Máris léket kapott az ellenzéki együttműködés

Az MSZP gazdaságpolitikai egyeztetéssel folytatja kedden a közös munkát az ellenzéki pártokkal, miközben az Együtt 2014 korábban jelezte, hogy a közjogi kérdések lezárultáig nem kíván gazdasági ügyekről tárgyalni.

Gazdaságpolitikai kérdések egyeztetésével folytatják a közös munkát az ellenzéki pártok és mozgalmak kedden – mondta Józsa István, az MSZP frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján. Az alternatív gazdaságpolitikai programról szóló egyeztetés várhatóan két hónapon belül zárul le. Korábban az Együtt 2014 képviselői arról beszéltek, hogy a közjogi kérdések lezárultáig nem tárgyalnak gazdasági kérdésekről.

A szocialista politikus elmondta, hogy nem elég a szándékok szintjén beszélni az együttműködésről, sok szakpolitikai, tartalmi kérdést kell tisztázni, hogy azokból használható kormányprogramot lehessen összeállítani. Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy az Együtt 2014 választói mozgalom nem lesz ott az első fordulón, de később bekapcsolódhat a gazdaságpolitikai egyeztetésekbe.

„El a kezekkel az alaptörvénytől”

Ellenzéki szervezetek szerint új alkotmányra van szükség, mert a jelenlegi alaptörvénynek sem társadalmi, sem tartalmi legitimációja nincs – ezt a szocialista Bárándy Gergely jelentette be még január 2-án az első egyeztetésüket követően. Mint a politikus újságírók előtt elmondta, nagy volt az egyetértés a felek között, és folytatják; terveik szerint legközelebb január 9-én ülnek össze. A konzultáción a Magyar Szocialista Párt kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szövetségben, Együtt Magyarországért képviselői vettek részt.

Az ellenzéki egyeztetések január 2-án kezdődtek meg közjogi kérdések megvitatásával az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt 2014 választói mozgalom, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Szövetségben, Együtt Magyarországért (SZEM) képviselőinek részvételével. Az egyeztetéssorozat résztvevői – az Együtt 2014 kivételével –január 4-én  konzultáltak a további menetrendről, és szóba került az is, hogy több civil szakmai, illetve demokratikus politikai szervezet megkereste az együttműködés résztvevőit a közjogi megbeszélésekhez való csatlakozás szándékával – közölte Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese szombaton az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) megfigyelői státusra nyújtott be szándéknyilatkozatot, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA), a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE), valamint a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) pedig részvételi szándékát jelentette be a közjogi fejezet kialakításban. A benyújtott kérelmeket a részt vevők jóváhagyták.

A Civil Összefogás Fórum szerint az alaptörvény jogi, politikai és társadalmi értelemben is legitim, ezért „el a kezekkel az alkotmánytól, alaptörvénytől”. Véleményük szerint 1989 után baloldali és liberális erőknek lett volna alkalmuk új alkotmány létrehozására, de nem éltek ezzel a lehetőséggel, így egészen 2011-ig fennmaradt az 1989-es, ideiglenes, toldozott-foldozott alkotmánymódosítás, miközben a közép- és kelet-európai régió minden országában megszülettek az új alkotmányok.

Hallgatnak a valódi szándékukról

A Fidesz szerint az ellenzéki egyeztetésen részt vevő szervezetek hallgatnak igazi szándékukról, a bankadó eltörléséről. Selmeczi Gabriella, a kormánypárt szóvivője január 2-ai közleményében úgy fogalmazott: másfél év „megrendezett bújócskázása” után újra összeállt a régi csapat, „Gyurcsány, Bajnai, Mesterházy elővette a Bárándy család által összerakott közjogi csomagot”.

A Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 korábbi alkotmánytervezete még kimondta, hogy házasság csak férfi és nő között jöhet létre, az alaptörvény módosítását célzó legfrissebb javaslatuk ezt már nem köti ki. Mint fogalmaznak, ez ideologikus vita, a melegházasság ügye a többségi, demokratikus döntéshozatalra tartozik.