Az LMP kétségtelenül hektikus évet zárt, de senki nem gondolhatta komolyan, hogy egy új párt életében megspórolhatók az ilyen megrázkódtatások. Ugyanakkor fontos, hogy mindenki láthatta: kitartunk az elveink mellett – értékelte az elmúlt esztendőt a frakcióvezető. Szerinte lehetett arra számítani, hogy az első ciklusban előkerülnek olyan kemény stratégiai dilemmák, amelyek megosztják majd a pártot, de lehet belőlük építkezni is, jóllehet a jelenlegi konfliktust jórészt kívülről gerjesztették. Mára viszont, mint mondja, kialakult egy egységes irányvonal az LMP-n belül, miután a párt novemberi kongresszusa – amelyik elutasította a csatlakozást az Együtt 2014-hez – a hatalmas külső nyomás dacára egyértelmű döntést hozott.
Úgy látja, nem szabad egybemosni a Párbeszéd Magyarországért Platform létrejöttét azzal, hogy a frakcióvezető-választást követően Ertsey Katalin parlamenti képviselő felfüggesztette párttagságát. Egy párt erejét jelzi, ha a sokféleség meg tud jelenni, például egy platform formájában, mert ez könnyebbé teszi a konfliktuskezelést is – mondta. „Az viszont nyilvánvaló, hogy amíg egy párt szekerét toljuk, a különböző testületi döntéseket senki nem kérdőjelezheti meg a nyilvánosság előtt” – jelentette ki, megjegyezve, hogy Ertsey ilyet sohasem tett.
Szakadás? Schiffer szerint nem
Aki úgy gondolja, hogy az értékrendjével nem összeegyeztethető a kongresszusi döntés, az majd nyilván levonja a megfelelő konzekvenciákat – közölte, hangsúlyozva: az európai politikai kultúrának megvannak az ilyen esetekre kialakult játékszabályai. Így például amikor tavaly márciusban az akkori kongresszus a területi vezetők akarata ellenére hozott egy döntést a népszavazási kezdeményezés elindításáról, a kisebbségben maradt tagok másnaptól kezdve „hóban, fagyban” ott álltak a tereken, piacokon és végrehajtották a nekik amúgy nem tetsző határozatot. „Ha a párt középvezetése képes volt tudomásul venni a közösségi akaratot, akkor nyilván a képviselők is képesek ugyanerre” – jelentette ki.
A politikus hozzátette: egyáltalán nem tart a pártszakadástól, nem gondolja, hogy „a kisebbségben maradottak többsége kilépne”, hiszen a novemberi kongresszusi döntés is hagyott játékteret a további vitákra. Azt viszont nem tudja kizárni, hogy egy-egy ember esetleg távozik. Az LMP következő, január végi kongresszusa kapcsán közölte, elképzelhető, hogy ott néhányan újra akarják nyitni a stratégiai vitát. „Egy magát komolyan vevő politikai alakulat viszont nem váltogat kéthavonta stratégiai irányokat” – ismertette véleményét. „A belső játszmák és a hatalomtechnikai eszmefutamok helyett minél előbb arra kéne koncentrálnunk, hogy bemutassuk a választóknak, hogyan lesz több munkahely és kevesebb korrupció az Orbán utáni Magyarországon” – összegzett.
Orbán „önkényuralmát” és minden mást is felszámolni
Az ellenzéki pártok MSZP által kezdeményezett egyeztetéseiről való távolmaradást indokolva kijelentette, hogy az LMP többek között éppen ezeknek az erőknek a kritikájaként jött létre. Ahogyan január 2-án, „családias légkörben összeültek az álbaloldali kormányok tisztviselői, tanácsadói és celebfigurái, csak megerősített bennünket abban, hogy bátran és helyesen határoztunk novemberben” – mondta. Kijelentette, az ő tetteik, a demokratikus intézményekkel szembeni bizalomvesztés nagy mértékben segítették annak a „kaszárnyakapitalizmusnak a létrejöttét, amit Orbán Viktor épített ki”, a Lehet Más a Politika viszont úgy akarja leváltani a Fideszt, hogy az Orbán Viktort „önkényuralomra segítő” társadalmi és gazdasági viszonyokat is fel akarja számolni.
2014-es tervek
A frakcióvezető azt mondta: az LMP 2014 után talpra akarja állítani az országot – erre vonatkozó gazdaságpolitikai elképzeléseit az ősszel bemutatta – és egy zöld fordulattal a belföldi tőkeképző-képesség erősítésére, a helyi gazdaság, a hazai kkv-k támogatására fogja a gazdaságpolitika súlypontját helyezni, az offshore-szivattyúkat pedig elzárja.
