A püspök beszámolt arról, hogy a tanácsadó testületekben, illetve az MRE cigánymissziót végző munkatársainak körében az elmúlt hónapokban elkészült az egyház romák közötti szolgálatának koncepciója, amelyet április 8-án elfogadott a Református Cigánymissziós Tanács, április 10-én pedig bemutatták az esperes-gondnoki értekezleten is. A püspök úgy fogalmazott: „az egyház természeténél fogva missziói, ebbe beletartozik a szegények, a kitaszítottak missziója”, továbbá „az új élet meghirdetése emberileg lehetetlennek tűnő helyzetekben is”. Meglátása szerint az evangéliumot továbbadni szándékozó és az azt befogadó közösség közötti kapcsolat célja „egymást gazdagítani, megismerni és az evangélium mértéke szerint formálni”.
Az egyház arra törekszik, hogy gyülekezeteik befogadóbbakká váljanak és a cigányságot egyenrangúként kezeljék, kultúrájukat pedig megismerjék – mutatott rá. Hangsúlyozta: az MRE cigánymisszióját a kölcsönös kiengesztelődésnek kell jellemeznie, a gyülekezeteknek pedig meg kell hirdetniük az evangélium „életet formáló üzenetét” a társadalom peremén élő rétegeknek, köztük a cigányságnak is. Steinbach József beszélt arról is, hogy vizsgálataik során igyekeztek a cigányság területi elhelyezkedését, illetve régiónkénti számarányát feltérképezni, továbbá a gyülekezeti helyzetüket is megpróbálták tisztázni, ezen belül pedig azt, hogy vannak-e roma tisztségviselők a gyülekezetekben.
– Meghirdette a reformáció és a tolerancia évét az evangélikus egyház világszerte.
– A cigányság felzárkóztatása elsősorban nem emberi jogi, hanem nemzetstratégiai kérdés – mondta el a Magyar Nemzetnek adott decemberi interjújában Balog Zoltán.
– Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a romák közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.
– A roma gyerekek fele sem jár óvodába, a 700-750 ezer magyarországi cigány egészségügyi helyzete pedig kirívóan rossz, ráadásul köztük 80 százalék a munkanélküliség; ennek ellenére ügyüket nem szabad kizárólag rájuk hagyni, a többségi lakossággal közösen kell megoldani – hangzott el A magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.
– A magyar EU-elnökség idején készült el egy határozott romastratégia, s szintén ekkor indult a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszere is.
Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke hozzászólásában azt kérte, minden gyülekezet tűzze napirendre a cigánymissziós stratégiát, amelyhez cselekvési programot is kell fűzni. Nagy horderejű feladatnak nevezte a cigánymissziót, amelyben kiemelt szerepet kell betöltenie az oktatásnak és a nevelésnek. Példaként hozta fel a görög katolikus egyház nyíregyházi iskolájának esetét, amelyben egy érdekvédő szervezet bíróságon támadta meg a fenntartót, mondván, hogy az intézményben szegregáltan oktatnak. Mindezt annak ellenére hangoztatják, hogy a cigány szülők szerint gyermekeik szeretik ezt az iskolát – tette hozzá. Kijelentette, különbséget kell tenni a felzárkóztatás és a szegregáció között, mert a felzárkóztatás során a cigány gyerekekből álló közösségnek lehetőséget adhatnak a későbbiekben az integrált oktatásban való részvételre.
Az MRE zsinata 2009. november 20-i, balatonszárszói ülésén határozta el a Református Cigánymissziós Tanács létrehozását, amelynek fő feladatául a cigányok közötti szolgálat céljának, módszereinek végiggondolását, valamint az egyház cigánymissziós koncepciójának kidolgozását tűzte ki.
Éles hangú véleményformálás, higgadt érvelés, személyes tapasztalatok, roma szakemberi értékelések is otthonra találtak a közelmúltbéli Felelősen a cigány–magyar együttélésről című konferencián, ahol a tematikus fotópályázat díjait is átadták.
