolást szeptember 2-án Hódmezővásárhelyen tartották, ahol fölényesen győzött Almási István, a kormányzó pártszövetség jelöltje. Az MSZP annak is örülhet, hogy csak 30 százalékkal kapott ki legfőbb riválisától, de még a 2010-es baloldali voksmennyiséget sem sikerült megkapnia. Október hetedikén Sopronban szavaztak, ahol az MSZP idei első győzelmét aratta, de fontos megjegyezni, hogy a 2010-es választást leszámítva a körzetben mindig baloldali dominancia volt.

Október 28-án Dabason Kosztolányi Gyula, a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) és a Fidesz közös jelöltje lett a 3. számú egyéni választókerület új képviselője, míg Baján Csubákné Besesek Andrea (Fidesz–KDNP) a szavazatok 46 százalékával győzött, 342 szavazatot begyűjtve. Az MSZP lett a második 29 százalékkal és 219 vokssal. Tiszavasváriban ugyanezen a napon időközi polgármester-választást tartottak, amelyen Fülöp Eriket (Jobbik) újraválasztották.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.