Létpénzt osztanának munka nélkül

Csődbe vinné az országot a LÉT nevű, magát függetlennek valló munkacsoport azon javaslata, miszerint mindenkit alapjövedelem illetne meg.

A 2009-ben és idén is esetleges kormányfőjelöltként hírbe hozott Surányi György közgazdász, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. – A javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet hozna a gazdaságnak – vélekedett, megjegyezve: az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz.

Az ötlet csaknem 6400 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetés 40 százaléka. Az anyag készítői szükségesnek látnák az adórendszer és a támogatások teljes átalakítását: megszüntetnék az összes, az 50 ezer forintos létbérnél kisebb összegű segélyt, felszámolnák a családi adókedvezményt és bevezethetnék a többkulcsos adórendszert, valamint azokra, akik dolgoznak, egy új hozzájárulási adót is kivetnének. Utóbbiak adójából rendeznék a munkanélküliek, az idősek és a gyerekek feltétel nélküli alapjövedelmét is.

– A különböző baloldali ihletettségű mozgalmak időről időre leporolják utópisztikus elképzeléseiket a társadalom megreformálásáról, amire most az apropót egyértelműen a küszöbönálló választás adja – vélekedett lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász. Az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere szerint a program megvalósításra teljesen alkalmatlan, ám szavazatszerzésre, a munka világából 2010-ig kimaradó, és így ebbe szocializálódott emberek megszólítására jó lehet. Mint fogalmazott, a kommunista ideát megtestesítő elképzelés, miszerint mindenki képességei szerint ad be a közösbe, és a javakból mindenki a szükségletei szerint részesül alanyi jogon, társadalmi katasztrófához vezetne: összeomolna a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer, miközben megnőne a munkakerülők száma, az úgynevezett megélhetési bűnözés nem csökkenne, hanem növekedne, egyfajta keresetkiegészítés gyanánt.

A kritikus anyagi és társadalmi helyzetű családok ráadásul pusztán az alanyi jogon járó pénzért vállalnának mind több gyermeket, ami beláthatatlan következményekkel járna. – Az ötlet egyértelműen politikai ösztönzésű, elég megnézni a program kidolgozóinak névsorát. Surányi György jegybankelnökként például a Bokros-csomaghoz asszisztált, nevéhez fűződik a forint leértékelése és a 18 százalékos infláció, ami embertelen terhet jelentett a nehéz szociális helyzetűeknek. Szintén ehhez az időszakhoz köthető a gyes és anyasági támogatás megszüntetése is – emlékeztetett Boros Imre, megjegyezve: az elképzelés megvalósulása a családoknak igen kedvező, egykulcsos adórendszer megszűnését is jelentené.

Sem a kormány, sem a Fidesz nem kommentálta a balliberális véleményformálók által favorizált, vélhetőleg komoly ellenzéki támogatásra érdemes elképzelést, az elmúlt három és fél év intézkedései azonban egészen más irányt képviselnek. A szociális ellátórendszer átalakításának a kabinet által is többször hangoztatott fő alapelve, hogy a támogatások ne feltétlenül és alanyi jogon járjanak. Ennek megfelelően például ma már minden bér- és jövedelempótló támogatás munkához, aktivitáshoz kötött, a családi pótlék és iskolai támogatás feltétele a rendszeres iskolába járás, míg a rendszeres szociális segély a lakókörnyezet rendben tartásához kötött.