Immár „független szakértők” által kidolgozott programként lehet beszélni a létpénz, azaz az alanyi jogon járó juttatás rendszeréről. A korábban az MSZP választmányában sikert arató, többek között Szanyi Tibor és Braun Róbert szocialista, valamint Schiffer András LMP-s politikusok szerint is megvitatandó elképzelés rendszerszintű kidolgozását a hét végén a Kossuth Klubban, valamint az interneten ismertette a balliberális holdudvarhoz sorolható személyek fémjelezte LÉT munkacsoport.
Bánfalvi István szociálpolitikus, az agytröszt vezetője arról beszélt, hogy a létpénzt a rászorultságalapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő állampolgárnak, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel. – Az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani, és bevezetésével egy időben megszűnnének az annál kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek csökkennének – fogalmazott, megjegyezve: a modell szerint az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Még a börtönben ülőknek is járna a puszta létezés jogán, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül folyósítandó állami fizetés, az úgynevezett létdíj, amely az MSZP csodafegyvere lesz a választási kampányban. Ilyenkor örülhetünk csak igazán a négyévenkénti kampányidőszaknak, amely ennyire vidám pillanatokat is tartogat – olvassa el a Magyar Nemzet vezércikkét.
A program kidolgozásában szintén részt vevő, közismerten balos kötődésű Ferge Zsuzsa szociológus – aki az Együtt–PM pénteki rendezvényén videoüzenetben értékelte az oktatás és szegénység helyzetét – arról beszélt, hogy az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná, és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának a jövedelme csökkenne. Mint mondta, a létbér bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza. – Gyakran hangzik el az a kérdés, hogy az alapbér bevezetésével ki fog dolgozni. Ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni – fogalmazott a szociológus, hozzátéve: két előkészítő utat lát az alapjövedelem bevezetése előtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetőleg az alacsony bérek emelése lehet.
A 2009-ben és idén is esetleges kormányfőjelöltként hírbe hozott Surányi György közgazdász, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. – A javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet hozna a gazdaságnak – vélekedett, megjegyezve: az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz.
Az ötlet csaknem 6400 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetés 40 százaléka. Az anyag készítői szükségesnek látnák az adórendszer és a támogatások teljes átalakítását: megszüntetnék az összes, az 50 ezer forintos létbérnél kisebb összegű segélyt, felszámolnák a családi adókedvezményt és bevezethetnék a többkulcsos adórendszert, valamint azokra, akik dolgoznak, egy új hozzájárulási adót is kivetnének. Utóbbiak adójából rendeznék a munkanélküliek, az idősek és a gyerekek feltétel nélküli alapjövedelmét is.
– A különböző baloldali ihletettségű mozgalmak időről időre leporolják utópisztikus elképzeléseiket a társadalom megreformálásáról, amire most az apropót egyértelműen a küszöbönálló választás adja – vélekedett lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász. Az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere szerint a program megvalósításra teljesen alkalmatlan, ám szavazatszerzésre, a munka világából 2010-ig kimaradó, és így ebbe szocializálódott emberek megszólítására jó lehet. Mint fogalmazott, a kommunista ideát megtestesítő elképzelés, miszerint mindenki képességei szerint ad be a közösbe, és a javakból mindenki a szükségletei szerint részesül alanyi jogon, társadalmi katasztrófához vezetne: összeomolna a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer, miközben megnőne a munkakerülők száma, az úgynevezett megélhetési bűnözés nem csökkenne, hanem növekedne, egyfajta keresetkiegészítés gyanánt.
A kritikus anyagi és társadalmi helyzetű családok ráadásul pusztán az alanyi jogon járó pénzért vállalnának mind több gyermeket, ami beláthatatlan következményekkel járna. – Az ötlet egyértelműen politikai ösztönzésű, elég megnézni a program kidolgozóinak névsorát. Surányi György jegybankelnökként például a Bokros-csomaghoz asszisztált, nevéhez fűződik a forint leértékelése és a 18 százalékos infláció, ami embertelen terhet jelentett a nehéz szociális helyzetűeknek. Szintén ehhez az időszakhoz köthető a gyes és anyasági támogatás megszüntetése is – emlékeztetett Boros Imre, megjegyezve: az elképzelés megvalósulása a családoknak igen kedvező, egykulcsos adórendszer megszűnését is jelentené.
Sem a kormány, sem a Fidesz nem kommentálta a balliberális véleményformálók által favorizált, vélhetőleg komoly ellenzéki támogatásra érdemes elképzelést, az elmúlt három és fél év intézkedései azonban egészen más irányt képviselnek. A szociális ellátórendszer átalakításának a kabinet által is többször hangoztatott fő alapelve, hogy a támogatások ne feltétlenül és alanyi jogon járjanak. Ennek megfelelően például ma már minden bér- és jövedelempótló támogatás munkához, aktivitáshoz kötött, a családi pótlék és iskolai támogatás feltétele a rendszeres iskolába járás, míg a rendszeres szociális segély a lakókörnyezet rendben tartásához kötött.
