Ipsos: még mindig vezet a Fidesz

A bizonytalanságot, a passzivitást erősítették az elmúlt hetek – az Ipsos legfrissebb, május első felében végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján.

MNO
2013. 05. 16. 9:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Ipsos – amely csütörtökön juttatta el az ország felnőtt lakossága körében végzett kutatásának eredményeit összegző tájékoztatását az MTI-hez – azt állapította meg, hogy bármennyire megélénkült is a politikai élet, ebből a pártok az elmúlt egy hónapban nem profitáltak. A Fidesz maradt 24 százalékon, három párt pedig statisztikai értelemben alig érzékelhető, 1-1 százalékpontos veszteséget szenvedett. Így az MSZP-t jelenleg a választásra jogosultak 14 százaléka támogatja, a Jobbik 7, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség 3 százalék támogatását élvezi. Az LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) táborának mérete a múlt hónap során sem változott: 2, illetve 1 százalékos. Az utóbbi hetek inkább a bizonytalanságot, a passzivitást erősítették, a pártoktól távolságot tartók aránya ugyanis 45-ről 48 százalékra emelkedett – közölte az Ipsos.

Messze a Fideszre tennék legtöbben a voksukat, ha most írnák ki a választásokat, Bajnai Gordonék lemaradtak a szocialisták mögött, az LMP pedig „a mérleg nyelve lehet” – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

Áprilisban is a Fidesz–KDNP maradt az ország legnépszerűbb politikai alakulata, így a kormánypártok már 2006 júliusa óta állnak a közvélemény-kutatások élén, ami 81 hónapos rekordnak felel meg. Az ellenzéki erők csak abban az esetben tudnák legyőzni a kormánypártokat, ha abban a Jobbik is helyet kapna.

 

Ellenzéki összefogás nélkül a mandátumok 73,87, míg egy széles körű ellenzéki megegyezés esetén a parlamenti helyek 64,82 százalékát szerezné meg a Fidesz–KDNP az új választási törvény értelmében az áprilisi közvélemény-kutatási eredmények alapján.

A cég szerint a biztos pártválasztók – akik ezúttal is szerény méretű, a választópolgárok háromtizedét magában foglaló csoportot alkotnak – körében a Fidesz vezet 48 százalékkal, a második az MSZP 26 százalékkal, a Jobbik 14 százalékkal a harmadik helyen áll. Az aktív és elkötelezett választók 7 százaléka sorakozik fel az Együtt 2014–PM mögé, míg az LMP-re ebben a körben 2 százalék, a DK-ra 1 százalék voksolna. „Hiába forrong a közélet, a parlamenten belüli és azon kívüli adok-kapok, a trafikbotrány, az ellenzéki pártok együttműködésének új alapokra helyezése nem hozott új szavazókat egyik pártnak sem, s a közhangulat mutatói is keveset módosultak” – olvasható az elemzésben.

A pártpreferenciával nem rendelkezők csoportja a lakosság csaknem felét teszi ki, és ebből a legnagyobb méretű a teljesen passzívak köre. A lakosság 24 százalékának, körülbelül kétmillió embernek a 2014-es választási részvételére nagyon kevés esély van az Ipsos szerint, az érintetteknek ugyanis a távolmaradásban már múltjuk van: 95 százalékuk 2010-ben sem szavazott. A passzívak az átlagosnál jóval pesszimistábbak és elégedetlenebbek. Nagy többségük, 83 százalékuk szerint rossz irányba mennek az ország ügyei, és csak 10 százaléknak van kedvező véleménye. A kormányváltás gondolata is erőteljes körükben, 53 százalék szerint más politikai erőnek kellene átvennie a kormányrudat; 10 százalék szerint a Fidesznek kellene maradnia.

Nehéz lesz megtalálni a bizonytalanokat

A bizonytalanok közé a népesség 17 százaléka tartozik, nagyjából 1,3-1,4 millió választópolgár – mérte az Ipsos. Fele részük mutat részvételi hajlandóságot, így körülbelül 700 ezer szavazóra nagy valószínűséggel számíthatnak a pártok. A mostani politikai viszonyokkal meglehetősen kritikus a választani szándékozó, de jelenleg pártot nem találó polgárok csoportja: 77 százalékuk elégedetlen az országban zajló történésekkel, 53 százalékuk a kormány távozását szeretné. Ezzel szemben áll az aktív hezitálók 12-13 százaléka: ők elégedettek a közállapotokkal és a jelenlegi hatalmi viszonyok fennmaradását is szeretnék.

A passzív szavazók jellegzetes típusa a 30 év alatti, alsóközép státuszú, rossz munkaerő-piaci pozícióban lévő vagy éppen most munkanélküli, községben élő választópolgár. A 7 százalékot kitevő titkolózók főképpen a közép- és felsőfokú végzettségűek körében, valamint vidéki kisvárosokban, falvakban élnek. Az aktív bizonytalanoknak nincsen egyedi társadalmi-demográfiai karakterük, így a pártok számára a feladat nehéz: nem tudnak koncentráltan rájuk találni, értük mindenfelé kell kampányolniuk – állapította meg májusi elemzésében az Ipsos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.