Nem annyira a kormány, mint inkább a bedőlt hitelek drasztikusan növekvő száma kényszerítheti arra a bankokat, hogy tárgyaljanak a kabinettel egy újabb mentőövről, amit ismét a devizában elszámolt hitelekben eladósodottaknak kínálnának. A kormány mai ülésén tárgyal első olvasatban a kérdésről. A Portfolio.hu értesülései szerint a kabinet kétféle koncepciót készíttet elő. A Nemzetgazdasági Minisztérium az árfolyamrés kérdésének megoldásán dolgozik, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig átfogó megoldást keres a devizahitelek problémájára.
Az újabb várható beavatkozást az indokolja, hogy az eddigi mentőövek ellenére is egyre romlik a helyzet az adósok körében, és ma már a lakáscélú devizaalapú hitelszerződések kevesebb mint felét tekintik a bankok problémamentesnek.
Egyre kevesebb a külföldi forrás a hazai bankokban – ez is kiderül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból. A májusi számok szerint a magyar bankrendszerben 5212 milliárd forintot tesz ki a külföldi források értéke, szemben az áprilisi 5391 milliárd és a tavaly májusi 6679,5 milliárd forinttal. A részvénytársasági formában működő bankok forrásai egyébként folyamatosan csökkennek. Tavaly májusban még 27 381 milliárd forintot tett ki a bankok mérlegfőösszege, ez az idei év ötödik hónapjára 25 855 milliárdra zsugorodott. Elemzők szerint a külföldi források huzamosabb ideje tartó csökkenésének az az oka, hogy az anyabankok igyekeznek olyan országokba átcsoportosítani a pénzüket, ahol a legjobb megtérülést remélhetik. A bankok összes hitelállományát is tartalmazza a felügyelet kimutatása. Ez az adat májusban tovább csökkent. A teljes hitelállomány 15 800 milliárd forintot tett ki, szemben a tavaly májusi 17 714 milliárddal. Legnagyobb részét, 6200 milliárd forintot a lakosság tartozása teszi ki, a második legnagyobb tétel pedig a vállalkozások 5727 milliárdos hitelállománya.
A hasonló szándékkal felvett forinthitelek esetében pedig ez az arány 90 százalék körül mozog. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legfrissebb adatai szerint a devizaalapú hitelszerződések száma 544 031, ami értékben 4038 milliárd forintot jelent. A probléma közvetetten több millió embert érinthet. A felügyelet összesítéséből egyértelműen kirajzolódik, hogy a baj egyre nagyobb: ma már 117 789 szerződésnél halmoztak fel 90 napon túli késedelmet az adósok, akik összesen 1169 milliárd forint tartozás rendszeres törlesztésére képtelenek. Jelentősen nőtt a már felmondott szerződések aránya is, és a május végi állapotokat tükröző adatsor szerint 115 ezer ingatlant jelöltek ki kényszer-értékesítésre. Igaz, ebből 21 ezer minősül lakóingatlannak, de így is jól látható, hogy a tendencia egyre romlik.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai is hasonló tendenciát mutatnak: míg a lakáscélú devizakölcsönök 11 százaléka rossz vagy kétes minősítésű, addig további 30 százalék tartozik az átlag alatti, illetve külön figyelendő kategóriába. Riasztó tendencia rajzolódik ki, ha azt nézzük, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanok száma a devizában elszámolt hiteleknél még a végtörlesztés után is 226 ezer, és már csak az adósok fele képes a fizetési kötelezettségeit időben teljesíteni. A problémát tetézi, hogy további 284 ezer olyan devizahitel-szerződést tartanak nyilván, amiket nem lakásra vettek fel, de bedőlésük esetén az adósnak akár az ingatlanja is veszélybe kerülhet. A devizában elszámolt személyi kölcsönök újabb 145 ezer szerződést érintenek, ahol szintén magas a nem fizető adósok száma. A szabad felhasználású devizahiteleknek ma már 17 százaléka rossz és kétes, a forinthiteleknél ez az arány ennek csak a töredéke. Az MNB adatsorából az is kiderül, hogy a lakosság órási áldozatokat vállal annak érdekében, hogy ne veszítse el otthonát: 2010 szeptembere óta az érintettek 764 milliárd forintot törlesztettek a bankoknak, és minden harmadik adós élt a végtörlesztés lehetőségével 2011 végén, illetve 2012 elején.
Levélben nyilvánította ki nemrégiben a szándékát a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF) Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, hogy a devizaadósokkal kapcsolatos, a kormány által bejelentett újabb jogszabályalkotásban a tárgyalóasztalnál képviselni kívánják – a hozzájuk érkezett több száz javaslat és kérés alapján – az érintett adósokat. Navracsics Tibor válaszában a tárgyalások mihamarabbi megkezdését szorgalmazta. A CÖF közölte: szervezetük olyan, a társadalom megnyugtatására alkalmas megoldásban érdekelt, amely kiváltja a devizahitellel nem érintett állampolgárok szolidaritását is.
Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTV Ma reggel című műsorában közölte: az MSZP korábban gyakorlatilag eltörölte a lakáshitelezési kedvezményeket, s ezzel belehajszolta a magyarokat a devizakölcsönökbe. – A problémát a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idézték elő – jegyezte meg. Az MSZP ugyanakkor úgy látja, a kormánynak fel kell hagynia a devizahitelek szabályozásának „barkácsolásával”, és fel kell kérnie a Magyar Nemzeti Bankot, hogy kezdeményezzen háromoldalú tárgyalásokat a Svájci Nemzeti Bankkal, illetve az Európai Központi Bankkal a probléma megoldása érdekében – áll a Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő által jegyzett tegnapi közleményben.
Szabó Anna
Döntés születhet a kormány mai ülésén a demográfiai csomagról, amelynek legfontosabb elemét, a családi adókedvezmény bővítését támogatja a Fidesz. A javaslatcsomag része még a rugalmas gyed, gyes bevezetése és az egyetemisták gyermekvállalásának segítése is, illetve a szociálpolitikai támogatás – írja a szerdai Magyar Nemzet.
A nagyobbik kormánypárt július 23-án közleményben reagált a szocialista Korózs Lajosra, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a legfrissebb statisztikai adatok alapján a gyermekek több mint fele létminimum alatt kénytelen élni. A Fidesz sajtóirodája erre válaszul azt közölte: a baloldal nyolc évig volt kormányon, és nemcsak eltűrte, hanem még mélyítette is a gyermekszegénységet; családpolitikájuk megbukott.
