Az államfő által visszaküldött földtörvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány alapján a Btk.-ban ezentúl az szerepelne, hogy bűntettet követ el, ha valaki mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet jogellenesen megszerez. Az alkotmányügyi bizottság 18 igen és két nem szavazattal döntött a módosító indítvány benyújtásáról hétfő reggeli ülésén.
Az államfő többek között azért küldte vissza a Nagy István (Fidesz) által kezdeményezett, ki nem hirdetett jogszabályt, mert a zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják.
Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványa törli a jogszabályból az ügyészi vizsgálatra vonatkozó, „a közérdekvédelmi feladatkörhöz nem illeszkedő” szabályokat, de fenntartja az ügyész jogát az érintett állami nyilvántartásokból való adatkéréshez. A módosító indítvány indokolása szerint az új büntetőjogi tényállás megállapításával az ügyész büntetőjogi feladatai és fellépési lehetőségei bővülnek. A törvény kimondja, hogy a büntetőeljárás során keletkezett bizonyítékok a zsebszerződések semmisségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.
A Btk.-módosítás május 2-án lépne hatályba. Az Országgyűlés tavaly október végén fogadta el a törvényt, amely alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.
Általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvényjavaslat módosítását hétfői ülésén az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének javaslata szerint kikerülhet az államfő által kifogásolt rendelkezés az MMA-törvény módosításából. Áder János még decemberben küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a Nemzet Művésze díjat létrehozó törvénymódosítást.
Az államfő indoklása szerint a december 9-én elfogadott módosításban szereplő rendelkezés, miszerint kivételes méltánylást érdemlő esetben a díj bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művésznek is adományozható – függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól –, nem felel meg annak a társadalmi elvárásnak, hogy egy ilyen rangos elismerést kizárólag olyanok kapjanak meg, akik a maguk művészeti területén nyújtott kimagasló teljesítményen túl törvénytisztelő állampolgárként is méltók a címre.
Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága 18 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a paksi atomerőmű beruházásról szóló törvényjavaslatot. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bizottsági ülésen elmondta: a kormány olyan megállapodást hozott tető alá az orosz féllel, amely a következő évtizedekben garantálhatja az ország energiabiztonságát és energiaellátását. Kiemelte: a beruházás szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság és a lakosság növekvő energiaigényét olcsón és versenyképesen tudják kiszolgálni.
A gazdasági és informatikai bizottság szintén vitára alkalmasnak találta a javaslatot, melyet 18 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadtak el.
Terjedelmes módosítást javasol az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az országgyűlési törvény és az új házszabály módosítására benyújtott javaslatokon. Átfogalmazták azt a részt is, amely arról szól, hogy üléskezdéskor a képviselők felállva köszöntik a választópolgárokat. A testület hétfői ülésén döntött módosító indítványok benyújtásáról ezekhez a javaslatokhoz.
Az Országgyűlésről szóló és azzal összefüggő egyéb törvények módosításához benyújtott indítványban meghatározzák a képviselői tiszteletdíj megvonásának, valamint a képviselői joggyakorlás felfüggesztésének menetét, ha a képviselő a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre, szemléltetésre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, illetve erőszakosan lép fel. Egyet nem értés esetén a képviselő öt munkanapon belül kérheti a mentelmi bizottságtól a döntés hatályon kívül helyezését. A kérelemről a bizottság tizenöt napon belül dönt, ha túllépi a határidőt vagy nem adott helyt a képviselő kérelmének, akkor arról a honatya kérheti az Országgyűlés döntését.
