Mol–INA-ügy: gazdasági kérdésről van szó

Orsat Miljenic horvát igazságügy-miniszter szerint a két partnerre vár a megoldás, Navracsics Tibor pedig úgy látja: gazdasági ügyről van szó.

A Vecernji list arra a következtetésre jutott, hogy ha a Mol valóban eladná az INA-részvényeket, akkor újabb hosszú és bonyolult jogi vita alakulhatna ki a magyar olajtársaság és a horvát kormány között.

A Jutarnji list pedig meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a horvát államnak nincs pénze az INA-részvények kivásárlására. Lehetséges megoldásként ezért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) vagy az Európai Beruházási Bankkal (EIB) való megállapodást emlegetik.

Orbán Viktor azt hangsúlyozta reggel a Kossuth Rádióban: a Magyarország és Horvátország közötti barátság olyan érték, amit semmilyen üzleti konfliktussal nem szabad rombolni.

Eközben Horvátország kampányt folytat a Mol ellen címmel jelent meg interjú Iván Gáborral, Magyarország zágrábi nagykövetével a Vecernji list című zágrábi napilapban. A lap kérdésére válaszolva a nagykövet közli, hogy a magyar kormány felkérést küldött, és nem utasítást adott a Molnak, amikor az állam képviseletében, a vállalat legnagyobb tulajdonosaként egyebek mellett arra kérte fel a menedzsmentet, vizsgálja felül a társaság portfólióját, adott esetben készítse elő a tulajdonában lévő INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére.

„A kormány eddig nem avatkozott bele abba a politikai kampányba, amely 2010 óta folyik a Mol ellen. Értékeljük azt, hogy a jelenlegi kabinet alatt kampány szinte nem folyik, eltekintve Slavko Linic pénzügyminiszter szerencsétlen kijelentésétől, amikor azt mondta, hogy a Mol rossz partner, és egy rossz partnert le lehet cserélni” – mondta a diplomata.

Iván Gábor szerint amikor politikai kampányról van szó, a magyar fél nem gondolja feltétlenül azt, hogy ezt a horvát kormány teszi, hanem olyan emberek, akiknek politikai befolyásuk van, és nem érdekeltek a Mollal fenntartandó jó partneri viszonyban. A nagykövet úgy látja, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök nem ért egyet a Mol ellen folytatott kampánnyal, és minapi nyilatkozatából egyértelmű, hogy a megegyezés mellett száll síkra.

A diplomata szerint a magyar kormány üzenete politikai és diplomáciai, és – mint fogalmazott – „messze van a háborútól”. Martonyi János külügyminiszter távolmaradása a csütörtöki dubrovniki energetikai fórumról ennek az üzenetnek a része.

„Az igazságszolgáltatást függetlennek tartjuk, de mégiscsak van olyan benyomásunk, hogy az üzleti tárgyalásokon kívül fokozódik a nyomás” – mondta a nagykövet, és felhívta a figyelmet arra, hogy miközben folynak a horvát kormány és a Mol közötti tárgyalások, eljárások vannak folyamatban a Mol igazgatóságának minden egyes tagja ellen, és a magyar vállalat igazgatóságának alelnökét, Csányi Sándort a tárgyalások megkezdésének napján hívják be Zágrábban informális beszélgetésre a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) utasítására.

„Türelmesek voltunk, de ez nem mehet így tovább” – szögezte le Iván Gábor. Budapest szerinte a kétoldalú együttműködésben számít Horvátországra az energiapolitikai együttműködés terén, de ami a Mol körül folyik, kétséget ébreszt, hogy létezik-e ilyen politikai akarat Zágrábban.

„A mi politikai üzenetünk nem zárja ki az INA és a Mol közötti megegyezés lehetőségét” – fejezte be az interjút a magyar nagykövet.

A horvát főügyészség (DORH) csütörtöki nyilatkozatában azt írta: nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát, a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát a Mol elnök-vezérigazgatója ellen folyó nyomozás, mivel az ügyben Hernádi Zsolt ellen Magyarországon még nem folytattak eljárást.

A horvát hatóság honlapján megjelent közlés szerint a Horvát Köztársaság soha nem vádolta meg Hernádi Zsoltot a magyar hatóságoknál, ezért Magyarország felelős szervei nem is folytattak eljárást ellene, így nem is lehet szó arról, hogy az ügyben már született volna ítélet.

A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy „ugyanezen vesztegetési ügyben, ugyanazon tényállásra és tények alapján – tekintettel arra, hogy a horvát nyomozás anyaga rendelkezésre állt – a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást lefolytatta, annak alapján megállapította, hogy sem Hernádi Zsolt, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt, így a nyomozást 2012. január 20-án megszüntette”. Hozzátették: a nyomozás teljes iratanyagát elküldték a horvát ügyészségnek.

Megérkezett az európai elfogatóparancs Hernádi Zsolt ellen a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba, de nem az előírt formában. A horvát rendőrség kedden európai elfogatóparancsot adott ki Hernádi Zsolt ellen, a Mol elnök-vezérigazgatója az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Hernádit Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader akkori kormányfőnek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen az INA irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat.

A kormány szerdai ülésén döntött úgy, hogy a Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét. A kabinet emellett utasította az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit, vizsgálják meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Mol–INA-ügyben a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.