„Ez a Fidesz sikertörténete”

Egy-egy elemző értékelte a pártok választási esélyeit egy évvel a parlamenti választások előtt a Republikon Intézet konferenciáján szerdán.

Lakner Zoltán politológus – aki jelezte, tanácsadói szerződése van az MSZP-vel – arról beszélt: a szocialista párt támogatottsága elmozdult a 2010-es mélypontról, elutasítottsága csökkent, de nem ért el áttörést. A párt belső állapota javult azzal, hogy veszteség nélkül élte túl Gyurcsány Ferencék kilépését. Az MSZP továbbra is a nyugdíjasok között és Budapesten a legerősebb, de itt sincs jelentős előnye a Fidesszel szemben, a fiatalok megnyerésével sikertelenül próbálkozik, ráadásul az ország egyes részein a Jobbikkal is versenyeznie kell – fejtette ki.

Az elemző szerint az MSZP előző ciklusbeli népszerűségvesztése nagyrészt arra vezethető vissza, hogy nem volt széles körben elfogadható válasza a társadalmi problémákra. Mint mondta, most is az a párt előtt álló legnagyobb kihívás, hogy ne csak kommunikációs, hanem érdemi, stratégiai válaszokat adjon a legsúlyosabb társadalmi gondokra.

A politológus úgy véli, az Együtt 2014 egyszerre riválisa és potenciális szövetségese az MSZP-nek. Szerinte Bajnai Gordon pártja nem veszélyezteti ugyan az MSZP vezető pozícióját az ellenzéki oldalon, de a miniszterelnök-jelölés szempontjából fontos, hogyan alakulnak az erőviszonyok. Ugyanakkor az Együtt 2014 és az MSZP közötti versengést teljesítmény-visszatartó hatásúnak nevezte, szerinte az elbizonytalanítja a szavazókat, ezért az együttműködés alapkérdéseinek mielőbbi tisztázása szükséges.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője azt mondta, sikertörténet, hogy a Fidesz három év kormányzás és számos konfliktus után meggyőzően vezet a pártversenyben, és továbbra sincs komoly kihívója. Kiemelte: nagyjából ugyanannyian vannak, akik kormányváltást szeretnének, mint akik hatalomban tartanák az Orbán-kormányt, ám az előbbi tábor megoszlik a baloldal és a Jobbik között. Ráadásul – folytatta – Orbán Viktor népszerűsége meghaladja a Fideszét, ha a lehetséges miniszterelnök-jelöltek támogatottságára kérdeznek rá.

A Nézőpont adatai szerint a Fidesz elnökét a teljes népesség 42 százaléka látná szívesen továbbra is kormányfőként, Bajnai Gordont pedig – ha egy jelölt van a baloldalon – 19 százalék.

Mráz Ágoston szerint a Fidesz sikertörténetének okai: a centralizált, hatékony döntéshozatal, a választókerületekre épülő pártstruktúra és a belső viták ellenére fennmaradó külső egység. Az, hogy a kedvezőtlen, de javuló közhangulat ellenére nincs kormányváltó hangulat, részben azzal magyarázható, hogy az ellenzék megosztott, hitelességi és kompetenciaválsággal küzd – fűzte hozzá.

Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője azt mondta, javítja az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért választási szövetség lehetőségeit Bajnai Gordon szakértelme, válságkezelő miniszterelnökként szerzett hitele. Az Együtt 2014 induló stratégiája – amely nem egy önálló párt, hanem egy ernyőszervezet létrehozását célozta – azonban sikertelennek bizonyult, hamar világossá vált, hogy az LMP és az MSZP sem akar hozzá csatlakozni, idézte fel. Ezután stratégiaváltásra volt szükség, ami csalódottságot okozott, az Együtt 2014 támogatottsága azonban az utóbbi hónapokban – a párttá alakulással és a PM-mel kötött szövetséggel – stabilizálódott.

Már 80 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP a riválisaival szemben, a márciusi összesített adatok alapján a kormánypárt jelenleg megszerezné a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát, így a szocik nagyobb verést kapnának, mint 2010-ben.

A Nézőpont április 5-én közölt kutatása szerint Orbán Viktorral egy mostani választáson nem versenyezhetne senki, Mesterházy Attila viszont nincs is olyan sokkal lemaradva Bajnai Gordon mögött. A Nézőpont legfrissebb közvélemény-kutatási eredményei.

A szövetség létrejötte kinyírta az LMP-t, az MSZP támogatottságát azonban nem vetette vissza érezhetően – fogalmazott Magyar Kornélia. Szerinte ez azt erősíti meg, hogy az új párt a bizonytalanok táborából szerezhet szavazatokat. Beszélt arról is, hogy a kampány fő témája a rezsicsökkentés lesz, ezért az Együtt–PM szövetségnek meg kell találnia rá a válaszokat. Szerinte bár értelmiségi körökben fanyalogva fogadták, jó irány az a párt által közzétett infografika, amely a kormányváltás előtti és a mostani tojásárakat hasonlítja össze, utalva a megélhetési költségek növekedésére.

Krekó Péter, a Political Capital elemzője elmondta: a Jobbik támogatottsága nagyjából a 2010-es szinten áll. Népszerű a fiatalok között – övé a legfiatalabb szavazótábor –, szimpatizánsainak kétharmada férfi. A politológus ugyanakkor megemlítette: bár általános vélemény, hogy a szegények, a válság vesztesei adják a Jobbik-szavazók többségét, valójában azok az átlagosnál jobb jövedelmi helyzetűek, iskolázottabbak, közöttük a legnagyobb az internethasználók aránya. Kiemelte, hogy a Jobbik támogatóinak nagy többsége – attitűdjei alapján – nem nevezhető fasisztának, nácinak.

Szólt arról, hogy a Jobbik szavazóit összeköti a cigányellenesség, a rendszerellenesség és antiszemitizmus. Szerinte azonban az előbbi kettő a társadalom nagyobb részére jellemző, ami elvi lehetőséget jelent a Jobbiknak tábora bővítésére. Krekó Péter szerint ez azonban nem fog sikerülni, mivel a Jobbik 2010 óta nem tudta növelni támogatottságát, ráadásul számára különösen hátrányos az új választási rendszer. Nehézségnek nevezte, hogy a Jobbik rendszerellenzéki szerepét gyengíti a Fidesz forradalmi retorikája, „szabadságharca”.

A Republikon Intézet olyan előadókat kért fel, akik – mint Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, korábbi SZDSZ-es politikus elmondta – különböző okból és elkötelezettséggel, de sokat foglalkoznak az elemzésük tárgyát képező párttal, illetve annak szakértői.

Kérdésre válaszolva Lakner Zoltán azt mondta, a megfelelő politikai válaszok megtalálásával az ellenzéknek van esélye a 2014-es győzelemre, Magyar Kornélia viszont szkeptikusan nyilatkozott, szerinte az ellenzék esélyeit az állapota és az új választási rendszer is szűkíti. Krekó Péter és Mráz Ágoston is a Fidesz győzelmét valószínűsítette, a Nézőpont elemzője szerint azonban az összefogás 5-10 százalékkal is növelhetné a baloldali ellenzék támogatottságát.