„Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, mint hogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak” – mondta Paczolay Péter.
Arra a kérdésre, hogy az Ab legutóbbi határozataival kapcsolatban felerősödtek a testületet politizálással vádoló hangok, kifejtette: nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt. Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált – jelentette ki.
A kormány indítványa nyomán az Alkotmánybíróság (Ab) megkezdte egyes igazságügyi törvények elemzését – írta a szerdai Magyar Nemzet.
Január 4-én alaptörvény-ellenesnek ítélte a választási eljárásról szóló törvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. Rogán Antal úgy reagált a döntésre: bár lenne felhatalmazásuk az alkotmány módosítására, nem teszik meg, így 2014-ben biztosan nem lesz regisztráció.
Az Alkotmánybíróság független, és a Fidesz hajlandó vitákat megvívni akkor, amikor a józan ész és a felelősségérzet is azt diktálja, hogy ezt kell tenni – mondta a hétvégén Rogán. A közterületek rendeltetésszerű használatával kapcsolatos alkotmánybírósági döntést például polgármesterként is erősen vitatja, ebben az esetben véleménye szerint az Ab nem hozott ésszerű döntést.
Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.
(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)
A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. „Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség” – jelentette ki Paczolay Péter.
