Sukoró-ügy: Tátrai öt órán át védekezett

Csaknem öt órán át adta elő védekezését a Szolnoki Törvényszék előtt a Sukoró-ügy elsőrendű vádlottja, Tátrai Miklós.

2013. 01. 09. 17:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tátrai Miklós azt mondta, hogy egyik vádlott sem követett el bűncselekményt, mindenki tisztességesen, a lehető legnagyobb gondossággal és az állam érdekében járt el. A kárt azok okozták ennek az országnak, akik megrendelték, végigcsinálták ezt a tisztességtelen, koncepciós eljárást – jelentette ki. „Ha valami fogalmilag hűtlen kezelés, és a magyar államnak és a magyar adófizetőknek a kárt okozza, az az, hogy jórészt ezen ügy miatt béna az állami vagyonkezelés, ( ) mert mindenki be van tojva” – tette hozzá.

Tökéletesen céltalan törvénysértés

Az elsőrendű vádlott védekezésében azt mondta, hogy szerinte 2008-ban szakmai, jogi és pénzügyi értelemben az országban legjobban ellenőrzött szervezet az MNV volt. A vagyongazdálkodási tanács elé kerülő valamennyi előterjesztést előzetesen látta az Állami Számvevőszék elnöke, a pénzügyminiszter, valamint az MNV ellenőrző bizottságának tagjai, köztük a parlamenti pártok képviselői. Így például „a Fidesz delegáltja előbb megkapta az előterjesztést, mint ahogy azt a vagyontanács tárgyalta volna” – jegyezte meg. – Ennek tudatában ki vállalt volna bármilyen látható, szándékos és egyébként tökéletesen céltalan törvénysértést? – tette fel a kérdést.

Ha az ügyészségnek mindenben igaza lenne, még akkor is fennáll a másik kérdés: mi oka lett volna bármelyik vádlottnak arra, hogy a törvénysértést elkövesse? Hiszen megtehette volna, hogy ellenkező tartalommal foglal állást vagy csak „bottal piszkálja meg az ügyet”, legfeljebb három évig tartott volna az eljárás, ami az államigazgatásban nem szokatlan – fejtegette. Az ügyészség egyetlen okot sem hoz arra, hogy a négy vádlott miként jutott el külön-külön addig a felismerésig, hogy „ez a Joav Blum olyan jó srác”, és az érdekében „akár tíz évet is börtönben töltünk” – mondta Tátrai Miklós.

Több mint száz tanú

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében hétfőn kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására. A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják. A tárgyalás – amely során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa – csütörtökön a másodrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.

1,3 milliárdos kára lehetett volna az államnak

A magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008 júliusában cserélte el a tulajdonában lévő, nagy értékű sukorói területet az izraeli–magyar állampolgárságú Joav Blum gyümölcsöseire. Ha a csereszerződést tavaly nem semmisíti meg a bíróság, az államot majdnem 1,3 milliárd forintos kár érte volna.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl.

Schiffer jelentette fel Gyurcsányt

Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King’s City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King’s City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.