időjárás 5°C Andor , András 2022. november 30.
logo

Mol–INA-ügy: a horvát jogi eszközök csupán kampánytechnikák?

NT
2013.10.03. 08:45

A magyar kormány álláspontja szerint politikai kampány folyik a Mol ellen. Szakértők szerint horvát belpolitikai okok állnak a támadás mögött.

A kabinet szerdán arról döntött, hogy az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel a Mol menedzsmentjét, valamint utasították az igazságügyi minisztert, vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek.

Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint nem kizárt egy olyan akció a horvát állam részéről, amely során elértéktelenednek a Mol eddigi befektetései. „Ez lehet például államosítás” – magyarázta, megjegyezve: ez reális lehetőségként a magyar kormányzati közleményekben is megjelenik, ezért kérték a céget, vizsgálja meg, hogyan tudná értékesíteni eddigi horvát befektetéseit.

A szakértő kijelentette, a magyar kormány azt állítja, politikai kampány folyik a Mol ellen. „A horvátok által eddig használt jogi eszközök kampányeszköznek is tekinthetők.” Az INA ügye a horvát belpolitikában roppant hálás, hiszen nap mint nap el lehet mondani a választóknak, hogy „lám, mennyire korrupt volt az előző kormány\" – mondta a szakértő a köztévé háttérműsorában.

A jogász arról is beszélt, hogy Magyarország esetében potenciális jogi problémát az okozhat, ha hazánk nem hajtja végre a Hernádi Zsoltra kiadott európai elfogatóparancsot.

„Az Interpol által kiadott nemzetközi körözés nem kötelezheti az államokat semmire, az európai elfogatóparancs alapján ugyanakkor van bizonyos automatizmus a végrehajtásban” – hangsúlyozta. „Ez azonban adott feltételek esetében megállítható, ilyen például az, amire a magyar kormány jelenleg is hivatkozik, azaz hogy volt az ügyben eljárás idehaza, de eredménytelenül ért véget” – tette hozzá. Kérdésre válaszolva kifejtette: az elfogatóparancs miatt nem javasolja Hernádinak, hogy más uniós tagállamba utazzon, hiszen ott – véleménye szerint – kötelesek lesznek végrehajtani a parancsot.

Azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a horvát hatóságok részéről jogszabálysértés történt az eljárás során – mondta a Duna TV Közbeszéd című műsorában Lattmann. Hozzátette: Hernádi Zsolt „horvát jogi képviselettel rendelkezve, a horvát jogon belül, a horvát hatóságok cselekményeivel szemben, a horvát jog által biztosított jogorvoslati lehetőségekkel élhet”.

Az új horvát kormány – megválasztását követően – igyekezett olyan lépéseket tenni, amelyekkel blokkolni akarta a Mol és az INA közötti együttműködést – ezt már Valki László nemzetközi jogász mondta az M1 Az Este című műsorában. „Először informálisan kérdezgették az igazgatótanács tagjait, majd hangszalagokat kértek be a Sanader-ügy tárgyalása során, nem biztos, hogy tisztességesen jártak el” – jelentette ki a szakértő.

Az INA napjainkban többet ér, mint azt 5-10 éve bárki gondolta volna. „Világossá vált, hogy stratégiai jelentősége van, hiszen például az oroszok számára kulcsfontosságú kérdés, hogy az Adriai-tenger térségén keresztül lehet-e majd olcsóbban cseppfolyós gázt behozni a Közel-Keletről, mint Oroszországból” – magyarázta Barcza György, a Századvég vezető elemzője a műsorban. Megjegyezte, földrajzi fekvésének köszönhetően értékelődött fel a cég.

A Heti Válasz korábban arról írt, a zágrábi ügyészség azt a vádat erőlteti, hogy Hernádi a Mollal egyébként több fronton harcoló Gazprom ciprusi csápjain keresztül vette meg Ivo Sanadert, Horvátország korábbi miniszterelnökét. Állítják, hogy mindez 2009-ben történt, amikor a szintén orosz államérdeket követő Szurgutnyeftyegaz – az OMV pakettjének átvétele után – épp ostromolgatta a magyar olajvállalatot. Az újság arról is beszámolt, hogy a horvát ügyészség két „bizonyítékkal” támasztotta alá a megvesztegetést.

Az egyik egy némafilm, melyet a zágrábi Marcellino luxusétterem ipari kamerája rögzített; ezen annyi látszik, hogy Hernádi és Sanader társalognak egymással. A másik „bűnjel” Robert Jezic vallomása. A volt horvát kormányfő egykori bizalmasaként hírnevet szerző üzletember hónapokig börtönben ült – szintén a hatalom csúcsáig érő vesztegetések miatt –, ám idén áprilisban szabadon bocsátották. Vádalku keretében ugyanis felfedte a Mol–INA-sztorit; azt állította, részben az ő svájci cégéhez futott be a Sanadernek szánt magyar csúszópénz.

A budapesti olajóriás két titokzatos ciprusi társaságon keresztül utalta a summát – legalábbis Jezic szerint –, és a nevüket is elárulta: Hangarn Oil Products Trading Limited, illetve Ceroma Holdings Limited. A Hangarnt és a Ceromát a valóságban olyan, szintén ciprusi bejegyzésű cégek irányítják, amelyek jelenleg az orosz Gazprom leányvállalati listáján szerepelnek. A moszkvai energiamamut hivatalosan csak idén ősszel ismerte el sajátjának a Hangarnt és a Ceromát ellenőrző Atlas Alpha Services Limitedet, illetve Potassa Holdings Limitedet – de utóbbiak akkor is orosz oligarchák bizniszeit segítették, amikor formálisan még egy offshore-közvetítő iroda nevén voltak.

A Jutarnji List című horvát lap egy korábbi száma tovább árnyalta a történetet azzal, hogy nemcsak a Hangarnt és a Ceromát irányító (igazgató) cégeknél mutat ki orosz kapcsolatot, hanem megnevezi azt az orosz oligarchát, aki a Molnak tulajdonított 2009-es „vesztegetés” mögött állt.

A horvát kormány már 2009 januárjában, az üzletet megolajozó állítólagos kenőpénz érkezése előtt fél évvel átadta a Molnak az INA menedzsmentjogait, a korrupció képi bizonyítékául szolgáló éttermi találkozót pedig két éve ősszel ejtették meg – hónapokkal az után, hogy Sanader miniszterelnök lemondott.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.