Zsigó Róbert azt mondta, a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok miatt ma alig van olyan család, amelyet ne sújtana a devizakölcsönök csapdája. A bajba jutott devizahitelesek a legfőbb bizonyítékai annak, hová vezet egy olyan szélsőséges és veszélyes gazdaságpolitika, amely nem az emberek, hanem a bankok oldalán áll – fogalmazott.
A devizahitelek elszabadulása a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok időszakára tehető, 2002 után ugyanis az akkori kabinetek eltörölték az első Orbán-kormány otthonteremtést segítő intézkedéseit – tette hozzá a Fidesz szóvivője, aki szerint felettébb cinikus, hogy az Együtt–PM szövetséget vezető Bajnai Gordon volt miniszterelnök országjáró körútjának egyik állomásán – mint idézte – a devizahiteleseket nevezte felelősnek a kialakult helyzetért.
A szóvivő összegzése szerint 2002 és 2010 között ugyanazok sodorták veszélybe a magyar családokat, akik ma újra „alkudozási folyamatba kezdtek” arról, hogyan tudnák visszahozni veszélyes és szélsőséges gazdaságpolitikájukat. A Kúria kedden egy lakossági devizahitel-szerződés semmisségének megállapítása iránt indított perben hoz várhatóan döntést.
Hitelszerződések ezrei válhatnak semmissé, ha ma a Kúria úgy dönt, hogy az árfolyamrés költség, így külön pontként kellene szerepelnie a hitelekkel kapcsolatos dokumentumokban. Az eddigi hivatalos szakvélemények ennek ellenkezője mellett foglaltak állást.
Ha az árfolyamrés a banknak bevétel, akkor a köznyelv okkal tekinti azt az ügyfél oldaláról költségnek – mondta Csécsi Lászlónak, a Magyar Nemzet munkatársának adott interjújában Doubravszky György. A pénzügyi jogok biztosa szerint nagy a baj, ha már abban sem értenek egyet a bankok és az ügyfelek, hogy mi a költség.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint súlyosan téves minden olyan feltételezés, amely szerint a felügyeletnek szándékában állt volna bármilyen módon befolyásolni a bírói kart a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezése során.
