Azonban a 2010 nyarán elfogadott úgynevezett három csapás törvénynek köszönhetően a bírónak mérlegelés nélkül életfogytiglani fegyházbüntetésre kellett ítélnie a visszaeső bűnözőt. A debreceni férfi így legkorábban huszonöt év múlva szabadulhat.
Hasonlóképpen járt el a bíróság visszaeső gyilkosokkal, bankrablókkal és más erőszakos bűncselekményeket elkövető bűnözőkkel szemben; jogerősen élete végéig börtönben marad az a férfi, aki társával két embert megölt, holttestüket pedig kemencében égette el, de életfogytiglan várhat a vonaton késelő rablóra is.
A 2010 nyarán hatályba lépett három csapás elnevezésű törvény lényege, hogy a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik azoknál, akik legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és tetteiket egy eljárásban bírálják el, valamint azoknál, akiket az adott eset előtt már legalább kétszer ilyen jellegű bűncselekmény miatt jogerősen felelősségre vontak. Ha pedig a büntetés így meghaladná a húsz évet, akkor a bírónak nincsen mérlegelési joga, hanem automatikusan életfogytiglani büntetést kell kiszabnia a bűnösökre.
A törvényt először az Egyesült Államokban alkalmazták 1993-ban, Kaliforniában azóta negyedével csökkent az erőszakos bűncselekmények száma; 2002-ben pedig a szomszédunkban, Szlovákiában is bevezették, ahol azóta még drasztikusabban, mintegy 36 százalékkal esett vissza az erőszakos bűncselekmények száma.
Magyarországon 2009-ben a Fidesz képviselőcsoportja nyújtotta be a törvényjavaslatot; ahogy Lázár János, a párt frakcióvezetője rámutatott, a három csapás korábbi bevezetésével valószínűleg sok tragédia megelőzhető lett volna, például az olaszliszkai lincselés vagy a romagyilkosságok.
Ám a szocialista többségű Országgyűlés még csak napirendre sem volt hajlandó venni a Fidesz törvényjavaslatát; Draskovics Tibor, az akkor regnáló Gyurcsány-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere mellett az MSZP és az SZDSZ frakciói is kijelentették, hogy nem támogatják a három csapás bevezetését. Amikor pedig a a Fidesz aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megmutassa, mekkora a társadalmi támogatottsága a törvény szigorításának, az MSZP populizmussal vádolta a pártot.
A Fidesz ugyanakkor megígérte: ha 2010-ben bizalmat szavaznak a pártnak a választók, első intézkedéseivel azon lesz, hogy megkönnyítse az emberek mindennapi életét; így a közbiztonság megerősítése céljából amellett, hogy rendőrök ezreivel növelik az állományt, bevezetik a három csapás törvényét is.
Ígéretének megfelelően az új Fidesz–KDNP kormány már 2010 májusában beterjesztette az erről szóló törvényjavaslatot, amely júliusban életbe is lépett.
A törvényt még bevezetésekor is hevesen támadta az MSZP és az LMP, populistának, hatástalannak és jogkorlátozónak kiáltották ki a három csapást, de nem maradt el a különböző jogvédő szervezetek bírálata sem. A Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is össztűz alá vette a törvényt, mondván, az nem javít a bűnözési statisztikákon.
A KSH adatai azonban egészen mást mutatnak: a törvény bevezetése óta ugyanis jelentősen csökken a bűncselekmények száma. A bevezetés évében, 2010-ben még 27 883 személy elleni, erőszakos bűncselekmény történt, 2012-re ez a szám már 26 864-re mérséklődött. Sőt a rendelkezésre álló három negyedév adatai szerint 2013-ban ez a szám még az eddigieknél is több ezerrel alatta maradhat. Ezen belül jóval kevesebb a szándékos testi sértés, és a hivatalos személyek ellen elkövetett erőszak is.
A bíróságok mindössze 18 hónap alatt mintegy 150 olyan ítéletet hoztak, ahol a jogszabályt alkalmazták. Ahogy Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára elmondta, célkeresztbe kerültek a visszaeső és az erőszakos bűnelkövetők. Bár a mai napig érkeznek bírálatok a rendelkezés kapcsán, a kormány nem enged; legutóbb Rétvári Bence államtitkár reagált úgy az ombudsman kritikájára: a három csapás törvényhez a „legvégsőkig ragaszkodik” a kormány.
