Elhúzzák a devizaügyeket

A Kúria Luxembourgra vár, az Alkotmánybíróság sem siet a döntéssel.

Jakubász Tamás
2014. 01. 13. 4:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.

 

Segít az árfolyamgát

 

Csak az elmúlt évben harmincegymilliárd forintot takarítottak meg az árfolyamgátnak köszönhetően a devizahitelesek. További segítséget hozhat számukra egy új kafetériaelem bevezetése. A béren kívüli juttatásként adható lakáshitel-támogatással a munkáltatók is jól járnak. Olvassa el a Magyar Nemzet beszámolóját!

A devizaügyekben meghozott december 16-i jogegységi határozatában a Kúria a függőben lévő luxembourgi eljárásra hivatkozva nem döntött az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűségéről. A továbbiakról azt lehet tudni, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka február 12-én hozza nyilvánosságra álláspontját. Az európai bírói tanács ezután zárhatja le az előzetes döntéshozatalt, amit egy évvel ezelőtt a Kúria sürgősséggel kezdeményezett. A tapasztalat szerint a döntéshez két-három hónap szükséges, szakmai berkekben azonban elképzelhetőnek tartják, hogy bár Luxembourg eddig nem járt el soron kívül, határozatát már esetleg márciusban közzéteszi.

Szakmai körökben úgy vélekednek, egy esetleges márciusi európai döntés felgyorsíthatná az ügyvitelt a Kúrián. A legfőbb bírói fórum az elmúlt időkben folyamatosan elemezte a hasonló ügyeket, így akkor is rövid időn belül pontot tehetne az eset végére, ha az Európai Bíróság kimondaná: a Kúria megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését.

A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyben ifjabb Lomnici Zoltánt, a Civil Összefogás Fórum szakértőjét. Az alkotmányjogász azt mondta: a Kúriának minél előbb, de legkésőbb márciusban mindenképpen határoznia kellene a kérdésről. A szakember úgy érvelt, meg kell teremteni a jogbiztonságot, hiszen április 30-án véget ér a kilakoltatási moratórium, amely jórészt a devizahiteles családok védelmére szolgál. Hozzátette még: a bíróságok a folyamatban lévő mintegy kétezer devizaperben váltak tanácstalanná azt követően, hogy a Kúria nyitva hagyta az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörét.

Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.