Várja a kormány a Kúria jogegységi döntését az eddig válasz nélkül hagyott kérdésekben – jelentette ki legutóbb Kósa Lajos. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Hír TV P8 című műsorában szombaton úgy vélte: a legfőbb bírói testület időnyerésre játszik a devizahiteles ügyben. A politikus szerint nem kézenfekvő, hogy a magyar ítélkező fórum az Európai Bíróság döntésétől tegye függővé állásfoglalását, hiszen a hazai jogszabályok önmagukban is módot adnak az itthoni ügyfelek vitájának lezárására. Kósa elmondta azt is, a következő időszakban a Fidesz-frakció és a parlament is foglalkozik a kérdéssel.
A Kúria – egy konkrét peres ügyben – még a múlt év elején kereste meg a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságot egyebek közt azt tudakolva: vizsgálhatja-e a magyar bíróság, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. Érdeklődött a Kúria arról is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést.
A luxembourgi ügy érdekessége, hogy az elmúlt hónapokban – a magyar kormányon kívül – több állam és az Európai Bizottság is írásbeli észrevételben rögzítette: a nemzeti bíróságok megvizsgálhatják, tisztességes-e a vitatott szerződési feltétel. Ezzel – a Magyar Nemzet értesülései szerint – lényegében csak az eljárásban alperesként szereplő OTP Jelzálogbank Zrt. nem értett egyet. Mindebből ítélve a Kúriának nem kellett volna kiküldenie az esetet.
Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.
A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.
Segít az árfolyamgát
Csak az elmúlt évben harmincegymilliárd forintot takarítottak meg az árfolyamgátnak köszönhetően a devizahitelesek. További segítséget hozhat számukra egy új kafetériaelem bevezetése. A béren kívüli juttatásként adható lakáshitel-támogatással a munkáltatók is jól járnak. Olvassa el a Magyar Nemzet beszámolóját!
A devizaügyekben meghozott december 16-i jogegységi határozatában a Kúria a függőben lévő luxembourgi eljárásra hivatkozva nem döntött az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűségéről. A továbbiakról azt lehet tudni, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka február 12-én hozza nyilvánosságra álláspontját. Az európai bírói tanács ezután zárhatja le az előzetes döntéshozatalt, amit egy évvel ezelőtt a Kúria sürgősséggel kezdeményezett. A tapasztalat szerint a döntéshez két-három hónap szükséges, szakmai berkekben azonban elképzelhetőnek tartják, hogy bár Luxembourg eddig nem járt el soron kívül, határozatát már esetleg márciusban közzéteszi.
Szakmai körökben úgy vélekednek, egy esetleges márciusi európai döntés felgyorsíthatná az ügyvitelt a Kúrián. A legfőbb bírói fórum az elmúlt időkben folyamatosan elemezte a hasonló ügyeket, így akkor is rövid időn belül pontot tehetne az eset végére, ha az Európai Bíróság kimondaná: a Kúria megvizsgálhatja az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését.
A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyben ifjabb Lomnici Zoltánt, a Civil Összefogás Fórum szakértőjét. Az alkotmányjogász azt mondta: a Kúriának minél előbb, de legkésőbb márciusban mindenképpen határoznia kellene a kérdésről. A szakember úgy érvelt, meg kell teremteni a jogbiztonságot, hiszen április 30-án véget ér a kilakoltatási moratórium, amely jórészt a devizahiteles családok védelmére szolgál. Hozzátette még: a bíróságok a folyamatban lévő mintegy kétezer devizaperben váltak tanácstalanná azt követően, hogy a Kúria nyitva hagyta az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörét.
Részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
