Jelen formájában elsősorban szimbolikus a külhoni magyarok részvétele a voksoláson. A szabályozás azt mutatja, hogy egységes a magyar nemzet, de ez döntő csak nagyon kiegyensúlyozott választási eredménynél lehetne – rögzítette.
A frakcióvezető-helyettes nagyon fontosnak nevezte még a trianoni emléktörvényt, amely először közelít abból az irányból a trianoni tragédiához, hogy hogyan lehet a történteket a magunk javára fordítani. Kiemelte: reméli, hogy a mostani négy évre úgy fognak majd emlékezni, amikor olyan alkotmányos alapokat sikerült meghatározni, amelyeket a következő kormányok – függetlenül attól, hogy jobb-, vagy baloldaliak – irányadónak tekintenek.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében az átfogó nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Fontos, hogy tudományosan is megértessék a közvéleménnyel, ők nem kisebbség, hanem nemzeti közösség, olyan nemzeti közösség, amely élni akar – fogalmazott az elnök. Szász Jenő felhívta a figyelmet a környező államokban élő magyarság egyre nagyobb mértékű népességfogyására, és jelezte: az intézet Kárpát Haza programjának a célja, hogy erős, élni akaró nemzeti közösségeket teremtsenek.
Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke arról beszélt, hogy a magyar kultúra az, amely összetartja ezt a világnemzetet. 15 millió magyar vagy magyar kultúrán nevelkedett ember él a világban – emlékeztetett. Uniós keretek között gondolkodni kell azon, hogy a kisebbségi sorban élő magyarokat a környező államokban milyen jogok illeti meg, rögzítette az MTA volt elnöke, hozzátéve: nem elég kulturális autonómiáról beszélni, hanem a területiről is szót kell ejteni. A 21. században a személyes jogok mellett a kulturális és területi autonómia szolgálja a stabil és biztonságos Európa megteremtését – mutatott rá.
