Az új horvát kormány – megválasztását követően – igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyekkel blokkolni akarta a Mol és az INA közötti együttműködést – ezt már Valki László nemzetközi jogász mondta az M1 Az Este című műsorában. „Először informálisan kérdezgették az igazgatótanács tagjait, majd hangszalagokat kértek be a Sanader-ügy tárgyalása során, nem biztos, hogy tisztességesen jártak el” – jelentette ki a szakértő.
Az INA napjainkban többet ér, mint azt 5-10 éve bárki gondolta volna. „Világossá vált, hogy stratégiai jelentősége van, hiszen például az oroszok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy az Adriai-tenger térségén keresztül lehet-e majd olcsóbban cseppfolyós gázt behozni a Közel-Keletről, mint Oroszországból” – magyarázta Barcza György, a Századvég vezető elemzője a műsorban. Megjegyezte, földrajzi fekvésének köszönhetően értékelődött fel a cég.
A Heti Válasz korábban arról írt, a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.
Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.
