A 2014-es országgyűlési választást a korábbi hat voksolással szemben új választókerületi és jogszabályi környezetben tartják, ami alapvető hatással lesz a végeredményre is. Az MNO huszonkét részes sorozatban tekinti át a megyék és Budapest korábbi eredményeit, vázolja föl az érdekességeket és a választástörténeti tendenciákat, valamint az új választókerületi struktúra fényében a tippeléssel is megpróbálkozik. Sorozatunk ötödik részében Csongrád megyét vesszük górcső alá.
Az ország déli részén elterülő megyében az 1989-es választási törvény hét egyéni választókerületet állított föl. Szegednek három körzet jutott, ezenkívül létrejött egy csongrádi, szentesi, hódmezővásárhelyi és egy makói választókerület. A 2011-es új választási törvény a korábbi hét helyett négy egyéni körzetet juttatott Csongrádnak. Az új szisztéma szerint létrejött két szegedi, egy hódmezővásárhelyi és egy szentesi körzet. A legtöbb település (22 darab) a szentesi körzethez tartozik.
Az 1990-es országgyűlési választás Csongrád megyében a jobbközép MDF totális dominanciáját hozta: a párt listán elért 38,67 százalékos eredménye országosan messze a legjobb volt, ráadásul az FKGP is megelőzte az SZDSZ-t, így teljes volt a jobbközép siker. A demokrata fórum jelöltjei két szegedi körzetben már az első körben mandátumot szereztek, Király Zoltán több mint 65 százalékos eredménnyel. A második fordulóban az MDF három, az FKGP egy indulója, valamint egy független jelölt diadalmaskodott. A kisgazdák hódmezővásárhelyi sikere abból a szempontból volt érdekes, hogy a párt több mint 60 százalékot ért el az MDF-fel szemben.
Csongrád megyében is alapvetően írta át a politikai erőviszonyokat az 1994-es parlamenti választás, de az MSZP listás eredménye így is elmaradt az országos átlagtól. Jól szerepeltek a kisgazdák és a KDNP is a listás voksoláson, de a Fidesz sem maradt alul. A szocialisták első fordulós szereplése előrevetítette, hogy a második kör nem lesz akkora diadalmenet számukra, mint az ország többi részén. Végül öt körzetet tudtak megnyerni, ebből három szegedi volt, de Szentesen és Hódmezővásárhelyen vereséget szenvedtek. Az utóbbi helyen a KDNP-s Rapcsák András több mint tíz százalékponttal előzte meg a szocialista jelöltet.
Az 1998-as parlamenti választás újabb fordulatot hozott Csongrád életében, mivel az országos trenddel szemben a Fidesz már az első fordulóban megelőzte az MSZP-t a listás szavazatok alapján. Rapcsák már az első fordulóban elhódította a hódmezővásárhelyi választókerületet, az MSZP pedig csak az egyik szegedi és a csongrádi körzetben fordult az első helyről. A május 24-i második fordulóban az utóbb említett elsőségeket is elvesztették a szocialisták, így összességében öt fideszes és két kisgazda képviselő szerzett mandátumot.
A tizenkét évvel ezelőtti országgyűlési választás az ország déli megyéjében is roppant kiélezett versenyt hozott. A listás szavazást a Fidesz–MDF szövetség nyerte 2,5 százalékkal a szocialisták előtt. A voksolás egyedül Hódmezővásárhelyen dőlt el az első körben, ahol Lázár János diadalmaskodott. A maradék körzetekben döntetlen volt az állás a két nagy párt jelöltjei között. A második fordulóban annyit változott a helyzet, hogy a makói körzetben több mint nyolc százalékpontos hátrányt ledolgozva a Fidesz–MDF jelöltje képes volt a fordításra. Míg az ország a kormányváltásra szavazott, addig Csongrád megyében, 5:2 arányban a jobbközép kormány jelöltjei győztek.
