A politikus hozzátette: egyáltalán nem tart a pártszakadástól, nem gondolja, hogy „a kisebbségben maradottak többsége kilépne”, hiszen a novemberi kongresszusi döntés is hagyott játékteret a további vitákra. Azt viszont nem tudja kizárni, hogy egy-egy ember esetleg távozik. Az LMP következő, január végi kongresszusa kapcsán közölte, elképzelhető, hogy ott néhányan újra akarják nyitni a stratégiai vitát. „Egy magát komolyan vevő politikai alakulat viszont nem váltogat kéthavonta stratégiai irányokat” – ismertette véleményét. „A belső játszmák és a hatalomtechnikai eszmefutamok helyett minél előbb arra kéne koncentrálnunk, hogy bemutassuk a választóknak, hogyan lesz több munkahely és kevesebb korrupció az Orbán utáni Magyarországon” – összegzett.
Orbán „önkényuralmát” és minden mást is felszámolni
Az ellenzéki pártok MSZP által kezdeményezett egyeztetéseiről való távolmaradást indokolva kijelentette, hogy az LMP többek között éppen ezeknek az erőknek a kritikájaként jött létre. Ahogyan január 2-án, „családias légkörben összeültek az álbaloldali kormányok tisztviselői, tanácsadói és celebfigurái, csak megerősített bennünket abban, hogy bátran és helyesen határoztunk novemberben” – mondta. Kijelentette, az ő tetteik, a demokratikus intézményekkel szembeni bizalomvesztés nagy mértékben segítették annak a „kaszárnyakapitalizmusnak a létrejöttét, amit Orbán Viktor épített ki”, a Lehet Más a Politika viszont úgy akarja leváltani a Fideszt, hogy az Orbán Viktort „önkényuralomra segítő” társadalmi és gazdasági viszonyokat is fel akarja számolni.
2014-es tervek
A frakcióvezető azt mondta: az LMP 2014 után talpra akarja állítani az országot – erre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseit az ősszel bemutatta – és egy zöld fordulattal a belföldi tőkeképző-képesség erősítésére, a helyi gazdaság, a hazai kkv-k támogatására fogja a gazdaságpolitika súlypontját helyezni, az offshore-szivattyúkat pedig elzárja.
