Mindkét tanú a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. jogelődjének anyagbeszerzési részlegén dolgozott. Egyikük előadta, hogy 1993 táján jelentős szivárgás történt a IX-es tározónál, ami „vízkitöréssel” járt, és ő a szivárgás megszüntetésére szolgáló úgynevezett geotextil beszerzését intézte. Fenntartotta a tanácsvezető bíró által felolvasott nyomozati vallomását, amely szerint a problémát az akkori utolsó kazetta gátjának szivárgása okozta. (Az iszapömléskor átszakadt X-es tározó később épült meg.) Elmondta: nem tartozott hozzá a kazetták üzemeltetése, azokról közvetlen műszaki tapasztalata nincsen.
A bíró kérdésére, hogy akkor mi alapján nyilatkozta a nyomozás során a katasztrófáról, hogy „nem értem, hogy lehetett ilyen magas a tározókban a folyadékszint”, azt felelte: nem tudott az azóta megváltozott technológiáról. Laikusnak nevezte magát, és azt mondta, hogy akkori vallomását „szégyelli”, mert azt gondolta, hogy túltöltötték a tározót. A másik tanú, aki szintén közreműködött a geotextil beszerzésénél, a tárgyaláson elmondta: más szivárgásról nem volt tudomása, erről az esetről is hallomásból értesült, nem járt ott.
A tanácsvezető felolvasott egy részt a csütörtöki tárgyalási nap későbbi időpontjára beidézett egyik tanú vallomásából, aki egy telefonbeszélgetésre emlékezett, amelyet a most meghallgatott egyik tanúval folytatott az 1993-as „rendkívüli” gátszivárgáshoz beszerzett fólia leszállításával kapcsolatban. Szerinte a beszerző annyit mondott neki: „van helikoptered, textil kell sürgősen, mert ha átszakad a gát fala, az ár elér Kolontárig”. A bíró kérdésére mindkét tanú azt mondta, hogy ez biztosan nem hangzott el a megrendeléskor közöttük lezajlott beszélgetésen.
A tanács elnöke az időjárási viszonyok miatt a délutáni tanú meghallgatását elnapolta, az ügyész pedig indítványozta a tanúk szembesítését.
400 ezer köbméter
Az ajkai timföldgyár veszélyhelyzetek kezelésére kidolgozott tervei szerint egy esetleges gátszakadáskor összesen mindössze 400 ezer köbméternyi vörösiszap és víz elegye ömölhetett volna ki a tározóból – mondták a Veszprémi Törvényszéken folyó büntetőper szerdai tárgyalásán meghallgatott tanúk. A bíróság tanúként három környezetvédelmi szakembert hallgatott meg, akik közreműködtek a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. katasztrófavédelmi és kárelhárítási tervének kidolgozásában. A tanács elnöke felolvasta a cég többször módosított 2009-es kárelhárítási tervét – amely a büntetőügy egyik bűnjele – e szerint egy esetleges gátszakadáskor 200-300 ezer köbméter víz és 50-100 ezer köbméter vörösiszap folyhat ki a tározóból. (A vádirat szerint 1 millió 755 ezer köbméternyi lúgos anyag öntötte el a településeket.)
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A tárgyalás pénteken Kling Istvánnak, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatójának tanúkénti meghallgatásával folytatódik.
