„Tudom, hogy végül meg fogunk állapodni, de minden részlet kidolgozásához még szükség lesz néhány napra. Eddig mindenki felelősen tárgyalt, kompromisszumra készen” – olvasható Mesterházy Attilának az MTI-hez is eljuttatott írásában.
Hozzátette: „A kompromisszum azt jelenti, hogy senki sem ér el mindent, amit szeretett volna. De azt igen, hogy a megállapodással Magyarország nyerjen, mert a szövetség felépíti az igazságos, európai új Magyar Köztársaságot.”
Az MSZP elnöke szerint a választási együttműködésben ott a helyük a Demokratikus Koalíció (DK) politikusainak, tagjainak, aktivistáinak és támogatóinak is. Mesterházy Attila kitér arra is, hogy a szocialista párt nagyra értékeli Bajnai Gordon gesztusát, amellyel az Együtt–PM Szövetség vezetője visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.
A jegyzet szerint a demokratikus ellenzék a héten „sok feszültség, vita, útkeresés után” ugyanazt az együttműködési modellt választotta, amelyet az MSZP a kezdetekkor, 2012-ben javasolt: „közös lista és közös jelöltek”. Az MSZP elnöke ugyanakkor úgy véli, nem csupán az időt vesztegették ez idő alatt, mert – mint írta – „mindannyiunknak szüksége volt erre a tapasztalatra ahhoz, hogy értékelni tudjuk a teljes körű összefogás fontosságát”.
A baloldali összefogáshoz egyrészt taktikai megfontolás vezetett, ugyanakkor kényszerhelyzet is – fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Mindeddig a szocialista párt és Bajnai Gordon mozgalma is azt hirdette, hogy megújultak, s nincs közük Gyurcsány Ferenchez. Ez az állítólagos megújulás azt diktálta volna, hogy ne fogjanak össze a Demokratikus Koalícióval. A baloldali stratégák joggal gondolják azt, hogy a szavazótömb azonos, ezért próbálnak újra összeállni. A megállapodás sikerével kapcsolatban azonban a Nézőpont Intézet igazgatója úgy fogalmazott: ő nagyon sok banánhéjat lát még, meg kell ugyanis állapodni olyan kérdésekben is, amelyeket a szocialista politikusok már eldöntöttnek hittek. Az október közepén megtartott MSZP-kongresszuson elosztották a mandátumokat, s most újra kell írni az akkor megkötött kompromisszumot.
Mráz Ágoston Sámuel kiemelte: ha egy közös programot akarnak elfogadni, akkor valamelyik félnek engednie kell. Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban egy radikális, szekuláris, egyházellenes programot hirdetett meg, amelyet valószínűleg a baloldali összefogás nem tud felvállalni. A Nézőpont Intézet igazgatója szerint az elmúlt hetek eseményeiből az látható, mintha veszteségminimalizálásra készülne a baloldal, mintha nem is a győzelem lenne a legfontosabb céljuk, hanem a túlélés, hogy a legfontosabb politikusaik bekerüljenek az új parlamentbe, másrészt pedig hogy mindenki, aki a jelenlegi baloldal meghatározó szereplője, felelős legyen a választási vereségért.
Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, a baloldali pártok vitája azt üzeni a választóknak, hogy egy kormányképtelen erőről van szó. Ha a közös lista elnyerné az ország irányításának lehetőségét, se a programokban nem tudnának egyetérteni, se a költségvetést nem tudnák megalkotni, és nem lennének képesek dönteni a személyi kérdésekben sem.
Kisszelly Zoltán úgy véli, a baloldali összefogás nem egy előre megírt forgatókönyv, inkább kényszerházasságról van szó. Az MSZP számára nagy veszteség, hogy a hátukon be kell vinniük Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc pártját is, bár még nem tudni, hogy hány mandátumot ajánlottak az Együttnek és a DK-nak. Gyurcsány Ferenc tavaly augusztusban azt mondta: egy frakciónyi DK-st szeretne a parlamentben látni, s ő szeretné vezetni őket, ez 4-8 főt jelent. Vélhetően ugyanennyit szeretne az Együtt is.
Kisszelly Zoltán véleménye szerint a legtöbb baloldali szavazó már csak legyint, mert ugyanazokat a konfliktusokat látja, amelyeket az elmúlt másfél évben is, s az összefogással nem nőtt a győzelem esélye. Ugyanazok a régi emberek jönnek vissza, s ez nem jelent valós alternatívát a társadalom többsége számára, hiszen nem véletlenül szavazott nagy részük 2010-ben a Fideszre. Kisszelly Zoltán úgy gondolja, a baloldal attól fél, ha a Fidesznek még egy ciklusa lenne, akkor 2018-ban még kisebb lenne az esélyük arra, hogy fordítsanak, hiszen a most elkezdett reformok addigra termőre fordulnának.
Az Index információi szerint az egyetlen kérdés, amiben a három tárgyaló fél közül kettő nem ért egyet, Gyurcsány Ferenc szerepeltetése a közös ellenzéki listán. A portálnak a szombati tárgyalásokra rálátó egyik forrása elmondta: döntés nem született még sem az egyéni választókerületek újraosztásáról, sem Gyurcsány Ferenc listás szerepeltetéséről.
Az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért továbbra sincs kibékülve azzal, hogy a DK elnöke is listás, sőt előkelő listás helyet kapjon. Velük ellentétben a szocialisták viszont már „elengedték” ezt a kérdést, ráadásul Gyurcsányék sem emeltek kifogást az ellen, hogy Mesterházy Attila legyen a listavezető. Az egyéni választókerületek újraosztása is téma volt. A korábbi egyezséghez képest érdemi nyerési eséllyel rendelkező választókerületeket is átengedhetnek a DK-nak.
Korábban a Heti Válasz arról írt, a listán Mesterházy Attila, Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc sorrend lesz, míg a negyedik helyre a Párbeszéd Magyarországért nevezhet meg jelöltet. A lap szerint az egyéni választókörzetekről szóló alkudozásnak Bajnaiék lesznek a vesztesei – az Együtt–PM Szövetségnek kell majd több helyet átadnia a Gyurcsány-pártnak. A 106 egyéni körzetből 66-ot kaphat az MSZP, 20-20 pedig a DK-é és az Együtt 2014-é lehet. Bokros Lajossal és Fodor Gáborral nem számolnak a pártok.
Egy budapesti családi házban gyülekeztek szombat reggel az ellenzéki összefogásban érdekelt pártok vezetői, köztük Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc is. Az MTV Híradójának információi szerint a cégjegyzék alapján ez egy ingatlan-adásvétellel foglalkozó társaság székhelye, de az nem derült ki, hogy a vállalkozásnak mi köze van a baloldali pártokhoz.
A Híradó által megszólaltatott politikusok igencsak szűkszavúan nyilatkoztak az egyeztetésről. Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója annyit mondott: zajlik még az egyeztetés, de igyekeznek minél hamarabb lezárni. Szigetvári Viktor, az Együtt–PM társelnöke azt mondta: semmi olyanról nem szeretne beszélni, ami a nyilvánosságra tartozik, Gyurcsányról pedig még Molnár Csaba sem volt hajlandó nyilatkozni.
Azt nem lehet pontosan tudni, hogy hányan voltak a titkos megbeszélésen. Az alapján, amit az MTV híradójának stábja látott, arra lehet következtetni, hogy a Demokratikus Koalíció politikusai létszámfölényben lehettek a tárgyaláson.
Az MTI információi szerint a jövő hét közepéig, de akár már a hét első napjaiban megszülethet a megállapodás.
