Ipsos: még mindig vezet a Fidesz

A bizonytalanságot, a passzivitást erősítették az elmúlt hetek – az Ipsos legfrissebb, május első felében végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján.

Az Ipsos – amely csütörtökön juttatta el az ország felnőtt lakossága körében végzett kutatásának eredményeit összegző tájékoztatását az MTI-hez – azt állapította meg, hogy bármennyire megélénkült is a politikai élet, ebből a pártok az elmúlt egy hónapban nem profitáltak. A Fidesz maradt 24 százalékon, három párt pedig statisztikai értelemben alig érzékelhető, 1-1 százalékpontos veszteséget szenvedett. Így az MSZP-t jelenleg a választásra jogosultak 14 százaléka támogatja, a Jobbik 7, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség 3 százalék támogatását élvezi. Az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) táborának mérete a múlt hónap során sem változott: 2, illetve 1 százalékos. Az utóbbi hetek inkább a bizonytalanságot, a passzivitást erősítették, a pártoktól távolságot tartók aránya ugyanis 45-ről 48 százalékra emelkedett – közölte az Ipsos.

Messze a Fideszre tennék legtöbben a voksukat, ha most írnák ki a választásokat, Bajnai Gordonék lemaradtak a szocialisták mögött, az LMP pedig „a mérleg nyelve lehet” – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

Áprilisban is a Fidesz–KDNP maradt az ország legnépszerűbb politikai alakulata, így a kormánypártok már 2006 júliusa óta állnak a közvélemény-kutatások élén, ami 81 hónapos rekordnak felel meg. Az ellenzéki erők csak abban az esetben tudnák legyőzni a kormánypártokat, ha abban a Jobbik is helyet kapna.

Ellenzéki összefogás nélkül a mandátumok 73,87, míg egy széles körű ellenzéki megegyezés esetén a parlamenti helyek 64,82 százalékát szerezné meg a Fidesz–KDNP az új választási törvény értelmében az áprilisi közvélemény-kutatási eredmények alapján.

A cég szerint a biztos pártválasztók – akik ezúttal is szerény méretű, a választópolgárok háromtizedét magában foglaló csoportot alkotnak – körében a Fidesz vezet 48 százalékkal, a második az MSZP 26 százalékkal, a Jobbik 14 százalékkal a harmadik helyen áll. Az aktív és elkötelezett választók 7 százaléka sorakozik fel az Együtt 2014–PM mögé, míg az LMP-re ebben a körben 2 százalék, a DK-ra 1 százalék voksolna. „Hiába forrong a közélet, a parlamenten belüli és azon kívüli adok-kapok, a trafikbotrány, az ellenzéki pártok együttműködésének új alapokra helyezése nem hozott új szavazókat egyik pártnak sem, s a közhangulat mutatói is keveset módosultak” – olvasható az elemzésben.

A pártpreferenciával nem rendelkezők csoportja a lakosság csaknem felét teszi ki, és ebből a legnagyobb méretű a teljesen passzívak köre. A lakosság 24 százalékának, körülbelül kétmillió embernek a 2014-es választási részvételére nagyon kevés esély van az Ipsos szerint, az érintetteknek ugyanis a távolmaradásban már múltjuk van: 95 százalékuk 2010-ben sem szavazott. A passzívak az átlagosnál jóval pesszimistábbak és elégedetlenebbek. Nagy többségük, 83 százalékuk szerint rossz irányba mennek az ország ügyei, és csak 10 százaléknak van kedvező véleménye. A kormányváltás gondolata is erőteljes körükben, 53 százalék szerint más politikai erőnek kellene átvennie a kormányrudat; 10 százalék szerint a Fidesznek kellene maradnia.

Nehéz lesz megtalálni a bizonytalanokat

A bizonytalanok közé a népesség 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,3-1,4 millió választópolgár – mérte az Ipsos. Fele részük mutat részvételi hajlandóságot, így körülbelül 700 ezer szavazóra nagy valószínűséggel számíthatnak a pártok. A mostani politikai viszonyokkal meglehetősen kritikus a választani szándékozó, de jelenleg pártot nem találó polgárok csoportja: 77 százalékuk elégedetlen az országban zajló történésekkel, 53 százalékuk a kormány távozását szeretné. Ezzel szemben áll az aktív hezitálók 12-13 százaléka: ők elégedettek a közállapotokkal és a jelenlegi hatalmi viszonyok fennmaradását is szeretnék.

A passzív szavazók jellegzetes típusa a 30 év alatti, alsóközép státuszú, rossz munkaerő-piaci pozícióban lévő vagy éppen most munkanélküli, községben élő választópolgár. A 7 százalékot kitevő titkolózók főképpen a közép- és felsőfokú végzettségűek körében, valamint vidéki kisvárosokban, falvakban élnek. Az aktív bizonytalanoknak nincsen egyedi társadalmi-demográfiai karakterük, így a pártok számára a feladat nehéz: nem tudnak koncentráltan rájuk találni, értük mindenfelé kell kampányolniuk – állapította meg májusi elemzésében az Ipsos.