A 2006-os országgyűlési választáson Csongrád már arra az erőre voksolt, amely megtartotta a kormányzást. A listás szavazást az MSZP nyerte több mint két százalékpontos fölénnyel a Fidesz–KDNP-vel szemben, és jelöltjei négy egyéni körzetben is diadalmaskodtak, ebből kettő szegedi központú volt. A jobbközép ellenzék csupán a csongrádi körzetben tudott nyerni az első körben, még Lázár is ismétlésre kényszerült. Az április 23-i második körben a szegedi kettes számú körzetben nagy versenyben szerezte meg a mandátumot az SZDSZ-es Sándor Klára, míg Lázár viszonylag simán nyer.
A négy évvel ezelőtti parlamenti választáson Csongrádban is minden a Fidesz–KDNP-ről szólt, azonban a súlyos vereség ellenére az MSZP több mint 20 százalékos listás eredményével országos átlaga fölött szerepelt. A szocialisták erejét jól mutatta, hogy három választókerületben is második fordulóra kényszerítették a Fidesz jelöltjeit. A legélesebb verseny Szegeden volt, ahol az április 25-i második körben Újhelyi István és Botka László is 42 százalék fölötti szavazatarányt ért el, a makói körzetben pedig Buzás Péter 33 százalék fölött volt.
Az elmúlt évtizedek országgyűlési választásai alapján Csongrád részben számít billegő körzetnek. Míg az 1990-es években mindig az győzött a megyében, aki országosan is kormányt alakított, addig ez 2002-ben nem így volt. 2006-ban követte az országos tendenciát, de az MSZP már ekkor is erősebb volt az országos átlagánál, ami a 2010-es választásokra is jellemző maradt. Szeged számít az egyik legerősebb balliberális fellegvárnak a megyében, míg Hódmezővásárhely pontosan ennek az ellentéte: ott még egyszer sem tudott baloldali jelölt nyerni.
Az új választókerületi beosztás erőviszonyait a 2002–2010-es eredmények alapján próbáljuk felvázolni, amely természetesen nem lehet teljes körű. A négy új választókerület közül a szegedi 1-es számú számít a leginkább baloldalinak, mivel ott a Fidesz–KDNP még 2010-ben sem tudta megszerezni a voksok felét, csupán 6,5 százalékponttal előzték meg az MSZP–LMP közös eredményét. A szegedi kettes körzet ennél kiegyensúlyozottabb, de a jobbközép erők 2002-ben is lemaradtak ott. A szentesi és a hódmezővásárhelyi kerületben csak 2006-ban lett volna nagyon éles a verseny, de akkor is picivel a Fidesz–KDNP nyert volna.
Mindezek alapján nagy valószínűséggel a balliberális erők és a Fidesz–KDNP is kettő-kettő egyéni mandátumra számíthat Csongrád megyéből. A szegedi 1-es körzetben szinte teljesen biztosra vehető a baloldali siker, hasonlóan a hódmezővásárhelyi választókerülethez, csak ott éppen ellentétes előjellel. A legnagyobb küzdelem a szegedi kettes és a szentesi választókerületért lesz. Abban az esetben, ha a baloldalnak sikerülne Szentesen nyernie, akkor minden bizonnyal országosan is övék lenne a kormányzás, míg egy szegedi Fidesz-győzelem esetén maradna az Orbán-kormány.
A baloldal fellegvárának számított 2010-ig Baranya megye, ahol most négy egyéni választókerületben viaskodhatnak egymással a pártok. Bács-Kiskun megye az ország egyik legerősebb jobboldali fellegvára, ahol az MSZP csak 1994-ben és 2006-ban tudott egyéni körzetet nyerni. Igazi billegő területnek számít Békés megye, ami azt jelenti, hogy aki itt eddig nyert, az alakított kormányt is a választásokat követően. Az MSZP legerősebb bázisa volt 2010-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megye, most a szocialisták visszaszereznék korábbi voksolóik jelentős részét a Jobbiktól.
