A Fidesz szerint a magyar emberek többségének „görcsbe ugrik a gyomra”, amikor azt hallja, hogy „együtt álmodja meg” az ország új közjogi rendszerét Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, továbbá szövetségeseik, például „a könnyű drogok liberalizálásáért küzdő” Juhász Péter és „bukott SZDSZ-esek”.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely, a párt országgyűlési képviselője ezt azután közölte az MTI-vel, hogy szerdán az alapjogok védelméről tárgyaltak az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek, az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt, az Ungár Klára egykori fideszes, majd SZDSZ-es képviselő vezette Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, valamint a Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök nevével fémjelzett Szabadelvű Polgári Egyesület.
Mennyire hiteles?
A Fidesz szerint nem a közjogi rendszer hibás, hanem éppen a most egy asztalnál ülők hibásak azért, hogy „a magyar emberek 2010-ben kisöpörték őket a kormányból” – írta közleményében a két kormánypárti politikus. Szerintük sokakban jogosan felmerülhet a kérdés, hogy milyen közjogi rendszerre lehet számítani azoktól, akik „a gyülekezési jogot rendszeresen korlátozták” és akik „a jogszerűen tiltakozókat véresre verették”. „Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból?” – tette fel a kérdést közleménye végén Kocsis Máté és Gulyás Gergely.
Mi kerüljön az alkotmányba?
A szerdai megbeszélésen elnöklő Együtt 2014 küldöttségvezetője, Bárándy Péter újságíróknak elmondta: a felek megállapodtak, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Arra a kérdésre, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát készítik-e elő, úgy válaszolt: a büntetőjog csak utolsó eszköze a méltóságvédelemnek, de van benne szerepe.
Bárándy Péter arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá „fokozta le” a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít – olvasható az újságíróknak kiosztott tárgyalási összefoglalóban. Emellett a résztvevők célul tűzték a jogbiztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát. Bárándy kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megszabadította az embereket a választási regisztrációtól, ám az új választójogi törvények aránytalan szisztémát hoztak létre, torzítják a választói akarat leképeződését, ezért azokon is változtatni kell.