A pártpreferenciával nem rendelkezők csoportja a lakosság csaknem felét teszi ki, és ebből a legnagyobb méretű a teljesen passzívak köre. A lakosság 24 százalékának, körülbelül kétmillió embernek a 2014-es választási részvételére nagyon kevés esély van az Ipsos szerint, az érintetteknek ugyanis a távolmaradásban már múltjuk van: 95 százalékuk 2010-ben sem szavazott. A passzívak az átlagosnál jóval pesszimistábbak és elégedetlenebbek. Nagy többségük, 83 százalékuk szerint rossz irányba mennek az ország ügyei, és csak 10 százaléknak van kedvező véleménye. A kormányváltás gondolata is erőteljes körükben, 53 százalék szerint más politikai erőnek kellene átvennie a kormányrudat; 10 százalék szerint a Fidesznek kellene maradnia.
Nehéz lesz megtalálni a bizonytalanokat
A bizonytalanok közé a népesség 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,3-1,4 millió választópolgár – mérte az Ipsos. Fele részük mutat részvételi hajlandóságot, így körülbelül 700 ezer szavazóra nagy valószínűséggel számíthatnak a pártok. A mostani politikai viszonyokkal meglehetősen kritikus a választani szándékozó, de jelenleg pártot nem találó polgárok csoportja: 77 százalékuk elégedetlen az országban zajló történésekkel, 53 százalékuk a kormány távozását szeretné. Ezzel szemben áll az aktív hezitálók 12-13 százaléka: ők elégedettek a közállapotokkal és a jelenlegi hatalmi viszonyok fennmaradását is szeretnék.
A passzív szavazók jellegzetes típusa a 30 év alatti, alsóközép státuszú, rossz munkaerő-piaci pozícióban lévő vagy éppen most munkanélküli, községben élő választópolgár. A 7 százalékot kitevő titkolózók főképpen a közép- és felsőfokú végzettségűek körében, valamint vidéki kisvárosokban, falvakban élnek. Az aktív bizonytalanoknak nincsen egyedi társadalmi-demográfiai karakterük, így a pártok számára a feladat nehéz: nem tudnak koncentráltan rájuk találni, értük mindenfelé kell kampányolniuk – állapította meg májusi elemzésében az Ipsos.
