„Az átszervezés megtörtént, az esélyt megkaptuk, hogy egy jól működő állami egészségügyi rendszerünk legyen, de sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy a kórházak, az orvosok, ápolónők, és elsősorban a betegek biztonságban érezzék magukat” – hangoztatta a kormányfő a Balassa János Kórház új szárnyának átadásán.
Az elmúlt négy évet értékelve azt mondta: több mint 300 milliárd forint értékű fejlesztés történt a magyar egészségügyben, és 400 fejlesztési program zajlik országszerte. A kormány sikeres lépéseket tett a területi egyenlőtlenség felszámolása érdekében is, minden magyarnak jó reményei vannak arra, hogy azonos szintű ellátás illeti majd meg. A rezidensek számára létrehozott ösztöndíjrendszernek köszönhetően sikerült lassítani a legjobban képzett egészségügyi dolgozók kiáramlását az országból, és ma az elvándorlás a magyar egészségügyből alacsonyabb szintű, mint 2009-ben volt – közölte a kormányfő.
„Béremelések is történtek, persze messze vagyunk attól, hogy az osztrák vagy német bérekről beszélhessünk, de a néhány lépésben elért béremelést egy európai válság kellős közepén érdemes megbecsülnünk” – jegyezte meg. Szólt arról is, hogy átalakították a betegszállítás rendszerét, amelynek színvonala szavai szerint a kormányváltáskor sok hasonlóságot mutatott a harmadik világ országaiéval. 2010 óta 120 új mentőautót vásároltak, sürgősségi rohamkocsikat állítottak munkába, és még 178 újabb mentőautó érkezik a magyar egészségügybe. Huszonkét új mentőállomás épült és hatvanat korszerűsítettek – sorolta.
Orbán kitért arra, hogy az a változás, amely 2010-től zajlik Magyarországon, valójában a 2008-as népszavazással kezdődött, amelyet „azért kellett tartani, hogy ne legyen vizitdíj és kórházi napidíj”. A népszavazás hozta létre azt az összefogást, amely 2010-ben a politikában is megtestesült – tette hozzá. Az előttünk álló időszak kemény munkával telik majd el, de ez nem ok arra, hogy visszaforduljunk azokhoz a kaotikus állapotokhoz, amelyeket 2010-ben kellett orvosolnunk – hangoztatta.
Beszédében arra kérte Magyarország választópolgárait, hogy higgadtan gondolják át az ország elmúlt négy évét, vessék össze az ország mai állapotát a négy évvel ezelőttivel. „Gondoljanak az egészségügyre, a rezsicsökkentésre, a munkanélküliségben bekövetkezett javulásra. Kellő méltósággal menjünk el április 6-án választani, és adjunk le a voksunkat a jövő mellett” – mondta.
Orbán arról is beszélt, hogy a most kibővült szekszárdi kórház, amely 2013-ban 880 millió forintos állami adósságkonszolidációban részesült, 140 ezer ember számára nyújt a 21. századhoz méltó ellátást. Végre az a szégyenteljes helyzet is megszűnik, hogy van Magyarországnak olyan megyéje, ahol nincs MRI (mágneses magrezonancia képalkotó) berendezés, Tolna megye többé nem ilyen – fogalmazott a miniszterelnök.
Muth Lajos, a kórház főigazgatója az átadáson emlékeztetett arra, hogy a 2007-ben elkészült műtőblokkal, a 2011-ben átadott sürgősségi betegellátó osztállyal és a most megépült új szárnnyal jelentősen javultak az infrastrukturális feltételek. Megjegyezte azt is, hogy a napi működési feltételek ugyanakkor javulásra szorulnak.
„A működtetés hatékonyságában rejlő tartalékok jelentős részét kihasználtuk, további segítségre szorulunk; a miniszterelnök úrral folytatott megbeszélések reményt adnak arra, hogy kedvező változások lesznek e téren” – mondta.
Az új létesítményt Orbán Viktor, Puskás Imre (Fidesz-KDNP), a Tolna megyei közgyűlés elnöke, Horváth István (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere és Muth adta át ünnepélyesen. A polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogy az egészségügyi beruházás a jövőt szolgálja. A szekszárdi gyógyító intézmény közleménye szerint a Balassa János Kórház új szárnya 3,6 milliárd forintos beruházással 3,3 milliárd forintos európai uniós támogatással, a pavilonrendszerű kórház tömbösítési folyamatának részeként épült meg.
A lebontott orvos-nővérszálló helyén elkészült háromszintes épületben, valamint a sürgősségi osztály feletti épületrészben 93 beteget helyezhetnek el; az új létesítményben kapott helyet a kardiológiai és az ideggyógyászati osztály, valamint több szakrendelés. A fejlesztésnek köszönhetően központi intenzív osztály hoztak létre a kórházban. A projekt keretében összesen 1,2 milliárd forint értékű orvosi műszer és berendezés kerül az intézménybe, köztük egy MRI-benredezés, három röntgen- és négy ultrahangkészülék.
A magyar egészségügyi rendszert is újjáformálta a kormány 2010-óta. A Gyurcsány-korszakkal szemben az állami felelősségvállalás is megjelent, a terheket pedig nem a családokra, nem a betegekre hárítják. Legutóbb egy összesen tízmilliárd forintos többletforrást jelentett be a szakminisztérium, aminek köszönhetően emelkedik a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, a védőnők és az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozása és bére is.
Mint ismert, az Orbán-kormány több lépcsőben emeli az egészségügyi dolgozók bérét. Tavaly novemberben 6,14 milliárd forintot kaptak az alapellátásban dolgozók egy összegben, tíz hónapra visszamenőleg. Szócska Miklós államtitkár akkor úgy fogalmazott, hogy ennek köszönhetően egy háziorvosi praxis átlagosan havi 45-46 ezer forinttal kap többet, a védőnők átlagosan plusz 13,5 ezer forint havi növekedésre számíthatnak.
2009-hez képest 2014-ben a többlet elérte a 30 milliárd forintot.
Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője múlt héten Budapesten, az egészségügy elmúlt négy évét értékelve sajtótájékoztatón azt mondta, ma már az egészségügyi dolgozók és az állampolgárok is joggal bízhatnak abban, hogy egyre erősebb, egyre szervezettebb és egyre jobb lesz a magyar egészségügy. A terveik közül kiemelte, hogy folytatódnak a szűrőprogramok (emlőrák- és vastagbélrákszűrés), intenzív program indul a várólisták csökkentésére és folytatódnak az ösztöndíjprogramok.
Az egészségügyi ellátás mellett a kormányzat a prevenciót és az egészséges életmódot is kiemelten kezeli. Már a fiatalabb generáció esetében is, így tízmilliárd forintot fordít az országos köznevelési infrastruktúra-fejlesztésre, amelynek részeként uszodák, tornatermek épülnek, sportolási lehetőséget teremtve ezzel. Mint Orbán több alkalommal is felhívta a figyelmet rá, a cél az, hogy minden járásban legyen legalább egy uszoda.
