A májusban napvilágot látott közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is magabiztosan vezet az ellenzéki erőkkel szemben. Az Ipsos szerint a kormánypártok a biztos szavazók körében 48 százalékot bírnak, a második az MSZP 26 százalékkal, a Jobbik 14 százalékkal a harmadik helyen áll. Az aktív és elkötelezett választók 7 százaléka sorakozik fel az Együtt 2014–PM mögé. A Nézőpont Intézet felméréséből az derült ki, hogy egy most vasárnap esedékes választáson a jogosultak 61 százaléka venne részt, körükben pedig a leadott szavazatok 39 százalékát a Fidesz–KDNP szerezné meg. Emellett az MSZP 16, a Jobbik 13, az Együtt 2014–PM 10, az LMP 6 százalékot kapna.
A választók pártszimpátiájának megismerésével természetesen más intézetek is foglalkoznak, és megpróbálnak minél szélesebb merítést és megközelítést alkalmazni. A Horn Gábor egykori SZDSZ-es potentáthoz köthető Republikon Intézet a liberális értékekhez való viszony alapján közelítette meg a szavazói viselkedést. Legfrissebb felmérésük szerint a magyar társadalom mintegy harminc százaléka tekinthető valamilyen szempont szerint liberálisnak, ám ez jobbára egymás mellett létező, ráadásul politikailag megosztott tábort jelent.
Jelenlegi pártválasztása tekintetében is igen heterogén választói csoportról van szó: eltérő arányban, de minden párt szavazótáborában megtalálhatóak. Negyedük jelenleg Fidesz-szavazó, míg 8 százalékuk az MSZP-re, 9 pedig az Együtt 2014-re voksolna. A nagyobbik kormánypárt előnye elsőre meglepő lehet, ám nem új jelenségről van szó, mivel a korábbi választások megerősítik azt a tényt, hogy a liberális önbevallású választók egy jelentős csoportja egyértelműen és következetesen a Fideszhez kötődik – állapította meg az intézet.
Kiemelték, hogy az erősen antiliberális Jobbik-szavazók között is jelen vannak a magukat liberálisnak valló választók: minden tizenegyedik liberális a Jobbikra voksolna. A magukat liberálisnak vallók legnagyobb hányada ugyanakkor jelenleg bizonytalan: tízből négyen nem találnak maguknak pártot a jelenlegi kínálatból, míg viszonylag magas (4 százalék) azok aránya, aki a felmérésben nem szereplő pártok között találtak maguknak politikai otthont – tették hozzá.
Megvizsgálták azt is, hogy melyik párt mennyit „profitál” a liberális szavazókból; másképp megfogalmazva: a pártok szavazótáborának mekkora részét adják a magukat liberálisnak vallók. A kutatás szerint jelenleg leginkább az LMP-nél és az egyéb pártot választóknál vannak a legnagyobb arányban: az LMP-szavazók 22, míg az egyéb pártot választók 25 százaléka vallja magát liberálisnak – tehát ezeknél a pártoknál megközelítőleg kétszer annyi liberális van, mint a társadalmi átlag.
A lista másik végén az MSZP található: a szocialista szavazók alig hat százaléka mondta magát liberálisnak, arányuk tehát a szocialista párt szavazói között a legalacsonyabb. Ami a pártpreferencián túli választást illeti, 2014 után a liberálisok legnagyobb része – negyven százaléka – egy, a jelenlegi baloldali-ellenzéki pártokból létrejövő kormánynak örülne. Szűk harmaduk azt szeretné, ha a Fidesz-kormány folytatná, míg tizedük a Jobbik győzelmével lenne leginkább elégedett – olvasható az elemzésben.
Ellenzéki összefogás nélkül a mandátumok 73,87, míg egy széles körű ellenzéki megegyezés esetén a parlamenti helyek 64,82 százalékát szerezné meg a Fidesz–KDNP az új választási törvény értelmében az áprilisi közvélemény-kutatási eredmények alapján.
