Ellenzéki összeborulás: Bajnai az igazi vesztes

Egyértelmű, hogy kényszer- és nem szerelemházasságról beszélhetünk – nyilatkozták politológusok az MNO-nak.

Az SZDSZ-töredékek, a kis pártok és a Demokratikus Koalíció lehetnek a nyertesei a bejelentett összefogásnak, hiszen nem kell az ötszázalékos küszöbbel bajlódniuk – értékelt az MNO-nak Kiszelly Zoltán. A politológus úgy látja, hogy komoly áldozatokat kellett ehhez az MSZP-nek meghoznia, hiszen értékes helyekről kellett lemondaniuk, valamint nem sikerült megszabadulniuk attól a neoliberalizmustól, amelynek meggyőződésük szerint a 2010-es bukásukat köszönhették. De Kiszelly szerint az igazi nagy vesztes Bajnai Gordon és csapata, mivel a volt miniszterelnök úgy lépett fel, mint aki az ellenzék vezetője kíván lenni, ehhez képest „most junior partnerként kénytelen asszisztálni a választásokhoz”.

Erősségei és komoly gyengeségei is vannak a kialakult ellenzéki formációnak – mondta Nagy Attila Tibor. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint mindenképp komoly fegyvertény, hogy végre – néhány hónappal a választások előtt – sikerült pontot tenni az elhúzódó összefogási tárgyalások végére. Az is az új formációt erősíti, hogy sikerült a kormányellenes erők jelentős részét bevenni ebbe az összefogásba és bővíteni a palettát például Fodor révén. Vagyis a baloldal e megállapodás révén e ciklus legnagyobb szervezeti integrációjával veszi fel a küzdelmet a Fidesszel szemben, és ez a politikai realitásnak is a győzelme. Ugyanakkor ez a gyengesége is a csapatnak: olyan megosztó személyiségek szerepelnek egyből a lista élén, mint Gyurcsány, aki önmagában is elég komoly támadási felületet adhat a Fidesznek. Főleg, hogy olyan – vele személyesen és pozíciók révén is kapcsolatba került – politikusok után következik a listán, mint Mesterházy és Bajnai.

Kiszelly Zoltán úgy látja, ezzel a „dreamteammel” ugyan megalakult a baloldali szavazók és véleményvezérek álma, az összefogás, de kérdéses, hogy ehhez a körülbelül 1,5 milliós táborhoz ez a névsor képes lesz-e bizonytalanokat megnyerni. Arra a kérdésünkre, hogy ráéghet-e az egész szövetségre a „korszakváltás” kudarca, Kiszelly úgy felelt: mind a volt SZDSZ-elnökök, mind a 2002–2010 közötti időszak alatti rossz kormányzás, mind az IMF-hitel, mind az őszödi beszéd, mind a 13. havi nyugdíj elvétele komoly támadási felületet jelenthet a kampányban.

A politológus szerint azonban kicsi a valószínűsége, hogy ez a politikai konstrukció a választások előtt felbomlana, noha egyértelmű, hogy „kényszer- és nem szerelemházasságról beszélhetünk”. „Nem valószínű, hogy a baloldalon oly erősen áhított összefogásból bárki kitáncolna, mert akkor elveszítené a szavazói bizalmát” – mondta.

A lista megoszlása Nagy Attila Tibor szerint eközben megmutatta, mekkorát is gyengültek Bajnaiék a tárgyalások kezdete óta – hiszen csak ők adtak át helyeket a DK-nak, szám szerint tizenötöt. A szociknak csak azt a pár helyet kellett felszabadítani, amelyeken az újonnan bevett Fodor és Gyurcsány szerepelnek, ugyanakkor ez a pár hely is feszültséget kelthet, amelyet – ahogy az elemző már korábban elmondta – nem feltétlenül lesz olyan egyszerű kezelni, ugyanis többen lejjebb kerülhetnek az MSZP listájáról.

A DK viszont ügyesen politizált az október 23-i affér óta, legalábbis a baloldali szavazók szimpátiáját sikerült megnyerniük, úgyhogy egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy bekerültek az összefogásba. Ugyanakkor a lista elrendezéséből látszik, hogy 30 % -os eredmény  és egy -két választókerületi győzelem esetében a DK 5-7 képviselőre számíthatna. De, az összefogásba való bekerülés önmagában is siker Gyurcsányéknak, hiszen sokáig úgy tűnt, hogy erre a többi partner nem lesz hajlandó.

Az pedig, hogy Fodort is bevették, mindenképpen érdekes – mondta Nagy – több helyet viszont eddigi ismereteink szerint nem kapott, egyszóval a szélesebb politikai paletta lefedését, a liberális márkát vették meg ezzel a negyedik hellyel, meg persze bizonyos körökben Fodor húzónévnek is számít.

Kiszelly Zoltán kitért arra is, hogy a közeljövőben veszteségei ellenére megerősödhet a szocialista párt, méghozzá kis szövetségei rovására. „A DK elérte egyik legfőbb célját, az összefogást, az Együtt–PM Szövetség szereplői pedig feltették mindkét kezüket, így akár a nagyobb erő felé is átáramolhatnak a baloldali szavazók” – érvelt. Profitálhat Kiszelly szerint mindebből az LMP és a Jobbik is.

A zöldpárt begyűjtheti azok voksát, akik szerint az összefogás nem garantálja a meghirdetett korszakváltást, bár az elemző szerint kérdéses, hogy az öt százalékhoz ez elég lesz-e. A radikális párt pedig azokban a válságövezetekben erősödhet meg, ahol a Jobbik tud a Magyar Gárdára mutogatni, hogy ő védett meg akkor, amikor a balliberális kormány magatokra hagyott titeket.