„Az átszervezés megtörtént, az esélyt megkaptuk, hogy egy jól működő állami egészségügyi rendszerünk legyen, de sokat kell dolgozni annak érdekében, hogy a kórházak, az orvosok, ápolónők, és elsősorban a betegek biztonságban érezzék magukat” – hangoztatta a kormányfő a Balassa János Kórház új szárnyának átadásán.
Az elmúlt négy évet értékelve azt mondta: több mint 300 milliárd forint értékű fejlesztés történt a magyar egészségügyben, és 400 fejlesztési program zajlik országszerte. A kormány sikeres lépéseket tett a területi egyenlőtlenség felszámolása érdekében is, minden magyarnak jó reményei vannak arra, hogy azonos szintű ellátás illeti majd meg. A rezidensek számára létrehozott ösztöndíjrendszernek köszönhetően sikerült lassítani a legjobban képzett egészségügyi dolgozók kiáramlását az országból, és ma az elvándorlás a magyar egészségügyből alacsonyabb szintű, mint 2009-ben volt – közölte a kormányfő.
„Béremelések is történtek, persze messze vagyunk attól, hogy az osztrák vagy német bérekről beszélhessünk, de a néhány lépésben elért béremelést egy európai válság kellős közepén érdemes megbecsülnünk” – jegyezte meg. Szólt arról is, hogy átalakították a betegszállítás rendszerét, amelynek színvonala szavai szerint a kormányváltáskor sok hasonlóságot mutatott a harmadik világ országaiéval. 2010 óta 120 új mentőautót vásároltak, sürgősségi rohamkocsikat állítottak munkába, és még 178 újabb mentőautó érkezik a magyar egészségügybe. Huszonkét új mentőállomás épült és hatvanat korszerűsítettek – sorolta.
Orbán kitért arra, hogy az a változás, amely 2010-től zajlik Magyarországon, valójában a 2008-as népszavazással kezdődött, amelyet „azért kellett tartani, hogy ne legyen vizitdíj és kórházi napidíj”. A népszavazás hozta létre azt az összefogást, amely 2010-ben a politikában is megtestesült – tette hozzá. Az előttünk álló időszak kemény munkával telik majd el, de ez nem ok arra, hogy visszaforduljunk azokhoz a kaotikus állapotokhoz, amelyeket 2010-ben kellett orvosolnunk – hangoztatta.