Rubovszky György részletekbe nem bocsátkozott, mondván, a dokumentum akkor lesz nyilvános, ha azt elküldte az Országgyűlés elnökének. aki nyilvánosságra hozza majd. Kérdésre válaszolva közölte, a jelentésben összegezték a bizottság által elvégzett munkát és megtették javaslataikat. Megismételte, találtak arra módot, hogy Simon Gábor volt szocialista országgyűlési képviselővel visszafizettessék a számára képviselősége alatt kifizetett juttatásokat.
Mint mondta, a bizottságot a vizsgálattal megbízó országgyűlési határozatban feltett kérdéseket megválaszolták.
Rubovszky György elmondta, a jelentésről az Országgyűlés dönt, annak elfogadásához kétharmados többség kell, de azt nem tudja megjósolni, hogy a következő parlamentben lesz-e egyetlen erőnek is ekkora többsége. Véleménye szerint a jelentés miatt nem fogják összehívni a jelenlegi Országgyűlést.
Közölte, hogy a jelentéstervezetet csütörtökön kézbesítették a bizottsági tagoknak. Hozzátette: volt, aki nem tudott személyesen megjelenni az ülésen, de telefonon vagy e-mailben jelezte, hogy egyetért a tervezettel. Mint mondta, a jelen lévő képviselők közül volt olyan, aki a korábbi véleményét fenntartva ellenezte a dokumentumot, és ez a bizottsági jelentés elfogadásából is kiderül, de ez nem lesz nyilvános adat soha. Beszámolt arról is, hogy volt két stilisztikai módosító indítvány, de ezeket nem fogadták el.
Rubovszky György a múlt heti bizottsági ülés után számolt be arról, hogy három jogcímen is visszakövetelhetők Simon Gábortól a számára képviselőségének ideje alatt kifizetett juttatások. Az ezzel kapcsolatos szakvéleményt a bizottság felkérésére a Pécsi Tudományegyetem készítette el.
A bizottság mostani és korábbi, az üggyel foglalkozó ülésein sem voltak jelen a szocialista képviselők.
Ténymegállapító vizsgálatot indított az elmúlt héten a Simon–Welsz-ügyben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Április 3-án délelőtt tíz órára várják meghallgatásra Mesterházy Attilát, illetve Rubovszky Györgyöt, a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét. A szocialisták vezetőjétől a bizottság arra szeretne választ kapni, hogy tudomása szerint volt helyettese mellett más szocialista politikusnak is van-e a magyaron kívül egyéb útlevele, illetve állampolgársága.
Mesterházy Attila azonban nem megy el az ülésre, mert törvénytelennek tartja a testület ténymegállapító vizsgálatra vonatkozó kezdeményezését.
A Magyar Nemzet február 4-én írt arról, hogy egy bécsi számlán Simon Gábornak több száz millió forintja van, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A képviselő, aki az MSZP elnökhelyettese volt, február 6-án közölte, hogy a szocialista pártban viselt minden tisztségéről lemond, kilép a pártból, visszalép a képviselő-jelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról. Ezután a legfőbb ügyész adócsalás és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte Simon Gábor mentelmi jogának felfüggesztését.
Az időközben napvilágot látott információk szerint az MSZP bukott elnökhelyettesének már öt eltitkolt bankszámlára kellene magyarázatot adnia, melyeken százmilliós összegek voltak felhalmozva. A Simon-ügyben végrehajtott házkutatások és banki információk beszerzése során a pénzügyi és nyomozó hatóságok olyan pénzintézeti dokumentumokat és tárgyi bizonyítékokat foglaltak le, amelyek révén több újabb, Simon Gáborhoz tartozó bankszámlát tudtak azonosítani. Simonnak a Volksbanknál és a Magnet Banknál tartott számlák mellett a salzburgi Bankhaus Spänglernél, a grazi Bankhaus Krentschkernél és a zürichi UBS AG Banknál is voltak számlái, amelyeken nagy összegű, esetenként akár az egymillió eurót is elérő készpénzes be- és kifizetéseket bonyolított le.
