A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai is hasonló tendenciát mutatnak: míg a lakáscélú devizakölcsönök 11 százaléka rossz vagy kétes minősítésű, addig további 30 százalék tartozik az átlag alatti, illetve külön figyelendő kategóriába. Riasztó tendencia rajzolódik ki, ha azt nézzük, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanok száma a devizában elszámolt hiteleknél még a végtörlesztés után is 226 ezer, és már csak az adósok fele képes a fizetési kötelezettségeit időben teljesíteni. A problémát tetézi, hogy további 284 ezer olyan devizahitel-szerződést tartanak nyilván, amiket nem lakásra vettek fel, de bedőlésük esetén az adósnak akár az ingatlanja is veszélybe kerülhet. A devizában elszámolt személyi kölcsönök újabb 145 ezer szerződést érintenek, ahol szintén magas a nem fizető adósok száma. A szabad felhasználású devizahiteleknek ma már 17 százaléka rossz és kétes, a forinthiteleknél ez az arány ennek csak a töredéke. Az MNB adatsorából az is kiderül, hogy a lakosság órási áldozatokat vállal annak érdekében, hogy ne veszítse el otthonát: 2010 szeptembere óta az érintettek 764 milliárd forintot törlesztettek a bankoknak, és minden harmadik adós élt a végtörlesztés lehetőségével 2011 végén, illetve 2012 elején.
Levélben nyilvánította ki nemrégiben a szándékát a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF) Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, hogy a devizaadósokkal kapcsolatos, a kormány által bejelentett újabb jogszabályalkotásban a tárgyalóasztalnál képviselni kívánják – a hozzájuk érkezett több száz javaslat és kérés alapján – az érintett adósokat. Navracsics Tibor válaszában a tárgyalások mihamarabbi megkezdését szorgalmazta. A CÖF közölte: szervezetük olyan, a társadalom megnyugtatására alkalmas megoldásban érdekelt, amely kiváltja a devizahitellel nem érintett állampolgárok szolidaritását is.
