Ipsos-2014: 800 ezer szavazó a legvégén dönt csak

A 2014-es választások előtt 10 hónappal az Ipsos szerint majdnem egymillióan vannak azok a biztos szavazók, akik nem árulják el pártpreferenciájukat.

Nem változott a pártok erősorrendje az Ipsos június első felében végzett közvélemény-kutatása szerint. A biztos pártválasztók közül minden második Fidesz-szavazó, minden negyedik szocialista párti, a teljes népességben az MSZP tíz százalékponttal van lemaradva a kormánypárt mögött, míg a baloldali ellenzék együttes támogatottsága öt százalékkal kevesebb a Fideszénél. Az Ipsos 800 ezerre teszi azok számát, akik részt vennének a választáson, de még nem döntötték el, kire szavaznak.

A közvélemény-kutató keddi ismertetése szerint négy pártnak is változott a támogatottsága az előző hónaphoz képest, de a változások kicsik, és tendencia sem rajzolódik ki belőlük. Leginkább a Jobbik esetében érzékelhető mérsékelt visszaesés: áprilisban 8, májusban 7, most 6 százaléknyi szavazópolgár támogatta a pártot.

Az utóbbi hónapokban – főleg a tízezer főnél népesebb településeken – a szocialisták zsinórban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Monoron az MSZP még a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval is összefogott, de ott is az utolsó helyen végzett. Április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt. Az évtizedekig baloldali bástyának számító Komlón elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP május 12-én, mivel a Fidesz–KDNP által támogatott lungo dromos jelölt több mint 55 százalékot szerzett, míg a szocialisták éppen csak átlépték a 30-at. Berettyóújfaluban május 12-én szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A radikális jobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, 2010-ben viszont még 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt. A legutóbbi solymári választáson a Fidesz jelöltje simán nyert, az ellenzéki pártok közül egyik sem állított jelöltet.

A Fidesz az elmúlt hónapban 24, most 25 százalékon állt. Az MSZP mögött legutóbb a választókorú népesség 14, most 15 százaléka sorakozott fel. Az Együtt–PM szövetség támogatottsága májusban 3, júniusban 4 százalék volt, míg az LMP maradt 2, a Demokratikus Koalíció (DK) pedig 1 százalékon. A pártpreferenciával nem rendelkezők aránya 47 százalék, ebből 23 százaléknyian teljesen passzívak, 17 százalék bizonytalan és 7 százalék titkolja pártszimpátiáját.

A biztos pártválasztók közül minden második (49 százalék) a Fidesz híve, minden negyedik (27 százalék) a szocialista párté. A Jobbik 12, az Együtt–PM szövetség 8, az LMP és a DK 2-2 százalékon áll az aktív szavazók között.

Az elemzés szerint szűk egy évvel a parlamenti választások előtt az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy az ellenzéki erők képesek lesznek-e befogni az egész ciklus során magabiztosan vezető Fideszt. Eddig kétszer fordult elő, hogy a voksolás előtt 10-11 hónappal a közvélemény-kutatásokban élen álló párt nem tudott győzni a választáson: 1997 júniusában az MSZP, 2005 nyarán a Fidesz állt nyerésre.

Az MSZP a teljes népességben jelenleg 10 százalékponttal van lemaradva a Fidesztől. A szocialisták, az Együtt–PM hívei és a DK támogatói összesen 20 százalékot tesznek ki, ami 5 százalékponttal kevesebb a kormánypárt támogatottságánál.

Az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a pártok táborainak mechanikus összeadása általában nem célszerű, csak a választói viselkedés megismerése után lehet eldönteni ennek valószerűségét. Ám ebben az esetben erős az egymás iránti elfogadás: bármely párt hívei körében szinte kizárólag a másik kettő felé mutatnak a másodlagos preferenciák. Közös bennük a kormányváltó szándék és annak a megítélése is, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban.

A Fidesz a parlamenti választások után csaknem másfél millió szavazót veszített, ebből azóta – köszönhetően a rezsicsökkentés elsősorban az alsó középosztály körében kedvező fogadtatásának – félmilliót visszaszerzett – olvasható az Ipsos elemzésében. Eszerint az elmúlt négy hónapban a kormánypárt stabilizálni tudta táborát, tartósan kétmillió támogatóval rendelkezik.

A fideszeseket összeköti, hogy szinte egyöntetűen az Orbán-kormány további működését szeretnék 2014 után, másfelől, hogy háromnegyedük szerint jól mennek a dolgok az országban. Harmadsorban közös bennük a győzelembe vetett hit: 91 százalékuk szerint a Fidesz nyeri a következő parlamenti választást. Náluk 82 pontos Orbán Viktor népszerűségi mutatója a százfokú skálán.

Az Ipsos szerint a versenyt a pártpreferenciával nem rendelkező csoportok fogják eldönteni. A biztos, de legalábbis nagyon valószínű választási részvételüket ígérő aktív bizonytalanok még nem döntöttek pártpreferenciájukról. Júniusban a választókorú népesség 10 százaléka, nagyjából 800 ezer ember tartozott ide. Az adatok szerint itt nagyobb az ellenzék tartaléka, de a kormánypártnak is vannak hívei az aktív bizonytalanok között.

Az Ipsos június 8. és 15. között 1500 magyarországi felnőttet kérdezett meg, a felmérés hibahatára +/- 2,5 százalék.