A Nol egy kormányközeli forrására hivatkozva írja: Sólyom László mint egykori alkotmánybíró, majd az Alkotmánybíróság elnöke, később köztársasági elnök még mindig hatalmas tekintéllyel rendelkezik a testület tagjai előtt. Jó példák erre Sólyom jól időzített sajtónyilatkozatai, melyekkel az egykori államfő egyfajta pressziót képes gyakorolni a testület tagjaira. Ilyen volt, mikor az alkotmánybírósági döntés előtt a választási eljárási törvényről nyilatkozott az egyik internetes lapnak.
Az internetes oldal forrása szerint a Fidesz és a KDNP által jelölt és a parlamenti kétharmad által megválasztott alkotmánybírák közt is vannak, akik az úgynevezett „Sólyom-iskola hívei”. A Nol forrása leszögezi, amikor ezeket az alkotmánybírókat megválasztották, nem azt várták el tőlük, hogy pártérdekeket szolgáljanak, de azt sem gondolták volna róluk, hogy a Sólyom László-féle „láthatatlan alkotmányozás” szellemében, azaz a korábbi alkotmánybírósági határozatok indoklási részében megfogalmazott „jog” szerint járnak majd el.
A magyar alkotmányos kultúra hanyatlásáról, az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról, valamint az alaptörvény politikai célú módosításáról beszélt Sólyom László a berni egyetemen mondott német nyelvű beszédében február elején. Elmondta: most megy végbe a rendszer eltolódása a jogi alkotmányozástól a politikai alkotmányozás felé, amit fájdalmas és veszedelmes visszalépésnek minősített. Szerinte Magyarországon ma joggal lehet a felduzzasztott alkotmányos kultúra tartalmi hanyatlásáról beszélni, és ugyanilyen jogos az a kijelentés is, hogy ma a húsz év alatt kialakult jogállami kultúra próbája zajlik. „Véleményem szerint a rendszerváltozás óta az alkotmányos gondolkodás ereje kellő tartalékot képezett. Bízom tehát alkotmányos kultúránk rugalmasságában.”
Lázár János a volt államfővel szemben kritikusan fogalmazott: „Sólyom László köztársasági elnök úrnak több minőségében is súlyos felelőssége van a rendszerváltás csődjében”. Azzal az újságírói kérdéssel összefüggésben, hogy a volt államfő bírálta a jogi alkotmányozás politikai alkotmányozás irányába való elmozdulását, illetve azt, hogy 2010 óta azért emelnek be egyes rendelkezéseket az alaptörvénybe, hogy kivonják őket az Alkotmánybíróság ellenőrzése alól, a hatalom pedig a parlamenti többség, gyakorlatilag a kormányfő kezében összpontosul, Lázár János azt mondta Sólyom Lászlóra: „sértett ember”. Hozzátette: „személyeskedése nem méltó egy volt köztársasági elnökhöz”.
Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egyházi törvény több rendelkezését, köztük azokat, amelyek az egyházak parlament általi elismerésének eljárására vonatkoznak. Így megnyílt az út azon szervezetek előtt, melyek egyházként milliós összegeket vettek el a magyar adófizetőktől. Az Alkotmánybíróság határozatát 13 alkotmánybíró írta alá, közülük öten – Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária – különvéleményt fogalmaztak meg. A szavazásban már nem vett részt Bihari Mihály, aki betöltötte hetvenedik életévét, és ezzel megszűnt alkotmánybírói megbízatása. A helyére február 25-ei hatállyal megválasztott Salamon László sem szavazott, mivel nem vett részt a döntés-előkészítési folyamatban.
Az Alkotmánybíróság a múlt héten sem tétlenkedett, február 19-én április 30-ai hatállyal megsemmisítette az önkényuralmi – nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos – jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi paragrafust. Az Ab határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a paragrafust. A szervezet tagjai közül Paczolay Péter, a testület elnöke amellett érvelt, hogy a kifogásolt Btk.-paragrafust ne április 30-ai hatállyal, hanem nyomban semmisítse meg a testület, tekintettel arra hogy a véleményszabadság alapvető jogát sérti. Ezzel szemben Balsai István, Lenkovics Barnabás, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák az önkényuralmi jelképek használatát tiltó jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták, mert szerintük alkotmányos.
Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását is. Az akkori határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Szívós Mária fűzött különvéleményt.
A hajléktalanokat érintő alkotmánybírósági döntést követően Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Duna TV Közbeszéd című műsorában kifejtette: tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntését, de hozzátette: a hajléktalanproblémának többféle megközelítése létezik. „Van egy [ ] – legalábbis az én értelmezésemben – demagóg megközelítése is, amelynek az a lényege, hogy hagyni kell őket szabadon ott meghalni, megfagyni, ahol csak akarnak. Hadd mondjak erre egy érdekes számot: az előző városvezetés utolsó ciklusában 131 ember hűlt ki, fagyott meg közterületen. Hogy lakásokban, épületekben mennyi, azt nem tudom megmondani. A mi legutóbbi telünkön egyetlenegy kihűlés történt közterületen. Oda szeretnénk kilyukadni, hogy a mi hajléktalanpolitikánkban van koncepció. [ ] Mi egyrészt szeretnénk, ha a város funkcionális pontjai az eredeti rendeltetésüknek megfelelően használhatók lennének. Ilyenek például az aluljárók, hangsúlyosan a központi aluljárók. Ezenkívül azt is szeretnénk, hogy ezek a szerencsétlen sorsra jutott emberek normális körülmények közé, élhető körülmények közé kerüljenek” – vázolta a főpolgármester.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozat életszerűtlen, és meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok.
