Az ülés kezdetén – amint Orbán Viktor délelőtt a nemzeti sírkert 300-as parcellájában – a kommunizmus áldozataira emlékeztek, s egész nap rendezvények vannak szerte az országban is.
A kormányoldal részéről a kereszténydemokrata Stágel Bence napirend előtti felszólalásában emlékeztetett a 2000-es törvényre, amely létrehozta február 25-ével a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját, jelezve, hogy a rendszerváltozás előtti évtizedek sokak lelki és testi megnyomorodásához vezettek. A mai nap szerinte nem csupán a főhajtás, hanem a felelősségvállalás napja is, „soha többé nem akarunk diktatúrában élni”, jelentette ki. A diktatúrákkal való szakítás jegyében kezdeményezte az általa elnökölt Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) az önkényuralmi rendszerekre emlékeztető közterületek átnevezését, ami ma már törvény. Kritizálta az Alkotmánybíróság döntését is, amely nem minősítette önkényuralmi jelképnek a vörös csillagot. Szónoklatára Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára válaszolt, aki szerint valóban „nem lehet visszavarrni a lyukas zászlóba a vörös csillagot”.
Ellenzék
Harangozó Tamás (MSZP) szerint az emberek problémáit növeli, hogy a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek és 27 százalékos az áfateher. Úgy fogalmazott: a vállalkozásoknak és az embereknek tizenkét új adónemmel kell szembenézniük, a gazdaság teljesítménye tavaly 1,5 százalékkal csökkent, az ország versenyképességi szempontból pedig a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra szorult vissza a világranglistán.
Murányi Levente (Jobbik) kifogásolta, hogy a kiemelt kommunista nyugdíjak megvonása még nem valósult meg. Ma az '56-osok olyan nyugdíjból élnek, hogy csak tengetni tudják az életüket, míg az őket letartóztatók kiemelt nyugdíjból – fűzte hozzá. Szerinte a kommunista áldozatokról azért is meg kell emlékezni, mert az oktatás még mindig nem megfelelő ebben a témában.
(mti)
Közös dolgainkról címmel beszélt Rogán Antal (Fidesz) frakcióvezető, sajnálatát fejezve ki, hogy az MSZP-nek nem volt szava a kommunista diktatúra áldozatairól napirend előtt. Ilyenkor szerinte illő lenne beszélni arról, hogy „a Gulag az nem javító munkatábor volt, hanem haláltábor”, majd hozzátette: egyik és másik diktatúra között nem lehet különbséget tenni. Mint kifejtette, nem véletlen, hogy a magyar kommunisták hagyták maguk után a legnagyobb államadósságot; Magyarország és Lengyelország fordult át a legnagyobb hiánnyal a demokratikus berendezkedésbe. Itthon 20 évvel a rendszerváltozás után Közép-Európa legnagyobb adósságledolgozásához kezdtek hozzá – hangsúlyozta a frakcióvezető, majd hozzátette, hogy a lengyel kommunisták, akik kevés ideig még hatalmon maradtak, legalább ügyeltek arra, hogy ne emeljék az adósság mértékét.
A kormányoldal politikusaként büszkeségét fejezte ki, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt helyreállították, amit a szocialista kormány megszüntetett, eltörölték a félszuperbruttót, amit Bajnaiékkal a baloldal kitalált. Büszke arra is, hogy emelték a gyest, amit a szocialisták csökkentettek, és arra is, hogy amikor 2009-ben az MSZP-kormány csökkentette a nyugdíjak reálértékét, a 2010 utáni kormányzat előbb megőrizte, majd 2013 január elsejével az infláció fölött emelte. A gázáremelésre is emlékeztetett: lassan mondták, hogy nem emelnek, mégis megtették, de a Fidesz–KDNP-kormány volt az első, amely képes volt csökkenteni is a rezsiköltségeket.
A napirend előtti felszólalások előtt Kövér László házelnök bejelentette, Salamon László (KDNP) alkotmánybíróvá válásával a honatya képviselői munkája véget ért. Mint korábban megírtuk, őt Gaal Gergely, az IKSZ elnökhelyettese váltja majd.
A parlament további hétfői munkájáról itt olvashat.
