A Tárki novemberi adatait nézve a biztos szavazó pártválasztók körében 51 százalékkal áll az élen a Fidesz–KDNP az előző hónaphoz hasonlóan, akkor is ennyit mért az intézet. Az MSZP úgy került a második helyre, hogy az októberi adatokhoz képest (24 százalék) jelentős, 6 százalékos visszaesést produkált. A szocialisták 2013. januári adataihoz (31 százalék) mérten azonban ez a lejtő már 13 százalékos.
Figyelemre méltó, hogy a Mesterházy Attila vezette szocialistákkal ellentétben a kormánypárt januárhoz és az egy évvel korábbi (38 százalék a Tárki szerint) adatokhoz viszonyítva is hatalmasat erősödött.
A novemberi számokat vizsgálva a Jobbik 13 százalékon áll, az Együtt–PM-nek 7, a Demokratikus Koalíciónak 6, az LMP-nek pedig 4 százaléka van a biztos szavazó pártválasztók körében.
A felmérés alapján négy párt jutna be a parlamentbe: Fidesz–KDNP, MSZP, Jobbik, és a DK. Az Együtt–PM jelenleg még pártszövetségként funkciónál, így ők a mostani eredményükkel nem szereznének mandátumot, mivel rájuk a 10 százalékos bejutási küszöb vonatkozik a választási törvény értelmében.
Az intézet kutatásából az is kiderül, hogy a bizonytalanok aránya az októberi 34 százalékról novemberre 29 százalékra csökkent – ismertette az adatokat a távirati iroda. Az előző havi változást is figyelembe véve szeptember óta már 8 százalékponttal lett kevesebb a bizonytalanok tábora. A Tárkinál megállapították azt is, hogy ugyan csökkent a bizonytalanok, s ezáltal nőtt a választani tudó szavazók aránya, mindez nem okoz változást a pártok erősorrendjében és szavazótáboruk arányaiban.
A Tárki novemberi eredményeinek alapján a teljes népesség és a pártválasztók között is a Fidesz–KDNP és az MSZP támogatottsága is lényegében változatlan maradt. A Fidesz–KDNP támogatottsága a teljes népesség körében – szeptemberhez és októberhez hasonlóan – 27 százalékon áll, míg az MSZP népszerűsége az októberi 11 százalék után novemberben 12 százalék volt.
A pártválasztók körében a Fidesz–KDNP-nek októberben 49, novemberben 48 százalékos volt a támogatottsága, az MSZP-nek pedig – ahogy július óta minden hónapban – továbbra is 20 százalékos.
Mint írták, a további parlamenti pártok támogatottsága terén is a változatlanság a fő jellemző.
A Jobbik-szavazók aránya a teljes népesség körében októberben és novemberben egyaránt 7, a pártválasztók között pedig változatlanul 13 százalék volt. Az LMP népszerűsége a teljes népességen belül változatlanul 2 százalék, a pártválasztók körében pedig már július óta folyamatosan 3 százalék.
Az Együtt–PM támogatottságát a teljes népességben ugyancsak stabilnak nevezte a Tárki. A pártszövetség népszerűsége az elmúlt egy hónapban 5 százalékon, míg a pártválasztók körében 9 százalékon állt.
A Demokratikus Koalíció támogatottsága a teljes népességen belül október után novemberben is 3 százalék volt, míg a pártválasztók között az októberi 5 százalékról, novemberre 6 százalékra emelkedett.
A Tárki közleményében arról is írt, hogy a bizonytalan szavazók arányának csökkenése mellett némileg nőtt azok aránya, akik pártpreferenciájukat nem árulják el. Az ő arányuk egy hónap alatt „kismértékben”, 11 százalékról 13 százalékra emelkedett. Jelenleg csaknem minden nyolcadik választópolgár sorolható a rejtőzködők közé – írta a Tárki.
A Tárki legfrissebb kutatása november 14. és 20. között a 18 év felettieket életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló ezer ember megkérdezésével készült – olvasható a Tárki közleményében.
Tovább növelték előnyüket a kormánypártok a biztos szavazó pártválasztók körében, jelenleg 52 százalékuk választaná a Fidesz–KDNP-t – derült ki a Századvég novemberi felméréséből. Az MSZP-re az adataik alapján a biztos szavazók 24, a Jobbikra 12 százaléka szavazna. Mind az Együtt 2014–PM, mind a Demokratikus Koalíció (DK) támogatottsága csökkent ebben a körben, a két pártra egyaránt 4-4 százalék voksolna. Így jelenleg az Együtt 2014–PM és a DK egyaránt a parlamenti bejutási küszöb alatt áll. Az LMP támogatottsága 3, míg más pártoké összesen 1 százalékos a biztos szavazó pártválasztók körében.
A jobboldali pártok és az LMP támogatottsága kismértékben nőtt, a baloldali és liberális pároké pedig valamelyest csökkent az elmúlt egy hónapban, és emelkedett a pártpreferenciájukat titkolók aránya – állapította meg novemberi kutatása alapján az Ipsos. Kiderült: Gyurcsány és Bajnai alakulatai, illetve az LMP a parlamenti küszöb alatti szimpátiával bír. A cég szerint az egy hónappal korábbiakhoz képest javult a közhangulat, és mérsékeltebbé vált a kormányváltás szándéka Magyarországon.
A Tárki összegző elemzése szerint valamennyi korcsoportban a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai formáció, az MSZP és a Jobbik a korfa két ellentétes oldalán népszerű. Az elmúlt egy évben a legfiatalabbak voltak a legkevésbé (63 százalékuk), a legidősebbek a leginkább (77 százalékuk) biztosak abban, hogy kívánnak-e szavazni. A legfiatalabbak körében csaknem ugyanannyian vannak a szavazáson való részvételt tervezők, mint az attól távol maradni szándékozók. A szavazási hajlandóság a korral – 23 és 52 év között kissé ingadozva – növekszik.
