A Fidesz szerint a magyar emberek többségének „görcsbe ugrik a gyomra”, amikor azt hallja, hogy „együtt álmodja meg” az ország új közjogi rendszerét Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon, továbbá szövetségeseik, például „a könnyű drogok liberalizálásáért küzdő” Juhász Péter és „bukott SZDSZ-esek”.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Gulyás Gergely, a párt országgyűlési képviselője ezt azután közölte az MTI-vel, hogy szerdán az alapjogok védelméről tárgyaltak az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek, az MSZP, az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt, az Ungár Klára egykori fideszes, majd SZDSZ-es képviselő vezette Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt, valamint a Kuncze Gábor korábbi SZDSZ-elnök nevével fémjelzett Szabadelvű Polgári Egyesület.
Mennyire hiteles?
A Fidesz szerint nem a közjogi rendszer hibás, hanem éppen a most egy asztalnál ülők hibásak azért, hogy „a magyar emberek 2010-ben kisöpörték őket a kormányból” – írta közleményében a két kormánypárti politikus. Szerintük sokakban jogosan felmerülhet a kérdés, hogy milyen közjogi rendszerre lehet számítani azoktól, akik „a gyülekezési jogot rendszeresen korlátozták” és akik „a jogszerűen tiltakozókat véresre verették”. „Mennyire hiteles olyan emberek alkotmányozó szándéka, akik önként vonultak ki a magyar emberek által választott Országgyűlésben lezajlott alkotmányozási folyamatból?” – tette fel a kérdést közleménye végén Kocsis Máté és Gulyás Gergely.
Mi kerüljön az alkotmányba?
A szerdai megbeszélésen elnöklő Együtt 2014 küldöttségvezetője, Bárándy Péter újságíróknak elmondta: a felek megállapodtak, hogy az alkotmányos berendezkedés átalakításakor az emberi méltóságnak kiemelt védelmet kell kapnia. Arra a kérdésre, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát készítik-e elő, úgy válaszolt: a büntetőjog csak utolsó eszköze a méltóságvédelemnek, de van benne szerepe.
Bárándy Péter arról is beszélt, elfogadhatatlan, hogy az alaptörvény államcéllá „fokozta le” a szociális biztonsághoz való jogot. Az alkotmányban kell rögzíteni, hogy mindenkinek joga van az emberi lét alapvető feltételeihez, amelyet rászorultság esetén az állam a társadalombiztosítási és a szociális juttatások összességével biztosít – olvasható az újságíróknak kiosztott tárgyalási összefoglalóban. Emellett a résztvevők célul tűzték a jogbiztonság helyreállítását, a visszaható hatályú jogszabályalkotás tilalmát. Bárándy kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság ugyan megszabadította az embereket a választási regisztrációtól, ám az új választójogi törvények aránytalan szisztémát hoztak létre, torzítják a választói akarat leképeződését, ezért azokon is változtatni kell.
Az ellenzéki szervezetek egyetértésre jutottak a sztrájkjog újraszabályozásáról és arról is, hogy a munkavállalói jogok kiterjesztése érdekében módosítanák a munka törvénykönyvét. Szintén kívánatosnak tartják, hogy a vallási közösségek elismeréséről a parlament helyett ismét a bíróság döntsön.
Szavazást is akarnak
Kérdésre válaszolva Bárándy Péter azt mondta: a népszavazás kézenfekvő, de nem az egyetlen megoldásra arra, hogy a társadalom véleményt nyilváníthasson egy új alkotmányról. Ugyanakkor – fűzte hozzá – a tárgyalópartnerek egyetértenek abban, hogy az alkotmányozás utolsó fázisaként valószínűleg referendumot kell tartani. Arra, hogy a tárgyalások miért nem nyilvánosak, úgy válaszolt: egyelőre előkészítő megbeszéléseket tartanak, azok eredményéről pedig rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt.
Bárándy Gergely szocialista parlamenti képviselő, az MSZP-delegáció vezetője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta: egy olyan dokumentum kidolgozását kezdték meg, amelyet később társadalmi vitára lehet bocsátani. A közjogi tárgyú ellenzéki egyeztetések két hét múlva intézményi kérdések megtárgyalásával folytatódnak. Bárándy Péter ezek közé a kérdések közé sorolta a sajtószabadság érvényre juttatását is, így ezzel – mint mondta – most csak érintőlegesen foglalkoztak.
Ismert, több ellenzéki párt a múlt héten kezdett egyeztetni egy új alkotmány megalkotásáról. Az első, a közjogi kérdésekről zajló egyeztetésen a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 Választói Mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt. Az LMP kimarad az egyeztetésekből, a novemberben elhatározott stratégiához tartják magukat, azaz nem kívánnak választási együttműködésre lépni jelenlegi parlamenti pártokkal. Ez az egyeztetés szerintük ebbe az irányba mutatna.
Ami a családok számára rossz
Tandíj, ingatlanadó, fizetős egészségügy. Ezek bevezetésének lehetőségét teremti meg a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 alkotmánytervezete – mondják a Lánchíd Rádió által megkérdezett szakértők. A javaslat egyes pontjait Törőcsik Zsolt vette górcső alá. Rogán Antal pedig vasárnap a Hír TV Versus című műsorában az ellenzéki mozgolódás kapcsán arról beszélt: „Ugyanazok az emberek térnek vissza ugyanazokkal a programokkal, akiket egyszer már láttunk, akik az országot tönkretették, és ugyanúgy nem baloldali politikát hirdetnek.” Az összes tervükben az szerepel, ami a családok számára rossz: lesz személyijövedelemadó-emelés és ingatlanadó. „Mindent, amit az IMF megpróbált ránk erőszakolni, azt megteszik, és visszaemelik, sőt túl is emelik a rezsiköltségeket, mert a cégek oldalán állnak.”
Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Bajnaiék legfrissebb javaslatából hiányzik az, hogy házasság férfi és nő között jöhet létre.
