Először járt a Hír TV stúdiójában csütörtök este Heller Ágnes balliberális filozófus, akit egy, a svéd köztévében vetített filmbéli nyilatkozata miatt vett elő a hazai sajtó. A legbotrányosabb részek Hír TV-s bejátszását Heller azonnal és hevesen utasította vissza, mondván, nem akarja megtekinteni, mert sosem tekinti meg azt a felvételt, amiben ő nyilatkozik.
– Kiválasztják azt a részt, ami az önök propagandájának megfelel – fordult a tévés szerkesztőhöz a filozófus. A végül valahogy csak bejátszott részben Heller méregnek nevezi a „munka, imádság, nemzet” jelszóhármast, ami kárt tesz a nemzet lelkében.
Hellernek általános problémája, hogy nyilatkozatait rendszeresen manipulatív kontextusban jelenítik meg. Fontosnak tartotta ennél a pontnál például azt megjegyezni, hogy „a Fidesz nem rasszista, nem antiszemita párt” – de a filmbéli kijelentések ezzel való összevetését visszautasította, mondván, nem ismeri a kontextust, ő csak a saját véleményéért felelős.
A filozófus visszautasította, hogy a filmben vagy bármikor olyat állított volna: Magyarországon a romák, a zsidók és a homoszexuálisok elleni közbeszéd megerősödött. Arra a kérdésre, hogy van-e antiszemitizmus Magyarországon, úgy felelt: igen, mindenhol van, de hazánk specialitása az, hogy antiszemita kijelentések elhangzanak a parlamentben.
Az „egyre tűrhetetlenebb méreteket öltő” magyarországi „nacionalizmust” bemutató svéd filmet éppen október 23-án tűzte műsorára kulturális háttérműsorában a skandináv ország köztévéje, az SVT. A félórás műsort egészen rémisztő hangulat lengi be: még a budapesti utcákon siető magyarokat mutató vágóképek alá is olyan sejtelmes zenét kevertek, mintha bármelyik kuka mögül előugorhatna maga a veszedelmes Orbán Viktor. A filmbéli Magyarországon tombol az antiszemitizmus, a Jobbik képében pedig egy fasiszta párt került a parlamentbe, amely „lelkesen támogatja a kormány tevékenységét”. Részeg, kopasz, karlendítő illetőkkel illusztrálják a magyar ifjúságot.
Hazánk reménybeli megmentői között olyan illusztris társaság tűnik fel, mint a TASZ, a szobordöntő Dopeman, Alföldi Róbert és maga Heller Ágnes.
Heller Ágnes szerint nem tartalmazott tévedéseket a hazánkat lejárató svéd dokumentumfilmben tett nyilatkozata (ami egyébként nem érdekli, így nem is nézte meg), amelyben többek között arról beszélt, hogy a zsidók, a romák és a homoszexuálisok iránt megnyilvánuló egyre gyűlölködőbb hangulat leplezetlenül tetten érhető a magyar parlamentben is, ami példa nélküli Európában. Heller a svéd filmben arról is beszélt, hogy szerinte az államot egy barátokból álló maffia irányítja és a kormány fundamentalista nacionalista retorikát folytat.
A magyar kormány hiába követelt és várt, mind ez idáig nem kapott bocsánatkérést a svéd köztévétől, ehelyett inkább hallgatásba burkolóznak Stockholmban. A film készítője a Magyar Nemzetnek sem volt hajlandó megnevezni, kik segítettek neki a műsor létrehozásában.
Közben a svéd lejáratófilmben szereplő kapuváriak is tiltakoznak, és visszautasítják a szélsőséges billogot.
Arra a kérdésre is kétfenekűen válaszolt, hogy észlelte-e, más, nyugat-európai országokban 15-20 százalékos szélsőjobboldali pártok vannak. „Nem tudom” – kezdte a választ, megismételve, hogy mindenütt van szélsőjobb, de Gyöngyösi Márton mondatait máshol nem lehet elmondani. (Ismert, a Jobbik parlamenti képviselőjének európai szintű botrány okozó kijelentését a kormány, a pártok és a civil világ egyaránt elutasította.)
Heller ezután olyan, számára fontos témákra tért át, mint a magyarországi sajtószabadság szűkülése, illetve hogy hungarikum, hogy „három gyerekkori barát” tölti be a három legfőbb közjogi méltóságot. Közbevetőleg elmondta: „Bajnai Gordonban bizalmam van, rokonszenves, tisztességes ember, kitűnő miniszterelnök volt”, Áder János viszont zokszó nélkül szolgálja ki a kormány érdekeit. Persze „ha nem így lenne”, folytatta, akkor is hungarikum az Áder, Kövér, Orbán trió.
Ezek után azt szögezte le, hogy „tökéletesen nem igaz”, hogy ő csak ezt a kormányt támadja, az előzőekkel pedig mindenben egyetértett.
A stúdióban szembesítették korábbi brüsszeli kijelentéseivel is, melyek szerint 2006 őszén Budapesten senkire nem lőttek. Így válaszolt: – Gyűlölöm az erőszakot, sajnálom, akinek kilőtték a szemét. Véletlenül borzalmas dolgok történtek. Ha elgázolnak valakit kocsival, az is borzalmas. Senkit nem lőttek le, senkit nem kínoztak – fogalmazott, hozzátéve, a rendőri túlkapásokat azért nem akarja megvédeni.
Élesen kritizálta aztán és „színtiszta, minden alapot nélkülöző demagógiának” nevezte Orbán Viktor azon október 23-ai kijelentését, miszerint ha most a 2006-ban regnáló kormány lenne hatalmon, megint az emberekre lőnének, jó esetben gumilövedékkel. És ha már itt tartott, kategorikusan kijelentette, hogy a Fidesz leninista párt, ahol demokratikus centralizmus van. Kapcsolódva ehhez elmondta, Kádár János és Sztálin gyilkos volt, hozzájuk nem hasonlítaná Orbánt, megjegyezve, hogy ő nem is hivatkozott Leninre. „Nem lehet félreértelmezni azt, amit mondok” – követelte a stúdióban Heller Ágnes, aki a bajai videóról is elmondta a véleményét: az a magyar politika bűnjele.
