Tavaly októberben hirdette meg a kormány az önkormányzati adósságkonszolidáció programját – idézte fel a Pintér Sándor belügyminiszterrel tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatón Giró-Szász András. Elsőként az ötezer főnél kisebb lakosú települések helyzetét rendezték, majd a mai nappal pont került az ötezer főnél nagyobb lélekszámú települések adósságkonszolidációjára is. „Így új életet kezdhetnek az önkormányzatok, tiszta lappal építhetik lakosaik jövőjét” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Pintér az intézkedések ok-okozati összefüggéseire világított rá. Az önkormányzatokról rendelkező 1990. évi 65-ös törvény egy idő után nem felelt meg a társadalmi változások követelményeinek. Hozzátette: a helyzetet súlyosbította azon önkormányzatok felelőtlen gazdálkodása, melyek nem mérték fel saját lehetőségeiket, nem addig nyújtózkodtak, ameddig a takarójuk ért.
Így mintegy 1247 milliárd forintnyi tartozás halmozódott fel, és ehhez hozzájárult 136 milliárd forintnyi további tartozás is. Annak ellenére, hogy 189 milliárd forintnyi támogatásban részesültek az önkormányzatok, nem csökkent jelentősen az adósság. 2011-ben a kormány 34 milliárdot utalt azon önkormányzatoknak, melyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe, ez 1666 önkormányzatot érintett. Azonban mindez nem volt elegendő a helyzet megoldásához, ezért az új önkormányzati törvény mellett a kormány eldöntötte, hogy átvizsgálja a tartozás okait és dönt arról, hogy milyen módon veszi át a települések adósságát.
Az ötezer fő alattiak esetében 1710 önkormányzat 74 milliárd forintnyi adóssága került kifizetésre, ami azt jelenti: a teljes hiteltartozás kiváltódott az állam által. Hangsúlyozta: az ötezer fő feletti településekre is gondolt az állam, itt 278 önkormányzatot vont be a konszolidációba. Ismertetése szerint a gazdasági és a belügyminiszter lett megbízva a miniszterelnök által azzal, hogy tegyen javaslatot azzal kapcsolatban, mennyit vállal át a magyar állam a tartozásokból. A javaslatban foglaltakat a kormány végül 610-ről 680 milliárd forintra módosította, így ennyi kerül felszabadításra az adósság tekintetében.
A főváros adósságáról szólva a belügyminiszter elmondta, az elsődleges javaslatokban 60 százalékos átvállalás szerepelt, „itt azt gondolom, ez nem 100 százalékos, hiszen a miniszterelnök és a főpolgármester még tárgyal a gazdasági helyzetről”. Pintér rámutatott: az ötezer fő alatti lakosú települések közül 14 önkormányzat ügye még tárgyalásra szorul, mivel ezek adósságállománya igen magas, fejenként több mint 500 ezer forint. „Négy önkormányzat adósságrendezési eljárás alatt van, ameddig ez nem fejeződik be, nem tárgyalunk. 578 önkormányzat pedig nem konszolidált” – tette hozzá.
A belügyminiszter felhívta rá a figyelmet, hogy 578 önkormányzat nem lett konszolidálva, mert tőketartozásuk nem haladta meg az 1,2 millió forintot. Vannak önkormányzatok továbbá, amelyek a „jó gazda gondosságával” kezelték pénzügyeiket, így ezen – csaknem 1160 – önkormányzatnak a kormány kifejezi az elismerését. Ez egy hosszú távú befektetés, ami üzleti hasznot hoz – szögezte le. Pintér a sajtótájékoztatót követő újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, nincsen joguk beleszólni egy önkormányzat költségvetésébe, de törvény szabályozza azt, hogy ne adósodhassanak el.
A továbbiakban Pintért kérdezték arról, hogy miként kerülhettek ilyen helyzetbe az önkormányzatok, erre ő úgy felelt, a gazdasági erejüket nem vették figyelembe, adósságspirálba kerültek. Eladósodásuk másik okának a svájci frankban felvett hiteleket nevezte meg a belügyminiszter.
A tartozásrendezésről végül úgy szólt, az eljárás nem változik, aki felelőtlenül készíti el a költségvetését, azt eljárás alá vonják, ugyanakkor akik nem önhibájukból kerültek nehéz helyzetbe, azoknak a belügyminisztérium – a költségvetésükből elkülönített 25 milliárdból – kezeli a problémákat.
Milliárdos adósságtól szabadul meg Mosonmagyaróvár, Szekszárd, valamint 13 Fejér megyei, ötezer lakosúnál nagyobb város is az állami adósságátvállalásnak köszönhetően. Olvassa el az MNO összeállítását!
