Rogán Antal közölte, hogy a villamos energia és a gáz területén volt olyan versenyszolgáltató, amely infrastruktúra nélkül, saját beszerzett alapanyag nélkül ugyanazt szolgáltatta, mint a jelenlegi szolgáltatók, és így 8-10 százalékot tudott adni kedvezményként ügyfeleinek. Véleménye szerint ennél többet is meg lehet lépni. Megjegyezte, hogy a villamosenergia-cégek jelentős része a különadó ellenére elég jelentős nyereséggel zárta a tavalyi évet.
Emlékeztetett arra, hogy június 1-jétől szeretnék kiterjeszteni a rezsicsökkentést a vízközművek, a szemétszállítás díjaira, a csatornadíjakra, és foglalkoznak azzal, hogy „radikális mértékben” csökkentsék a kéményseprési díjakat is. Ez ügyben több forgatókönyv is van, de 10 százalékot meghaladó csökkentésben gondolkodnak – mondta.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy ingyenessé teszik, úgy válaszolt, hogy ez sincs kizárva. Közölte, sokak körében komoly felháborodást okozott a kéményseprési díjak változása, és „úgy látom, hogy a magyar családoknál is”. Mint mondta, tud olyan kistelepülésről, ahol 1800 forintról 4500 forintra nőtt a kéményseprési díj. Véleménye szerint a kéményseprési munka lényegét illetően nem következett be ilyen mértékű változás, annyival több munka nincs vele, hogy 1800 forint helyett 4500 forintba kerüljön.
Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője április 11-én azt jelentette be, hogy az elmúlt három hétben 550 ezer aláírást gyűjtött a párt a rezsicsökkentést támogató kampányában.
Orbán Viktor kormányfő március 11-én a parlamentben botrányosnak minősítette a gázszolgáltatók és az energiahivatal vitájában hozott bírósági döntést, amelynek jogerőre emelkedése esetén egy családnak átlagosan 4400 forintot kellett volna visszafizetnie. Néhány nappal később azonban az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt; az elfogadott változtatással bíróságon már nem lehet megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit.
Lehet azt mondani, hogy ez nem túl sok Budapesten egy társasház költségvetésén belül, de a vidéki emberek számára ez nagyon sok pénzt jelent – fogalmazott.
Azt is mondta, hogy az alacsony infláció jó a szegényeknek, hiszen ők tudják a legkevésbé kikerülni az árak változását.
Kifejtette: az idén a várható infláció mértéke 2,2 százalék lesz, addig az erre az évre tervezett minimális nyugdíjemelkedés 5,2 százalék, vagyis akár 3 százalékot is elérheti a nyugdíjak értékének a növekedése. Emellett a bérek vásárlóértékének növekedésével is számolni kell, a minimálbér reálértéke például több mint 3 százalékkal javul 2013-ban. Ez vásárlóerő-növekedést jelent, amely pozitív hatással lehet a gazdasági növekedésre is – tette hozzá.
Nem véletlen, hogy ezeknek az adatoknak a fényében az elmúlt napokban több nyugat-európai elemzőintézet is felfelé módosította a várható magyar gazdasági növekedés mértékét – jegyezte meg.
A nyugdíjrendszer kapcsán Rogán Antal elmondta, ki kell dolgozni annak megoldását, hogy azokat se érje hátrány, akik korábban csak az állami nyugdíjrendszerbe fizettek, s nem voltak magán-nyugdíjpénztári tagok.
