Segíteni kell a romák sérülékeny csoportját, ez emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat – mondta a tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián. Balog Zoltán kiemelte: Magyarországon van válasz a romákat érő diszkriminációra az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is.
Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is – mutatott rá. Hozzátette: a cigányságot Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell.
Balog Zoltán a hátrányos helyzetűeknek indított képzési projekt Magyar Tudományos Akadémián tartott csütörtöki megnyitóján azt mondta, vége van annak a korábbi szociálpolitikának, amely semmi mást nem csinált, mint segélyt adott a túléléshez. Szavai szerint ennél az embereket megbetegítő helyzetnél többre van szükség. Roosevelt amerikai elnököt idézve arról beszélt, aki a rászorulóknak szociális segélyt ad, a testét menti meg, ám aki munkát is ad, az a lelkét is megmenti. Azt is mondta, a különböző felzárkózási programokkal a kormányzat azért küzd, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek elhiggyék, ki lehet törni a szegénységből. Hozzátette: a programokban nem lehet különbséget tenni nemzetiségi alapon azok között, akik nehéz helyzetben vannak.
Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a gdp-t. Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül hazánk elsőként nyújtotta be a dokumentumot.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője hangsúlyozta: a magyar EU-elnökség fontos szerepet játszott abban, hogy a tagállamok kidolgozzák romastratégiájukat, ez az eredmény azonban nem kapta meg a megérdemelt figyelmet. A bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok cigánystratégiában tett ígéreteit konkrét lépések kövessék – közölte.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett éves jelentésében közölte: a tagállamok túl keveset tettek a romák integrációjáért, többségük nem biztosított elég forrást ahhoz, hogy javítsa a romák képzését, egészségügyi ellátását, munkahelyhez jutását és lakhatását.
Ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerdai közleményében kiemelte: a bizottság kimondottan pozitívan értékeli a felzárkózási stratégia megvalósulását, és javasolja, hogy az uniós források felhasználásánál Magyarország is fontos feladatként kezelje a cigányság felzárkózásának támogatását a 2014–20 közötti időszakban.
Az uniós polgárságról szólva Szűcs Tamás kiemelte: 2013-at az EU a polgárok évévé nyilvánította. Az unió demokratikus legitimációjának kérdésében figyelembe kell venni, mit tett az EU az emberekért, milyen előnyöket jelent az uniós polgárság, milyen jogokat biztosít az uniós polgároknak – mondta.
Dora Kosztakopulu, a Warwicki Egyetem jogászprofesszora előadásában kifejtette: az uniós polgárság célja, hogy javítsanak a tagállamok állampolgárainak életkörülményein. Ehhez az első lépést a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása jelentette, mivel azt jelezte, hogy egy tagállam minden állampolgára egyenlő más tagállamok állampolgáraival – magyarázta.
Felidézte, az 1990-es évek elején merült fel, hogy létre kellene hozni az uniós polgárság intézményét, és így kifejezni: a tagállamok polgárainak különleges jogaik és kötelezettségeik vannak. Ezzel egyúttal megszüntették a hátrányait annak, ha egy polgár egy másik tagállamban tartózkodik – közölte.
A szakértő arról is beszámolt, hogy a bizottság több kutatási projektet indított a polgársággal és az identitással kapcsolatban. Ezek eredményeként megállapítható, hogy az embereknek az integrációról alkotott véleménye egyértelműen összekapcsolódik azzal, ahogyan saját országuk belpolitikájáról gondolkodnak. Így az európai parlamenti választások eredményét is mindig befolyásolja a belpolitika.
Jean Monnet francia diplomatát, az EU egyik alapító atyját idézve Dora Kosztakopulu elmondta: az unióban nem államok koalícióját építik, hanem egyesítik az embereket, ezért olyan polgárságra van szükség, amely megfelel az emberek igényeinek.
– A magyar EU-elnökség idején készült el egy határozott romastratégia, és szintén ekkor indult a nemzeti romaintegrációs stratégiák európai keretrendszere is.
– Magas német állami kitüntetést vehetett át a közelmúltban Balog Zoltán, mivel „a miniszter nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában rendkívüli érdemeket szerzett a romák érdekében végzett munkájával”. Ugyanakkor az ellenzéki zöldek szerint „óriási botrány” volt kitüntetni Balogot.
– A Cigányügyi Egyeztető Tanács májusi alakulóülésén Orbán Viktor kifejtette: a többség problémaként tekint a romatársadalomra, a kormány azonban nem tehertételként, hanem a magyar gazdaság rejtett tartalékaként gondol a cigányságra.
– Mindannyiunk közös útja a romák polgárosodása, a sikeres felzárkózás és az integráció – jelentette ki Áder János a nemzetközi romanap alkalmából megfogalmazott üzenetében április elején.
– Székely János, a cigánypasztoráció koordinálásával megbízott katolikus püspök felhívta a figyelmet arra, hogy az Apostoli Szentszék azt szorgalmazza: a cigányok közül lehetőség szerint minél több embert be kell vonni a papi szolgálatba.
