Várja a kormány a Kúria jogegységi döntését az eddig válasz nélkül hagyott kérdésekben – jelentette ki legutóbb Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Hír TV P8 című műsorában szombaton úgy vélte: a legfőbb bírói testület időnyerésre játszik a devizahiteles ügyben. A politikus szerint nem kézenfekvő, hogy a magyar ítélkező fórum az Európai Bíróság döntésétől tegye függővé állásfoglalását, hiszen a hazai jogszabályok önmagukban is módot adnak az itthoni ügyfelek vitájának lezárására. Kósa elmondta azt is, a következő időszakban a Fidesz-frakció és a parlament is foglalkozik a kérdéssel.
A Kúria – egy konkrét peres ügyben – még a múlt év elején kereste meg a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot egyebek közt azt tudakolva: vizsgálhatja-e a magyar bíróság, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. Érdeklődött a Kúria arról is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést.
A luxembourgi ügy érdekessége, hogy az elmúlt hónapokban – a magyar kormányon kívül – több állam és az Európai Bizottság is írásbeli észrevételben rögzítette: a nemzeti bíróságok megvizsgálhatják, tisztességes-e a vitatott szerződési feltétel. Ezzel – a Magyar Nemzet értesülései szerint – lényegében csak az eljárásban alperesként szereplő OTP Jelzálogbank Zrt. nem értett egyet. Mindebből ítélve a Kúriának nem kellett volna kiküldenie az esetet.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
