A 2009-ben és idén is esetleges kormányfőjelöltként hírbe hozott Surányi György közgazdász, korábbi jegybankelnök azt hangoztatta, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. – A javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet hozna a gazdaságnak – vélekedett, megjegyezve: az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz.
Az ötlet csaknem 6400 milliárd forintba kerülne, ami a költségvetés 40 százaléka. Az anyag készítői szükségesnek látnák az adórendszer és a támogatások teljes átalakítását: megszüntetnék az összes, az 50 ezer forintos létbérnél kisebb összegű segélyt, felszámolnák a családi adókedvezményt és bevezethetnék a többkulcsos adórendszert, valamint azokra, akik dolgoznak, egy új hozzájárulási adót is kivetnének. Utóbbiak adójából rendeznék a munkanélküliek, az idősek és a gyerekek feltétel nélküli alapjövedelmét is.
– A különböző baloldali ihletettségű mozgalmak időről időre leporolják utópisztikus elképzeléseiket a társadalom megreformálásáról, amire most az apropót egyértelműen a küszöbönálló választás adja – vélekedett lapunk megkeresésére Boros Imre közgazdász. Az első Orbán-kormány tárca nélküli minisztere szerint a program megvalósításra teljesen alkalmatlan, ám szavazatszerzésre, a munka világából 2010-ig kimaradó, és így ebbe szocializálódott emberek megszólítására jó lehet. Mint fogalmazott, a kommunista ideát megtestesítő elképzelés, miszerint mindenki képességei szerint ad be a közösbe, és a javakból mindenki a szükségletei szerint részesül alanyi jogon, társadalmi katasztrófához vezetne: összeomolna a szociális ellátórendszer, a nyugdíjrendszer, miközben megnőne a munkakerülők száma, az úgynevezett megélhetési bűnözés nem csökkenne, hanem növekedne, egyfajta keresetkiegészítés gyanánt.
