Fürjes cáfolta azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont. „Fontos intézményt építünk, évtizedekre, reméljük, százados távlatokkal – az átgondoltság, minőség és a felelős gazdálkodás a legerősebb szempontok. Mindazonáltal bizakodhatunk, hogy a holokauszt-emlékév során, 2014-ben megnyithatja kapuit az új holokauszt-emlékhely” – jelentette ki.
A magyar állam is felelős volt a holokausztért – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter A zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett budapesti konferencián. Jair Lapid izraeli pénzügyminiszter ugyanitt arról beszélt, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek folyamatosnak kell lennie.
A MÁV „hihetetlen lelkiismeretesen, kiemelt figyelemmel” valósítja meg az építkezést, F. Kovács Attila vezető tervező irányításával a héten elkészültek az építészeti tervek, hamarosan építési engedélyt kap az épület – közölte Fürjes. Úgy fogalmazott: a tartalomfejlesztés tekintetében Schmidt Mária és munkatársai akkor járnak el helyesen, ha néhány hónap előkészítés után strukturált, rendezett, átgondolt tervezetet raknak le az asztalra, most „az alkotás folyamata zajlik”. „A vendégeknek sem félkész ételt tálal fel a házigazda”, amikor a belső tartalom tervezete kész, ahhoz hozzászólhat mindenki, akinek mondanivalója van és aki nyitott a közös gondolkodásra – jelentette ki.
A kormánybiztos hozzátette: a Holokauszt Emlékbizottságban eddig is nyitott párbeszéd zajlott az emlékév előkészítéséről, ez így lesz ezután is. Kifejezetten sértő lenne a zsidó szervezetekkel és másokkal szemben, ha végiggondolatlan, kimunkálatlan ötleteket kellene bárkinek is véleményeznie – vélekedett. Előkészítés, párbeszéd, megvalósítás a helyes sorrend, és a közvélemény tájékoztatása – mondta Fürjes.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a MÁV rendkívül figyelmesen járt el a bezárt pályaudvarban lakó családokkal. A pályaudvar épületében 23 szolgálati lakás volt. A MÁV-nak ugyan lett volna lehetősége a lakásbérleti szerződések egyoldalú felmondására, nem ezt tette, hanem minden lakóval egyezséget kötött, konszenzust ért el az augusztus óta tartó tárgyalások során a kiköltözés időpontjáról, a cserebérlakásról vagy a pénzbeli megváltásról, mára pedig mindenki kiköltözött az épületből – ismertette.
Fürjes Balázs leszögezte: az ügyben semmiféle titkosítás nincs, a közpénzekkel nyilvánosan elszámolnak. Az építkezés nettó ötmilliárd forintba kerül, a működtetés és az üzemeltetés kérdéseit pedig időben megoldják, az építkezés elindításával párhuzamosan. Ez a logikus sorrend – jegyezte meg. A kormánybiztos célként fogalmazta meg, hogy az intézmény meglátogatása keltse azt az érzetet a fiatalokban, hogy „ha felülkerekedik a gonosz, a holokauszt tragédiája velük vagy bármelyik barátjukkal, ismerősükkel is megtörténhetett volna hetven évvel ezelőtt. Sejtsék meg a borzalom és kiváltó okainak lényegét, döbbenjenek bele a soá valóságába, embertelenségébe.”
Ismertetése szerint az emlékévben lesznek olyan rendezvények, amelyek a múlt egy napjára, hetére emlékeztetnek majd, és olyanok is, amelyek állandósítják az emlékezést a „Felejteni tilos, emlékezni szigorúan kötelező!” erkölcsi parancs alapján. A Sorsok Háza ez utóbbi célt szolgálja, hogy nap mint nap, évről évre emlékezzünk, és ne felejtsünk, és soha ne történhessen velünk semmi hasonló embertelenség – mondta Fürjes Balázs.
