A közlemény szerint a civil szervezet „mélységes aggodalommal figyeli a demokratikus ellenzéki erők összejöveteleit, ahol közjogi felhatalmazás nélkül néhány múltbéli levitézlett politikus és álcivil a nép képviselőinek nagy többségével elfogadott alkotmányát kívánja eltörölni”. A CÖF emlékeztetni kíván arra, hogy az alkotmány elfogadása előtt széles körű társadalmi egyeztetés folyt, amiben a szervezet támogatói és szakbizottsága is részt vett, illetve írásban is kifejtette véleményét, s tudomásuk szerint még legalább száz civil szervezet tette ugyanezt.
„Véleményünk szerint 1989 után baloldali és liberális erőknek lett volna alkalmuk új alkotmány létrehozására, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, így egészen 2011-ig fennmaradt az 1989-es, ideiglenes, toldozott-foldozott alkotmánymódosítás, miközben a közép- és kelet-európai régió minden országában megszülettek az új alkotmányok” – hangsúlyozták.
Pusztán egy próbálkozás
A „nemzeti és jobboldal” 2010-es választásokon aratott kétharmados győzelme minden jogi, politikai és társadalmi alapot megteremtett ahhoz, hogy az új parlamenti többség új alaptörvényt hozzon létre – fűzték hozzá. Szerintük a Bárándy család szocialista és liberális megrendelésre hiába készít új alkotmányszöveget, az pusztán egy politikai próbálkozás és nem lesz belőle alkotmány.
Hozzátették azt is, hogy elfogadhatatlan fenyegetni és nyomást gyakorolni a regisztrációval kapcsolatban az Alkotmánybíróságra. „A Parlament előtti tüntetés fenyegetésére csak úgy tudunk reagálni, hogy jelezzük, ha a békemenet elmegy a Parlament elé, az »új alkotmányozók« oda már nem fognak beférni” – fogalmaztak.
Ellenzéki szervezetek szerint új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi alaptörvénynek se társadalmi, se tartalmi legitimációja nincs – ezt a szocialista Bárándy Gergely jelentette be még január 2-án az első egyeztetésüket követően. Mint a politikus újságírók előtt elmondta, nagy volt az egyetértés a felek között és folytatják, a terveik szerint legközelebb január 9-én ülnek össze. A konzultáción a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt.
Az egyeztetést összegző, az újságíróknak kiosztott dokumentumban hangsúlyozzák, hogy haladéktalanul olyan alkotmányszintű szabályozást kell alkotni, amelynek legfontosabb üzenete a társadalmi, szociális, gazdasági és jogbiztonság. Ezeket tíz pontban sorolják fel. Ebben egyebek között az is szerepel, hogy ez az alkotmányszintű szabályozás a választójog gyakorlásának indokolatlan korlátait lebontja, arányosabb, szabad és tisztességes választási rendszert hoz létre, biztosítja a sajtószabadságot, megteremti a demokratikus médiafelügyeleti rendszert, helyreállítja az önkormányzatiságot, és Magyarországot Magyar Köztársaságként nevesíti.
„Nem árulják el igazi céljaikat”
A Fidesz mindezekre úgy reagált, hogy az ellenzéki szervezetek nem árulják el igazi céljaikat, mégpedig a bankadó kivezetését. Másfél év „megrendezett bújócskázása” után újra összeállt a régi csapat, „Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy elővette a Bárándy család által összerakott közjogi csomagot” – áll Selmeczi Gabriella közleményében.
A Jobbik a szervezkedéssel kapcsolatban feltette a kérdést: milyen indíttatásból ültek le egymással a felek? Szerintük az hamarosan el fog dőlni, hogy a zsákmányszerzés vagy a magyar emberek érdekei motiválják őket. Megjegyezték ugyanakkor: Bajnai Gordon már bizonyította kormányfői alkalmatlanságát.
Ismert, a „jogállam helyreállításának” programjával és egy alternatív alkotmánytervezettel indult a délután kezdődött ellenzéki tárgyalásokra az Együtt 2014. Az LMP és a 4K! az előkészítő találkozó után – felkérés híján – most is távol maradt.
Az MSZP vezetése és tagsága tavaly végig azt hangoztatta, hogy nem született még döntés a 2014-es miniszterelnök-jelöltet illetően, ám október 23-ától megváltozott a helyzet. Ekkor állt ugyanis a Szabad sajtó útján a Milla színpadára Bajnai Gordon, aki épp a szocik támogatásával kormányzott. A Haza és Haladás elnöke pedig egyrészt intenzív kampánykörútba kezdett, másrészt maga mellé állította a Szolidaritást és a Millát az Együtt 2014 elnevezésű választási szövetségben. Erre reagálva Mesterházyék novemberben bedobták, hogy szövetséget kötnének és tárgyalnának.
