Magyarország a lejárat előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF-hitelét – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn. Orbán Viktor kormányfő múlt héten szombaton Tusnádfürdőn bejelentette: az IMF-hitel törlesztésével kapcsolatban arra utasította Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy – bár csak később járna le a Nemzetközi Valutaalapnak fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen.
A gazdasági tárca hétfői közleményében azt írta: „Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 25-én levélben jelezte Mr. Reza Moghadam, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója felé, hogy Magyarország még az esedékessége előtt, 2013. augusztus 12-éig vissza kívánja fizetni 2008-ban felvett IMF-hitelét. Ez a lehetőség csak azon országok részére áll fenn, amelyek megfelelő szintű tartalékokkal, fegyelmezett költségvetési politikával és kedvező befektetői megítéléssel rendelkeznek.”
Varga Mihály a héten a devizahitelek ügyében is folytatott egyeztetéseket. A nemzetgazdasági miniszter szerint nem a devizahitelek forintosítása az egyetlen, a kormány által támogatott felvetés a Magyar Bankszövetséggel folytatott tárgyalásokon, és úgy vélte, a devizahitelek kivezetése is hozzájárul majd a forint erősödéséhez. Varga egy interjúban úgy fogalmazott: a forintosítás mellett szóba került a hitelek részleges forintosítása is, vagy éppen az árfolyamgát konstrukciójának megerősítése.
Jövőre március 31-étől utazhatunk a 4-es metrón – jelentette be a főpolgármester az első, újságírókat is szállító próbaúton hétfőn. A húsz éve ígért fejlesztésről Tarlós István elmondta: a kivitelezési munkák a megfelelő ütemben zajlanak, az alagút, a pálya elkészült, beüzemelés előtt állnak a biztosítóberendezések, az áramellátási rendszer készen van. Jelenleg főként az állomások belső beépítésének utolsó lépései vannak folyamatban. Szeptembertől utasok nélkül futnak a szerelvények az alagútban, hogy meggyőződjenek a teljes rendszer megfelelő üzemeléséről.
Ismertté váltak a pedagógus-béremelés első ütemének pontos részletei: a főiskolát végzett pedagógusok fizetése bruttó 154 ezer forintról, az egyetemi diplomával rendelkezőké 169 ezerről indul a szeptembertől hatályos illetménytábla szerint. Az új bértáblázat szerint tízéves munkaviszony esetén 208, illetve 228 ezer forint jár, harminc ledolgozott év után pedig 262, illetve 288 ezer forintot kereshetnek a pedagógusok. Az új illetményeket a mindenkori minimálbér alapján számítják, így biztosított a bérek értékállósága és kiszámíthatósága – hangsúlyozta a köznevelési államtitkárság, amely megerősítette: a kormány ígéretének megfelelően az őszi emelést követően 2017-ig minden tanévkezdéskor tovább növelik a pedagógusok bérét. Változnak a pótlékok is: szeptembertől az intézményvezetők akár havi bruttó 135 ezer, az osztályfőnökök 50 ezer forintot, a gyógypedagógusok 17 ezret is kaphatnak megemelt fizetésük mellé.
Ennek kapcsán a köznevelési államtitkár csütörtökön bejelentette: augusztus 20-a után rendkívüli parlamenti ülés lesz a köznevelési törvény módosítása miatt. Hoffmann Rózsa azt mondta: meg kell teremteni a pedagógusbérekkel kapcsolatos változások jogszabályi hátterét. A joganyagot már előkészítették, csak a parlament döntése hiányzik.
Egy, a Magyar Nemzet birtokába került megbízási szerződés föllebbenti a fátylat arról, hogyan hálálták meg a szocialisták Ron Werbernek, a párt izraeli kampánytanácsadójának a munkáját 2002-ben, a győztes választások után. Az állami tulajdonú Magyar Követeléskezelő Rt. ugyanis 2002. július 15-én 200 dolláros (akkori árfolyamon több mint 50 ezer forint) órabérért megbízta Werber cégét, az izraeli bejegyzésű Werber Public Affairst a befektetéspiaci és a tőkepiaci helyzet elemzésével, hogy világossá tegye számukra, a „különböző típusú befektetések értékesítésére melyek a várhatóan legelőnyösebb időpontok”.
Az alig egy és negyed oldalas, helyesírási hibákkal tarkított szerződésben feladatul szabták, hogy a kampánytanácsadó cége gyűjtsön információkat arról, a követeléskezelő hol és hogyan végezhet sikeres és új szolgáltatói tevékenységet. Rögzítették, hogy Werberék szóban adnak tanácsokat az állami társaságnak, így a 2010-es kormányváltás után az állami cég új vezetése semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy az izraeli cég valóban elvégezte-e a munkát.
A Magyar Nemzet szombati számában arról írt: kódolva van a konfliktus az MSZP és az Együtt–PM-szövetség között. A pénteki egyeztetésen mind a 106 egyéni választókerület lehetséges jelöltjeiről szó volt, de a felek állítása szerint egyik körzetben sem állapodtak meg. Úgy tűnik, a Bajnai Gordon vezette mozgalomban az LMP szakadárjai, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd Magyarországért vette át a kezdeményezést, akik elsősorban a fővárosban indítanák politikusaikat, ám jóval több körzetben, mint amennyit a szocialisták átengednének nekik.
Az egyezkedés már csak azért is érdekes, mert közben az MSZP és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció összefogott a szeptember 8-ai váci időközi választásra. A szeptember 1-jei szigetszentmiklósi időközi választásra pedig egy Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-koalíció alakult. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a felek minden bizonnyal országos szinten is meg fognak állapodni a választások előtt. A mostani ellenzéki tárgyalási fordulókat így színjátéknak lehet értelmezni.
Az agrártárca szombati közlése szerint a Bajnai Gordon nevével összeforrt Hajdú-Bét és a Novofarm károsultjainak kártalanítási igényét majdnem teljesen feldolgozta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a károsult gazdáknak csaknem 232 millió forintot már kifizettek. Mint ismert, Bajnai tisztában lehetett a Hajdú-Bét várható csődjével, a történtekért pedig a mai napig nem kért bocsánatot.
