Pintér Sándor: Nem történt bűncselekmény

A belügyminiszter szerint Gyurcsány és Bajnai is nyilvánosságra hozhatta volna ezeket a titkosszolgálati anyagokat.

„Félő, hogy félrevezetik Magyarországot” – indokolta a sajtótájékoztató összehívásának okait Pintér Sándor. Hangsúlyozta, hogy 2011-ben a Belügyminisztérium kiadott egy közleményt, melyben elmondták, hogy nem kívánnak foglalkozni ezzel a kérdéssel, ezt az MSZP belügyének tekintik.

Kiemelte, hogy Gyurcsány Ferencnek lehetősége volt megismernie mindkét jelentést. A Gyümölcsöskert fedőnevű akciót 2006. október 9-én kezdték a titkosszolgálatok, és 2007. május 21-én zárták le a felderítő munkájukat – fogalmazott Pintér Sándor, hozzátéve, hogy „Gyurcsány úr miniszterelnöksége alatt zajlott ez a felderítő munka, tehát elviekben ismeri minden egyes részletét, ismeri a pontos tartalmát”.

A Gerilla fedőnevű felderítő munka 2007. február 22-én kezdődött, és ugyan 2009. július 27-én zárták le, de a meghatározó részletek április 14-e előtt kerültek bele a jelentésbe – mielőtt lemondott volna a miniszterelnöki posztról – mondta Pintér Sándor, aki szerint Gyurcsány Ferenc „egyértelműen megismerhette” ezen jelentések tartalmát.

Nem illetéktelenek készítették a felvételt az őszödi beszédről, hanem ezt csakis azok tehették meg, akik lojálisak voltak Gyurcsány Ferenchez, és a felvételt az akkori miniszterelnök közvetlen környezete kapta meg – hangsúlyozta a belügyminiszter. Pintér Sándor kiemelte, hogy nem történt bűncselekmény a kiszivárogtatással, így a nyilvánosságra hozatallal sem, ahogy államellenes cselekedet sem valósult meg.

Az akkori kormányzó párt legfelső szintjére vezetnek a szálak, és a belügyminiszter szerint nem titkosszolgálati kérdés a nyilvánosságra hozatal. Bűncselekmény nem történt ezzel kapcsolatban – húzta alá. Pintér Sándor hozzátette: nem kellett titkosszolgálati munkát végezni ebben a kérdésben.

Szólt arról is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság tagjai teljes egészében megismerhetik a jelentéseket, a teljes nyilvánosságra hozatallal ugyanakkor szerinte a titkosszolgálati munka egyes részletei nagyobb kárt szenvednének, mint amennyi az hasznot hozna.

A miniszter kiemelte ugyanakkor, hogy „nem szabad hagyni, hogy politizáljanak a titkosszolgálati anyagokkal”. Újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdeményezte az érintett anyagok feloldását.

A belügyminiszter szerint Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon is nyilvánosságra hozhatta volna ezeket a titkosszolgálati anyagokat, melyek egyébként az ő miniszterelnökségük alatt készültek. Pintér Sándor kérdésre válaszolva közölte, hogy a 2006. őszi zavargásokkal kapcsolatban elé nem került olyan dokumentum, mely az őszödi beszéd és a tévészékház ostroma közötti ok-okozati kérdéseket vizsgálta volna.

Ugyancsak kérdésekre válaszolva a belügyminiszter azt mondta, meggyőződése szerint az ügyben nem is kellett volna titkosszolgálati munkát végezni azt követően, hogy megállapították, nem „kívülről, illetéktelenek” rögzítették a beszédet.

Pintér Sándor közölte továbbá, hogy nincs tudomása harmadik jelentésről, valamint egyértelműen visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint munkatársai megváltoztatták volna a jelentésben foglaltakat. A jelentések minőségét firtató kérdésre reagálva megjegyezte ugyanakkor, hogy „jelen pillanatban ilyen jelentés nem készülhetne”.

Már 2006 májusában szerette volna nyilvánosságra hozni az őszödi beszédet Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc akkori államtitkára (a kormányzati kommunikációért felelt). Ezt a Népszabadság korábbi főszerkesztője mondta el az ATV-nek és a Nol.hu-nak. Ehhez képest Gyurcsány még mindig árulásról beszél.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszédéről Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a beszéd elmondásának napján tájékoztatta a Népszabadságot – ismételte meg a napilap akkori főszerkesztője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kedden este. Vörös T. Károly elmondta: 2006. május 26-án azzal hívta fel Gál J. Zoltán, hogy „a főnök egy nagyon jó beszédet mondott". Mire ő úgy reagált: "Zoli, küldjétek el, megszerkesztjük és, ha kell, leközöljük. Ennyi volt a beszélgetés. Utána nem történt semmi” – jegyezte meg a tévéműsorban a volt főszerkesztő, aki hozzátette: ebben az ügyben azóta se jelentkezett Gál J. Zoltán, de más ügyben se nagyon.

Vörös T. Károly beszélt arról is, hogy amikor a beszéd egyes részletei nyilvánosságra kerültek, szeptember 17-én, egy vasárnapi napon, nehéz dilemma elé került, ugyanis a lap hétfői számának Fórum oldalába már pénteken betördeltek egy írást Gyurcsány Ferenctől, ami a volt főszerkesztő szerint jó cikk volt, nagyon kritikus és az ország állapotáról szóló. Miután sok köze volt a beszédhez, ez az írás megjelent, de nem volt hatása, a beszéd elsodorta – tette hozzá.

Arra kérdésre, hogy tudatos lehetett-e az időbeli egybeesés e cikk és az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülés között, a főszerkesztő azt valószínűsítette, hogy nem.

Az őszödi beszéd hátteréről részletesebben itt olvashat.