Sólyom irányítja az Alkotmánybíróságot?

Egyes kormányzati szereplők, valamint a fideszes politikusok közül sokan úgy gondolják, az Alkotmánybíróság még mindig Sólyom László irányítása alatt áll.

Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől. Az Alkotmánybíróság határozatát 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg. A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.

Az Alkotmánybíróság a múlt héten sem tétlenkedett, február 19-én április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. A szervezet tagjai közül Paczolay Péter, a testület elnöke amellett érvelt, hogy a kifogásolt Btk.-paragrafust ne április 30-ai hatállyal, hanem nyomban semmisítse meg a testület, tekintettel arra hogy a véleményszabadság alapvető jogát sérti. Ezzel szemben Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák az önkényuralmi jelképek használatát tiltó jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták, mert szerintük alkotmányos.

Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását is. Az akkori határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.

A hajléktalanokat érintő alkotmánybírósági döntést követően Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Duna TV Közbeszéd című műsorában kifejtette: tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, de hozzátette: a hajléktalanproblémának többféle megközelítése létezik. „Van egy [ ] – legalábbis az én értelmezésemben – demagóg megközelítése is, amelynek az a lényege, hogy hagyni kell őket szabadon ott meghalni, megfagyni, ahol csak akarnak. Hadd mondjak erre egy érdekes számot: az előző városvezetés utolsó ciklusában 131 ember hűlt ki, fagyott meg közterületen. Hogy lakásokban, épületekben mennyi, azt nem tudom megmondani. A mi legutóbbi telünkön egyetlenegy kihűlés történt közterületen. Oda szeretnénk kilyukadni, hogy a mi hajléktalanpolitikánkban van koncepció. [ ] Mi egyrészt szeretnénk, ha a város funkcionális pontjai az eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatók lennének. Ilyenek például az aluljárók, hangsúlyosan a központi aluljárók. Ezenkívül azt is szeretnénk, hogy ezek a szerencsétlen sorsra jutott emberek normális körülmények közé, élhető körülmények közé kerüljenek” – vázolta a főpolgármester.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat életszerűtlen, és meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.