Szombaton hozta nyilvánosságra a LÉT azt a javaslatát, amely feltétel nélküli alapjövedelmet biztosítana, alanyi jogon egy életen át az összes magyar állampolgárnak, azoknak is, akik soha nem dolgoztak. A terv szerint gyerekeknek 25, felnőtteknek 50, várandós kismamáknak pedig 75 ezer forint járna havonta – számolt be a köztévé Híradója.
Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte a munkacsoport által elkészített anyagot. A Széchenyi-díjas kutató úgy vélte: az új rendszerrel felszámolható lenne a mélyszegénység és csökkenthető lenne a szegényebb és a magasabb jövedelmű csoportok közötti feszültség.
„Ha javul a segélyezettek helyzete, és ezzel egyidejűleg javul a munkában lévők szegénysége – hiszen azoknak, akik dolgoznak, harmada szegény, a léthatáron van –, és ha a távolság szűkül, valamint a szegénységet is eléri a civilizált létfeltételek bizonyos minimuma, akkor az irigység is mérséklődhet” – állapította meg a szociológus.
Az ötlet éves szinten az adóbevétel-kiesésekkel közel 6400 milliárd forintba, vagyis körülbelül a magyar költségvetés 40 százalékába kerülne. Az anyag készítői azt állították: a feltétel nélküli alapjövedelem bevezethető – az adórendszer és a támogatások teljes átalakításával.
Megszüntetnék az összes, az 50 ezer forintos LÉT-nél kisebb összegű segélyt, felszámolnák a családi adókedvezményt és bevezethetnék a többkulcsos adórendszert, valamint azokra, akik dolgoznak, egy új hozzájárulási adót is kivetnének. Ráadásul ők lennének azok, akiknek adójából kifizetnék a munkanélküliek, az idősek és a gyerekek feltétel nélküli alapjövedelmét is.
A koncepciót egy magát függetlennek valló szakértői munkacsoport készítette, a konferencián azonban többek között felszólalt Surányi György volt jegybankelnök, akinek neve 2009-ben és sajtóhírek szerint az elmúlt néhány napban is felmerült baloldali miniszterelnök-jelöltként. A munkacsoport tagja Misetics Bálint is, aki ellenzéki aktivistaként részt vett a Fidesz-székház tavaly márciusi elfoglalásában. Ferge Zsuzsa pedig, aki videóüzenetben értékelte a magyar oktatás és szegénység helyzetét az Együtt–PM pénteki programbemutató rendezvényén, ezúttal „külső szakértőként” vett részt a konferencián. Az elmúlt hónapokban egyébként több vezető szocialista politikus, például Mesterházy Attila és Szanyi Tibor is beszélt arról, hogy érdemes megfontolni az alanyi jogon járó jövedelem bevezetését.
„Tulajdonképpen a jelenleg szociális rendszer teljesen le lenne bontva, elsősorban megtámadnák a jelenlegi nyugdíjrendszert” – fogalmazott szombaton a Híradónak Boros Imre közgazdász.
A szakember úgy vélte: a LÉT ötlete csak a választások előtti kampányfogás. Ráadásul Boros szerint beláthatatlan gazdasági-társadalmi következményekkel járna, az ország eladósodna és nőne a fekete- és a szürkegazdaság is.
„Ez mindent borítana, de ők erről nem beszélnek. Mi lenne, miből kellene finanszírozni az oktatást? Miből kellene finanszírozni az egészségügyet? És mint kellene a szociális ellátásokat biztosítani, hogy csak azokról a tételekről beszéljek, ami nem bér jellegű?” – magyarázta.
A közgazdász hozzátette, a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetéséhez fel kellene rúgni a háromszázalékos költségvetési hiánycélt, vagy növelni kellene a büdzsé bevételeit, például az egykulcsos adórendszer megszüntetésével.
