Volt KBH-sok gyanúban

Kik hamisíthattak okiratot a romagyilkosságok ügyében?

Munkatársunktól
2014. 03. 20. 10:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) felső vezetői körében kell keresni a romagyilkosságok titkosszolgálati visszásságai miatt tavaly augusztusban indult nyomozás gyanúsítottjait – értesült a Magyar Nemzet. Mint arról Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a napokban beszámolt: az eljárásban két személy ellen merült fel hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja. A nyomozásra való tekintettel azonban a szóvivő több információt nem hozhatott nyilvánosságra.

Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a támadássorozat politikai vonatkozásaira.

 

Valóban félidiótaként, szakmai analfabétaként viselkedtek a katonai és a polgári elhárítás tisztjei a romagyilkosságok kapcsán a Gyurcsány-kormány idején, vagy éppen ellenkezőleg, megfontoltan és tudatosan cselekedtek? A legfontosabb kérdés azonban még mindig az: miért éppen a titkos kapcsolat, Csontos István tervezett nyilvános vallomásának napján jelent meg a bíróságon Gyurcsány Ferenc? Olvassa el Haraszti Gyula vezércikkét!

Ismeretes, azért kezdődött nyomozás az ügyben, mert egy belső jelentésből kiderült: a KBH-nak (a korábbi katonai elhárításnak) kapcsolata volt a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával, Csontos Istvánnal. A kapcsolatot a férfi tartótisztje, H. Ernő felsőbb utasításra letagadta, ezért a Budapest Környéki Törvényszék feljelentette hamis tanúzás miatt.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a közokirat-hamisítás gyanúja azért állhat fenn, mert H. Ernő jelentését a Csontossal fennálló titkos kapcsolatról később meghamisították. Mivel ez H. Ernő akarata ellenére történt, akkori főnökei is közreműködhettek benne. A KBH akkori főigazgatója a jó szocialista kapcsolatokkal rendelkező Kovacsics Ferenc volt. Közvetlen helyettese, vagyis jobbkeze pedig az a Hamar Ferenc nyugállományú vezérőrnagy, aki a lap információi szerint jelenleg a volt MSZP-s honvédelmi államtitkár, Vadai Ágnes, illetve a Demokratikus Koalíció tanácsadója. A vezetőségben komoly döntéseket hozó, illetve előkészítő pozícióban volt még T. István dandártábornok, egykori kémelhárító igazgató, a KBH főigazgatójának operatív helyettese és G. Sándor ezredes is, aki a közvetlen felettese volt H. Ernőnek. Hogy végül kiket gyanúsított meg az ügyészség, az egyelőre kérdéses. H. Ernőt, Cs. István tartótisztjét azonban a forrásaink szerint nem gyanúsítják közokirat-hamisítással.

A Budapest Környéki Törvényszék tavaly augusztus elején ítélte tényleges életfogytiglanra a romagyilkosságok miatt Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István negyedrendű vádlott pedig tizenhárom év fegyházbüntetést kapott. A Kiss testvérek és Pető az ítélet szerint 2008–2009-ben kilenc helyszínen intéztek támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek halt meg, öten pedig súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. Vadai Ágnest kereste a lap szerdán, ő azonban csak annyit mondott: a Magyar Nemzetnek nem nyilatkozik semmilyen ügyben.

A Nol.hu tudósítása szerint ennek kapcsán így fogalmazott: „nem csak arról volt szó, hogy néhány embert pusztán a származása miatt bestiálisan agyonlőttek, köztük egyébként gyermeket, puskával, hátba. Milyen alak az, aki ezt képes megcsinálni? Hanem a rendőrség ezt nemhogy nem volt képes megakadályozni, a titkosszolgálatok nem voltak képesek földeríteni, hanem ellenkezőleg. Amikor kiderült az egyik későbbi elkövetőről – akit megfigyeltek a nemzetbiztonsági szolgálatok –, hogy fegyvert akart szerezni, akkor hirtelen levették róla a figyelést.” Végül hozzátette: „és azóta sem tudjuk pontosan, hogy mi történt, mert akik tudják, azok hallgatnak, papírok meg nincsenek róla”.

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.