Újabb ellenzéki párt hagyja ki az egyeztetést

Nem kér az LMP az ellenzéki együttműködésből, sőt a korábban kormányzati felelősséget viselt szereplőket a 2002–2010 közötti kormányzati gyakorlatból "feleltetnék".

Az LMP szombaton közleményben tudatta, hogy a párt Országos Választmánya pénteki ülésén határozatban erősítette meg, hogy összhangban a 2012. november 28-ai felkérésre adott nyilvános reakciókkal, az LMP nem kíván részt venni az MSZP által indított Szövetség a változásért címet viselő kezdeményezésben. Az LMP azért nem kér az együttműködésből, mert – mint írják – a tárgyalások célja egy választási szövetség megalkotása.

A közlemény hangsúlyozza: az LMP novemberben elhatározott stratégiája kimondja, hogy jelenlegi parlamenti pártokkal nem kíván választási együttműködésre lépni. Ismert, az LMP-ben sem egyöntetűek az álláspontok az esetleges együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban, a novemberi kongresszust követően a párton belül külön platform is létrejött. Az alapítók többek között támogatják az együttműködést az Együtt 2014 mozgalommal.

A párt szombati közleményében ugyanakkor az is olvasható, hogy párt novemberi kongresszusa azt is kimondta: az LMP minden korábban kormányzati felelősséget viselt politikai szereplő esetében a szakpolitikai egyeztetéseket megelőzően elengedhetetlennek tartja, hogy az érintett szereplők tisztázzák viszonyukat a 2002 és 2010 közötti kormányzás gyakorlatához.

Álláspont

Az ökopárt kilenc pontban jelölte meg azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban várja a tárgyalópartnerek álláspontját. Ezek a következők:

a) az adórendszer igazságossága, az élőmunka túladóztatása, a tőkejövedelmek, az extraprofit, a környezethasználat alacsony részesedése a közteherviselésből;

b) az államadósság-növekedés, valamint az adósságállomány és a nagyberuházások összefüggése;

c) a Magyarország adottságait ki nem használó beruházási politika, a kiemelt beruházási törvény, a multinacionális befektetők előnyben részesítése a hazai kis- és középvállalkozásokkal szemben, a hazai beruházási ráta alakulása;

d) a bankrendszer szabályozása, a devizahitel-krízis kialakulása és kezelése, a 2009-es banki magatartási kódex;

e) a közszolgáltatások piacosítását szolgáló lépések;

f) a kistelepülések magukra hagyása (különös tekintettel a kisiskolák bezárására, a vasúti szárnyvonalak megszüntetésére), a szociális kettészakadás;

g) a birtokpolitika, a helyi termelők kiszorítása;

h) az energiapolitika: az energiapazarlás és importfüggőség konzerválása, a megújuló energiaforrások elenyésző kihasználása;

i) a közpénzen folytatott kormányzati propaganda.

Kimaradnak Bajnaiék is

Az ellenzéki együttműködés azonban nem csak az LMP tartózkodása miatt látszik rogyadozni. Józsa István szocialista képviselő szombati sajtótájékoztatóján bejelentette: az MSZP gazdaságpolitikai egyeztetéssel folytatja kedden a közös munkát az ellenzéki pártokkal. Ebből tehát kimarad a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014, amely korábban jelezte, hogy a közjogi kérdések lezárultáig nem kíván gazdasági ügyekről tárgyalni.

A január 2-ai egyeztetések után a szocialista Bárándy Gergely arról számolt be: az ellenzéki szervezetek szerint új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi alaptörvénynek sem társadalmi, sem tartalmi legitimációja nincs. A konzultáción a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt. A Civil Összefogás Fórum a találkozóra reagálva közleményében azt írta: az alaptörvény jogi, politikai és társadalmi értelemben is legitim, ezért „el a kezekkel az alkotmánytól, alaptörvénytől”. A Fidesz szerint pedig az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek hallgatnak igazi szándékukról, a bankadó eltörléséről.