Kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP

A Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz a következő ciklusban is.

Az egyéni választókerületekben nem változott meg szombaton a parlamenti választás eredménye a múlt vasárnapihoz képest. A változásra 16 választókerületben volt matematikai esély, de ezekben a körzetekben sem változott a győztes személye a 100 százalékos feldolgozottság alapján. Eszerint a Fidesz-KDNP 96 mandátumot, az MSZP–EGYÜTT–DK–PM–MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben.

A múlt vasárnapi adatok alapján 16 olyan egyéni választókerület volt, ahol az első és a második jelölt között kisebb volt a különbség, mint a még megszámlálandó szavazatok száma. A legszorosabb verseny a budapesti 15-ös választókerületben alakult ki, itt Kucsák László, a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltje 22 szavazattal vezetett Kunhalmi Ágnessel, a baloldali összefogás jelöltjével szemben. Az adatok 100 százalékos feldolgozottságánál a különbség Kucsák László javára 60 szavazatra nőtt.

A 16 választókerület többsége – tíz – fővárosi volt, de az eredmény megváltozására matematikailag esély volt két-két borsodi és baranyai, valamint egy-egy hevesi és szabolcs-szatmári választókerületben. A 16 választókerület közül 14-ben a Fidesz–KDNP és a baloldali összefogás jelöltje versengett egymással, míg két kerületben a Fidesz–KDNP és a Jobbik jelöltje.

Miskolcon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2. számú választókerületében valamit nagyon számoltak, ahogy mi is megírtuk. A Választás.hu eredetileg folyamatosan frissülő táblázata sokáig beragadt 98 százalékos feldolgozottságon. A végeredmény háromesélyes volt a múlt vasárnapi adatokat figyelembe véve, „billegett”.

A Nemzeti Választási Iroda este kilenc óra előtt publikálta a B.-A.-Z. megyei adatokat, eszerint dr. Varga László, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP képviselőjelöltje nyert 31,39 százalékkal, a második Sebestyén László (Fidesz–KDNP) lett, ő 30,89 százalékot kapott. A jobbikos Pakusza Zoltán pedig 30,60 százalékos eredményt ért el. A szavazatok számát tekintve a balliberális oldal jelöltjére Miskolcon 14 798-en voksoltak, a Fidesz–KDNP-s Sebestyén csupán 373 szavazattal maradt alul.

A XV. kerületben a Fidesz–KDNP színeiben László Tamás indult, a balliberális összeborulók Móricz Esztert indították. Budapest 12. számú választókerületében már délután világossá vált: László – 18 955 szavazattal, 37,75 százalékkal – győzött, Móricz Eszterre 18 678-an szavaztak, ami 37,19 százalékot jelentett a balos politikusnak.

Ott volt aztán a pestszentlőrinc–pestszentimrei választókerület, közigazgatásilag a XVIII., ahol eredetileg az ellenzék színeiben Simon Gábor, az MSZP bukott alelnöke indult volna. Hogy miért nem tehette, annak okai már közismertek.

A szocialisták a diploma nélküli Kunhalmi Ágnessel pótolták Mesterházy egykori emberét, aki a 15-ös választókerület múlt vasárnap késő esti összesített eredményei szerint 20 082 szavazatot kapott. A Fidesz–KDNP-s Kucsák László pedig 20 104 voksot. Ezt követően a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait szombaton bekeverte a szavazatszámláló bizottság a választókerület 34. számú szavazókörének voksai közé, amiket április 6-án nem számoltak össze.

A szavazatszámláló bizottság összesítése szerint a Fidesz–KDNP-s Kucsák Lászlóra 546-an, míg Kunhalmi Ágnesre, a baloldali összefogás jelöltjére 508-an szavaztak a most felbontott urnák összeszámlált szavazatai alapján. Tehát a szombaton megszámlált szavazatok alapján Kucsák László 20 650, Kunhalmi Ágnes 20 590 voksot szerzett a választókerületben. Kucsák László azzal, hogy győzött, bebiztosította a kormánypártok kétharmados többségét, és persze a 133 mandátumot a parlamentben. Kunhalmi egyébként a főnökével (a fent említett Mesterházy Attilával) ellentétben gratulált az ellenfelének.

Újabb eredmények (21.00 óra után)

Dr. Fazekas Sándor, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje nyert Jász-Nagykun-Szolnok megye 3. választókerületében (Karcag) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságnál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Kósa Lajos, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyert Hajdú-Bihar megye 1. választókerületében (Debrecen) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Dankó Béla, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyert Békés megye 2. választókerületében (Békés) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Dr. Hörcsik Richárd, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyert Borsod-Abaúj-Zemplén megye 5. választókerületében (Sátoraljaújhely) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Bodó Sándor, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyert Hajdú-Bihar megye 5. választókerületében (Hajdúszoboszló) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Bodó Sándor, a Fidesz–KDNP képviselőjelöltje nyert Hajdú-Bihar megye 5. választókerületében (Hajdúszoboszló) a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint, a szavazatok 100 százalékos feldolgozottságánál. A politikus ezzel mandátumot szerzett.

Miután valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok szombat este megállapították az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények akkor válnak jogerőssé. A töredékszavazatok, az országos listás szavazatok és a levélszavazatok összesítése után a választás országos listás eredményét majd a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb április 25-éig.

A szavazatok újraszámlálására csak akkor van mód, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el a számlálás során. Az egyéni választókerületi eredmény ellen három napon belül lehet fellebbezést benyújtani az NVB-hez, a szombati határozatok ellen kedden 16 óráig lehet jogorvoslattal élni. Ezeket péntekig, április 18-áig kell elbírálnia a testületnek.

Az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen például a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozva lehet fellebbezést benyújtani. Ilyen törvénysértés lehet, ha valamelyik szavazatszámláló bizottság rosszul számlálta össze az egyes jelöltekre leadott szavazatokat, vagy például érvényesnek fogadott el érvénytelen voksot. Lehetőség van az oevb-nek a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással is fellebbezést benyújtani. Ilyen lehet például, ha az oevb számszaki hibát követ el, azaz a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvekben szereplő számokat rosszul adja össze vagy elírja az egyik számot.

Ha a törvénysértésekre alapított fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálásával lehetséges, a Nemzeti Választási Bizottság köteles a szavazatokat újraszámlálni. Erre hat nap áll rendelkezésére, azaz a határidő április 21. A szavazatok újraszámlálását azonban csak amiatt nem rendelik el, mert kicsi a szavazatkülönbség. Újraszámlálás csak akkor történhet, ha a szavazatszámláló bizottság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Az NVB határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására három nap áll rendelkezésre, és a Kúriának ugyancsak három napja van a kérelem elbírálására.