A napokban szavazott az Országgyűlés a gyermekek védelmét szolgáló törvénymódosításokról. Balatoni Mónika, a törvénycsomagot kidolgozó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek leszögezte: megdöbbentő volt számára, hogy egy ilyen fontos, a gyermekek jogait erősítő, a gyermekek fokozottabb védelmét elősegítő jogszabálycsomag tárgyalásakor milyen passzívnak mutatkozott az ellenzék. Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik vett részt aktívan a vitában, és képviselőinek nagy többsége a voksoláskor támogatta is a törvénycsomagot. A baloldali pártok azonban szinte teljesen közönyösen viselkedtek. Balatoni Mónika érthetetlennek tartja, hogy a nők jogaiért és az emberi jogokért máskor fennhangon harcoló LMP és a Demokratikus Koalíció (DK) tagjainak jó része a vitában sem vett részt, a jogvédelem élharcosaiként mutatkozó LMP-s Schiffer András és a DK-s Vadai Ágnes pedig párttársaival együtt nemmel szavazott a gyermekek védelmét erősítő jogszabály-módosításokra.
Az elfogadott törvénycsomag egyik legfontosabb eleme a gyermekekkel szembeni bűnelkövetőkre vonatkozó foglalkoztatási előírások szigorítása. Esetükben az erkölcsi bizonyítványban erre irányuló kérelem nélkül is megjelenik majd minden érintett foglalkozástól való eltiltás. Vagyis ők nem alkalmazhatók olyan munkakörben, ahol fiatalkorúak nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végeznék. Az államtitkár nagy eredménynek tartja, hogy nem csupán az új szabályok hatálybalépését követően elkövetett bűncselekményekre vonatkozik majd az eltiltás, de a már jogerősen megállapított bűncselekmények elkövetőire is.
Fontos előrelépés a gyermekekkel szembeni bizonyos bűncselekmények elévülési idejének meghosszabbítása is. Az államtitkár ezzel kapcsolatban leszögezte: sajnos sok olyan eset van, amikor egy gyermeket családjában bántalmaznak, ám a gyerek nem mer beszélni az általa átélt traumától, hisz függő viszonyban van az őt bántalmazó szülővel, így a bűncselekmény a hatóság előtt évekig rejtve marad. Az elévülési idő meghosszabbítására azért van szükség, hogy megadják a már felnőtté vált, önálló egzisztenciával rendelkező sértettnek az esélyt arra, hogy feljelentést tegyen korábbi bántalmazójával szemben. Eddig a gyermekekkel szemben elkövetett súlyos bűncselekmények esetében a sértett 23 éves koráig tehetett a feljelentést. A módosítással csak a sértett nagykorúvá válása után kezdődik majd az adott bűncselekmények elévülési ideje, így a bűncselekmény súlyosságától függően akár további 5–15 év marad a feljelentés megtételére.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
