Horváth András saját elmondása szerint ellenőri szakkoordinátorként dolgozott, a revizorok munkáját fogta össze a NAV-nál. 2009-ben adóellenőri státuszban is voltam – emelte ki. Korábban felrótták neki, hogy sosem volt revizor – Horváth a Hír TV műsorában ezt kategorikusan cáfolta. Az egykori adóellenőr beszélt arról is, hogy a saját jogosultságával kérte le az adatokat, nem pedig – ahogy a sajtóban több helyen is elhangzott – a kollégái jogosultságaival.
A büntetőjogi felelősség megállapítása után kezdhetné meg működését az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely az állami adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos 2002 és 2013 közötti gyakorlatát vizsgálná.
2011-ben a szervezeti egységének a vezetője hatalmazta fel egy nagyobb ellenőrzési projektre Horváthot, aki ezt a vezetőjét nem kívánta megnevezni a műsorban. „Rendszerszintű következtetéseket le tudtam vonni az adatokból, melyek 2011-ben kerültek hozzám. Ezek ellenőrzési adatok, nyilvántartásunk adatai, mikor milyen ellenőrzéseket végeztek, mikor milyen ellenőrzéseket nem végeztek el ezeknél a cégeknél” – mondta az adatokról, amelyekhez munkája során hozzájutott. Elmondása szerint 2012 októberében „leállították” erről a vizsgálatról.
„Nem én tereltem politikai síkra ezt az ügyet” – fogalmazott Horváth András, aki ellenzéki és kormánypárti politikusokkal is beszélgetéseket folytatott, sajtótájékoztatókat tartott az elmúlt napokban.
Arra a kérdésre, hogy tussoltak-e el ügyeket a NAV-nál, az egykori revizor úgy felelt, hogy a feljelentésében szerepel egy leírás, melyben hivatali visszaélésről ír – azaz leállítottak egy vizsgálatot egy milliárdos ügyben. Horváth ezekről az ügyekről sem szolgált konkrétumokkal. (December 10-én a Magyar Nemzet is arról írt, hogy Horváth András a kihallgatásán nem tudta igazolni súlyos állításait.)
Szerinte a legtöbb esetben „a vizsgálatok el nem rendelése” volt az egyik legjellemzőbb probléma.
Ismert: a politikai pálya felé kacsingató Horváth hivatali visszaélés miatt jelentette fel volt munkahelyét az ügyészségen. Állítása szerint az adóhatóság kivételezett helyzetben tart egy adózói kört, amelynek tagjai a kiemelt adózók közül kerülnek ki. Ők jellemzően a legnagyobb gazdasági társaságok, Horváth szerint azonban a gazdasági teljesítményükhöz képest csak csekély mértékben veszik ki részüket a közteherviselésből. Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda rendelt el nyomozást.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese szerint nincs megoldás az áfacsalások felszámolására, az áfarendszerben mindig lesznek csalók. Az Adó Online-nak adott interjúban az elnökhelyettes kifejtette: az adóhatóság évente körülbelül 500 milliárd forint adóhiányt állapít meg, és hiába találnak minden évben egyre nagyobb adókülönbözetet, a csalások volumene is folyamatosan nő.
A felszámolás alatt álló cégek összesített áfatartozása nagyjából 300-400 milliárd forint, ami vélhetően soha nem folyik be, de az egész Európai Unió küzd az áfacsalással – szögezte le.
Varga Árpád az internetes lapnak elmondta: a NAV négyezer revizora nem csak az áfát ellenőrzi. Havonta 100-110 ezer bevallás érkezik a hatósághoz, ebből 40-45 ezerre különösen figyelni kell, mert vagy visszaigénylést, vagy átvihető követelést tartalmaz. (MTI)
